Könyvajánló - 2020. április 03.

Muraközy László: A japán rejtély, Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák, Budapest, Akadémiai Kiadó, online megjelenés éve: 2017

Japán elmúlt két évszázados fejlődése gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok

Japánban a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, amikor már az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, és az erős bürokratikus irányítás az előrevivő mozzanat? Ennek elemzése tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket.

A kötet online hozzáférhető az alábbi linken.

---

Tatár György: Egy gyűrű mind fölött, Budapest, Akadémiai Kiadó, online megjelenés éve: 2018

„A történelem testéről leolvashatatlan az, ami a történelmen túli. Márpedig az igazság minden történelem nélkül is igazság. Nincs szüksége a történelemre. Az ész igazságait az ész bizonyítja, miközben a történelem a gyerekszoba padlóján játszik, s legföljebb fel-felbámul az elhaladó igazság-felnőttekre."

„A középkor nevű túlságosan is hosszúra nyúlt korszak után, amely közvetlenül tagolt be minden egyes embert a történetileg alakult vallás intézmény-épületébe, persze szükségszerű volt, hogy a »tisztán emberi« felfeszítse a rázárt ajtókat, és kifusson végre a szabadba. Az ember csakugyan nem azonos a kereszténységgel vagy a zsidósággal. Az ember nyilvánvalóan több, mint az intézményként fölé tornyosuló és őt bekebelező vallás, vagy mint akár az egész történelem. Mindkettő emberi kéz alkotása. Ne borulj le előttük! A rabságban tartó épületkolosszusokból tehát valóban ki kellett menekülni, ám a fedél nélkül maradt »tisztán emberi« ettől fogva hontalan, és - mint Lessing színművéből és máig tartó kultikus hatásából látjuk - végtelenül tartalmatlan is. A felvilágosodással kiszabadult »tisztán emberi« azóta is ideológiai tömegszállásokon igyekszik meghúzni magát."

A kötet online hozzáférhető az alábbi linken.

---

Ződi Zsolt: Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kihívások az információs társadalomban, - Recta ratio, Budapest, Gondolat Kiadói Kör, 2018

„A jogban az eszközöket a tradíció határozza meg, különösen a szilárd dogmatikai alapon álló olyan jogokban, mint a germán jogcsalád, ahová a magyar jog is tartozik. Ződi Zsolt könyve arról az ellentmondásokkal terhelt folyamatról szól, amelyben a jogrendszer alkalmazkodni próbál a technológiai fejlődéshez, a computerizálódáshoz, a robotizációhoz, a digitális társadalomhoz. Izgalmas, érdekes, magas szintű monográfia.” 
(Sárközy Tamás, professzor emeritus, Budapesti Műszaki Egyetem)

Ződi Zsolt jogász, jogi informatikus, a Corvinus Egyetem docense, az MTA TK Jogtudományi Intézetének munkatársa. 1991-ben végzett a Miskolci Egyetem jogi karán. PhD fokozatát 2012-ben szerezte a jogi adatbázisok és jogi forráskutatás témájában írott dolgozatával, amely a Gondolat Kiadónál könyv formájában is megjelent. Jelenlegi kutatási területei: jogi szövegek számítógépes elemzése, jog és nyelv kapcsolata, az információs társadalom szabályozási kérdései.

A kötet online hozzáférhető az alábbi linken. 

---

Fazekas Judit - Menyhárt Ádám - Kőhidi Ákos: Kötelmi jog. Általános rész, Budapest, Gondolat, 2018

A Kötelmi jog tankönyv a győri Széchenyi István egyetem jogi karán, a polgári jog főtárgy keretében oktatott „Kötelmi jog – általános rész” tematikájához igazodik. A tankönyv – a 2013. évi V. törvénnyel elfogadott új Polgári Törvénykönyv VI. könyvének szerkezetét követve – három fő részből áll: az első a kötelmek közös, a második a szerződési jog általános, a harmadik fő rész pedig a szerződésen kívüli károkozás szabályaival foglalkozik.

A tankönyv a kötelmi előadások kibővített anyagát tartalmazza. 

Meggyőződésünk, hogy kötelmi jogi tankönyvünk nemcsak a joghallgatók számára nyújt segítséget, de haszonnal forgathatják más szakon kötelmi jogot tanuló hallgatók, továbbá az új Polgári Törvénykönyvet immár napi rendszerességgel alkalmazó szakmai közönség is. 

A kötet online hozzáférhető az alábbi linken.

----

Kirs Eszter: Tettesek és bűnrészesek a délszláv háborúban - Gotovina, Perisic, Seselj és Oric felmentésének nemzetközi büntetőjogi háttere, Budapest, L’Harmattan, 2018

Hogyan köthetők össze a hadműveletekről döntő, politikai és katonai vezetők azokkal a háborús bűncselekményekkel, melyeket az irányításuk alatt cselekvő fegyveresek követtek el? E kihívást jelentő kérdésre nyújtanak megoldást a felelősségi koncepciók, melyek közül a nemzetközi büntetőjogban máig legmeghatározóbbakat tárják az olvasó elé a kötet feszes, az ICTY joggyakorlatára fókuszáló elemzései: a bűnszervezeti és elöljárói felelősséget, valamint a bűnsegédletet és a felbujtást. A koncepciók szemléltetéseként négy ikonikus szereplő, Ante Gotovina, Momčilo Periąić, Vojislav Šešelj és Naser Orić ügyét részletesen tárgyalja a szerző. Interjús kutatással keresi a válaszokat a kérdésekre: Milyen hatást gyakorolnak az ítéletek a jelenlegi és hosszú távú politikai és történelmi diskurzusra? Okoznak-e károkat a megbékélésre nézve az elhibázott, vitatható bírói indoklások? 

Kirs Eszter a Miskolci Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen oktat nemzetközi jogot, valamint a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának munkatársa. 2010 és 2015 között a védelem képviseletének tagjaként dolgozott az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntetőtörvényszéken (ICTY). Számos, az átmeneti igazságszolgáltatásról és a nemzetközi büntetőjogról szóló publikáció szerzője. 

A kötet online hozzáférhető az alábbi linken.