Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet és a Magyar Hadtudományi Társaság szervezésében Kinek a békéje? – Dayton 30 év távlatából címmel kerekasztal beszélgetésre került sor december 3-án.
A szakmai fórumot Padányi József ny. vezérőrnagy, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke nyitotta meg. „Szívem csücske a Balkán” – ismerte el, majd visszaidézte 1995-öt, amikor a Magyar Honvédség Szárazföldi Főcsoportfőnökség Műszaki Főnökségén szolgálva érte a hír: megy az alakulat Boszniába. „A NATO ugyanis, amely szervezet tagságára aspiráltunk, műszaki kontinenst kért. Nem volt könnyű ezt megszervezni, de végül sikerült, és Okučaniban mintegy 350 ezer katona hat éven át teljesített szolgálatot” – fogalmazott. Ezt követően Tárnok Balázs, az EJKK John Lukacs Intézetének (JLI) kutatásért felelős igazgatója köszöntötte e résztvevőket. A daytoni békeszerződést kettősség jellemzi: a fegyverek elhallgattak ugyan, de a várva várt stabilitást nem tudta elhozni – szögezte le. Magyarország számára is fontos e régió, és az, hogy az európai integráció ígérete miképpen hat Boszniára, tette hozzá.
A folytatásban kerekasztal-beszélgetésre került sor Hajós Dezső ny. ezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság kommunikációs elnökhelyettese; Juhász József, az ELTE BTK, Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszékének egyetemi tanára; Lázár Zsolt, az Újvidéki Egyetem Szociológia Tanszékének oktatója, Márkusz László nagykövet, az OHR Banja Luka-i Regionális Irodájának korábbi vezetője, Ördögh Tibor, az NKE Európa-tanulmányok Tanszékének egyetemi docense, valamint Tálas Péter egyetemi docens, az NKE EJKK JLI tudományos főmunkatársa részvételéve. Az eszmecserét Zsivity Tímea, az ESKI kutatója moderálta, aki a beszélgetés interdiszciplináris jellegére hívta fel a figyelmet, hiszen egy rendkívül komplex kérdéskörről van szó.
Juhász József arra hívta fel a figyelmet, hogy a Dayton óta eltelt időszak 2006-ig nyugalmas és eredményes volt, ám ez fokozatosan elhalványult, s immár annyira messze került a közös cél – az európai integráció -, hogy nincs meg a békeszerződés működtetéséhez szükséges politikai akarat. Márkusz László emlékeztetett: az etnikumok közti viszony a második világégés kapcsán mérgeződött meg.
Tálas Péter szerint a bipoláris világrend bukása utáni geopolitikai vákuumban ismét napirendre került a nemzetállam létrehozásának gondolata, ám a helyzetet feszültté tette, hogy túl sok szereplő volt, és nem volt domináns nemzet, ami e folyamatot levezényelte volna. Hajós Dezső úgy látja, Amerika a fegyverellátásban és a kiképzési rendszerben is dominál, próbálják a jelenlegi helyzetet életben tartani, beszállítóként a törökök is jelen vannak még.
Ördögh Tibor arról szólt, hogy a jelenlegi rendszer egyik félnek sem enged kitörést, miközben eredetileg átmeneti időszaknak gondolták a helyzetet. A helyzet rendezését az EU-tól várják, ám az éppen az integráció előfeltétele volna. Lázár Zsolt arról szólt, hogy van egy olyan állítás, amellyel a jelenlegi politikusok mindegyike egyetért: a daytoni szerződés pontot tett a háborúra, de vesszőt a békére.
Az eseményről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes