Történelmi helyszínen, az esztergomi bazilika lábánál tartotta programindító hétvégéjét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetek Európája Karrierprogramjának ötödik évfolyama augusztus 30. és szeptember 1. között. Mivel a Karrierprogram munkatársai fontos feladatuknak tartják a régi és új hallgatókból álló szakmai közösség fenntartását, ezért a képzés mostani részvevői az uniós szakemberek mellett az alumnikkal is találkozhattak.
„Az önök jelenléte és az, hogy ez a program működik, Magyarország és a magyar oktatási rendszer komoly elköteleződése a magyar európai uniós tagság mellett” – jelentette ki a Karrierprogram ötödik évfolyamához szóló köszöntőjében Prőhle Gergely. A Karrierprogram igazgatója és egyik ötletgazdája úgy fogalmazott: a képzés sikerén is múlik az, milyen eredményeket tud elérni Magyarország az európai együttműködésben. Prőhle Gergely felidézte, hogy a korábbi évfolyamok – melyek tagjaival is megismerkedhettek az új hallgatók a hétvége folyamán – Antall Józsefet, Mádl Ferencet, Liszt Ferencet és Andrássy Gyulát választották névadójuknak.
„A program célja, hogy a hallgatók – megtartva azt a szabad gondolkodást, amelyre az államigazgatás megértéséhez szükség van – lássák azokat a tágabb összefüggéseket, amelyek a mai európai politikát is meghatározzák, és tudják azt, hogy ebben az összefüggésrendszerben a magyar álláspontot miként lehet elhelyezni” – összegezte a programigazgató.
Itthon és a brüsszeli uniós intézményeknél is kellenek a jó uniós szakértők, a Nemzetek Európája Karrierprogram nagy értéke pedig a gyakorlatorientáltság – emelte ki az európai uniós választások utáni politikai helyzetről tartott előadásában Győri Enikő. Az európai parlamenti képviselő szerint az Unió sokkal nehezebb helyzetben van most, mint öt évvel ezelőtt, amelynek okait abban látja, hogy a Brexit és a koronavírus-járvány után, két és fél évvel ezelőtt kitört az orosz-ukrán háború, konfliktus van a Közel-Keleten is, emellett nem oldották meg a zöld átállást, és sokkal több az ellentét a tagállamok között, mint korábban.
Európa gazdasága gyenge lábakon áll, versenyképességi problémák vannak és Kína, illetve a többi feltörekvő hatalom tovább gyengíti a helyzetünket – fogalmazott Győri Enikő, aki kijelentette: egy kereskedelmi háború szélén állunk, ami nem érdekünk. Az európai parlamenti képviselő bírálta a migrációs programot is, amit hazánk nem szavazott meg. Emlékeztetett arra az ellentmondásra is, hogy az európai parlamenti választások eredménye alapján úgy tűnt, a jobboldal az Unióban is megerősödött, az Európai Bizottság elnökének újraválasztott Ursula von der Leyen mégis egy baloldali programot kíván megvalósítani. Fontosnak nevezte a biztos jogi alapokon való működést és az alapítószerződéseket. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán nélkül nem valósulhat meg Ukrajna csatlakozása sem.
Zalai Csaba az európai uniós elnökség lehetőségeiről és kihívásairól beszélt előadásában, amelyben részletesen beszámolt az Európai Unió szervezeti felépítéséről, illetve a tanácsi elnökséget betöltő ország fő feladatairól. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Európa-tanulmányok Tanszékének közszolgálati egyetemi tanára kifejtette: Magyarországnak az Európai Unió Tanácsa soros elnökeként az összes tagállam érdekeit figyelembe véve kell vezetnie a napirendeket, illetve a félévben esedékes 1500-1600 tanácsülést, és világpolitikai színtéren is képviselnie kell az Uniót. Utóbbira jó alkalmat kínál a G20-as országok pénzügyminisztereinek ülése. A magyar elnökségi program fő elemei között a versenyképességet, a demográfiai átmenetet, a bővítést, a kohéziós politika jövőjét, a migrációt, az európai védelempolitikát, illetve az éves költségvetés elfogadását említette.
Zalai Csaba megerősítette, hogy az elmúlt húsz évben nem volt olyan átrendeződés a világban, mint amit az orosz-ukrán háború okozott. Kitért ugyanakkor az Unió intézményi átmenete – amelynek ideje alatt a jogalkotási folyamat háttérbe szorul – okozta nehézségekre, valamint az amerikai választásokra is, amelyek szintén bizonytalansági tényezőt jelentenek.
Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának tagja az európai integráció fejlődésének lehetséges irányairól fejtette ki gondolatait. A miniszterelnök korábbi európai uniós főtanácsadója előadásában úgy fogalmazott: a Nyugat-Balkán integrációja új kontextusba került, amikor Ukrajna bejelentette csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz. Gottfried Péter véleménye szerint az uniós joganyagot Ukrajnának ugyanúgy át kell ültetnie a saját jogrendszerébe, mint a korábban csatlakozó államoknak, különben egyenlőtlen versenyhelyzetek alakulhatnak ki. Kitért azokra a piaci zavarokra, amelyeket az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás okozott. A szakember fontosnak nevezte, hogy az Unió is felkészült legyen az új tagok felvételére, és az egyéni teljesítmény határozza meg a csatlakozási folyamat sebességét. Rámutatott: az eredményességet a csatlakozni kívánó ország érdemeinek és nem az igényeinek kell meghatároznia, de ehhez az Unió belső reformjára is szükség van.
Az eseményen Bartóki-Gönczy Balázs arról beszélt, milyen helyet foglal el Európa az új űrversenyben. Az Eötvös József Kutatóközpont Világűrjog- és Politika Kutatóintézet vezetője felidézte: az űrverseny 1957-ben kezdődött, jelenleg tízezer aktív műhold van, ezek száma pedig 2035-re 100 ezerre nőhet. Beszélt arról, hogy a műholdak többségét kezdetben televíziózásra használták, de egyre nagyobb szerepük van a polgári és a katonai védekezésben, a hírszerzésben és a klímavédelmi célok elérésében. Bartóki-Gönczy Balázs rámutatott: az európai űrkutatás és rakétaipar nagy hátrányban van az amerikaival és a kínaival szemben, pedig ez is a stratégiai autonómia részét képezi, és Európának ebben is versenyképesnek kell lennie. Hozzátette: a lemaradás oka az európai űrrakétaválság. Úgy fogalmazott: az előrelépéshez önálló hozzáférés kell a világűrhöz, illetve szükség van önálló európai űrhajóra, rakétára és űrállomásra. Példaként említette, hogy ha a jövőben a kontinensnek nem lesz gyógyszerkísérletek elvégzésére alkalmas laboratóriuma az űrben, akkor az európai ipar sok tekintetben hátrányt szenved majd a nagyhatalmakkal szemben és kiszolgáltatottá válik.
Az előadások után a jelenlévőket Bólya Boglárka, a program másik ötletgazdája is köszöntötte. Az EU-elnökség személyzeti képzéséért, személyzetpolitikai feladatainak összehangolásért és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a Karrierprogram célja az volt, hogy növeljék a magyar uniós szakemberek számát. „A program sikerességét bizonyítja, hogy számos hallgatónk dolgozik az uniós intézményekben, és sok alumni helyezkedett el a magyar közigazgatásban, sőt, többen részt vesznek az elnökségi munkában is” – emelte ki Bólya Boglárka, aki személyesen is segítette a végzett szakembereket.
A NEP ötödik évfolyamának hallgatói a szombati egész napos tréning során megfogalmazták, milyen közös értékek és célok mentén szeretnének az év folyamán dolgozni, majd kortesbeszédek alapján, titkos szavazással Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapító atyját választották évfolyamuk névadójául. A hallgatók a luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus, volt francia miniszterelnök által képviselt szellemiséghez és értékekhez méltón igyekeznek a képzésük során, majd azt követően is erősíteni Európát.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes