A rezsim, a totalitárius állam, a hibrid hatalomgyakorlás fogalmát célszerű újragondolni, a történelem, a szociológia és más társtudományok segítségével pontosítani. Eszmecseréjük során erre törekedtek az egyetemünkre meghívott kutatók.
Idén a Politikai rezsimek: demokrácia, autokrácia, diktatúra címmel tartotta meg éves politikaelméleti és eszmetörténeti konferenciáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Molnár Tamás Kutatóintézete (MTKI) december 7-én, a Ludovika Főépület Zrínyi Termében.
A konferencia résztvevőit Pap Milán köszöntötte. Az EJKK MTKI tudományos munkatársa megnyitójában arra emlékeztetett, a napokban hunyt el Csiang Cö-min, az a kínai pártfőtitkár, aki a kínai rendszert a mai totalitárius irányába állította – miközben ezidőben a Nyugat a liberális demokráciák végső diadalát ünnepelte éppen. Nem csoda tehát, hogy az elmúlt időszakban a rezsimek iránti tudományos érdeklődés megnövekedett.
A konferencia Rezsimfogalmak és megközelítések címet viselő szekciójában elsőként Gyulai Attila szólt a rezsimfogalmak politikatudományi hasznáról és politikai használhatóságáról. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte, a hétköznapi nyelvhasználat során a rezsim fogalmát – főként pejoratív értelemben – túlságosan elhasználtuk. Ez terheli a szó tudományos életben való alkalmazását is. Gyulai Attila mégis azt hangsúlyozta, a fogalom tudományos használata többlettudást biztosít, mert egy köztes szintet mutat meg az állam és a kormány között, így láthatóvá teszi a politikai cselekvést, illetve annak viszonyát az intézményekkel.
Kalmár Melinda a modern autoriter rendszerek történetiségét vette górcső alá. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának történésze szerint a történelemtudomány, a politológia és más bölcsész diszciplínák szorosabb együttműködése segíthetné a mai, modern autoriter rendszerek pontosabb leírását. Kiemelte, a demokrácia és az autoriter hatalomgyakorlás váltakozása Európában egy különös inga mozgását követte a XX. században.
Lehotay Veronika a totális állam fogalmát, a jog és a totális állam viszonyát járta körül előadásában. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense hangsúlyozta, egy totalitárius állam bármikor beavatkozhatott a jogrendszerbe, hiszen a jogra puszta hatalmi eszközként tekintett.
Körösényi András a világban található vezérdemokráciákat mutatta be előadásában. Az MTA Politikatudományi Intézetének kutatóprofesszora elsőként a politikai verseny jelenkori átalakulásának elméleti hátterét igyekezett megragadni. A főáram értelmezéseivel szemben (populizmus előretörése, liberális eszmék alkonya) a Max Weber által megfogalmazott uralomelmélet, illetőleg a német szociológus plebiszciter vezérdemokrácia elmélete alapján vizsgálta meg a mai politikai berendezkedéseket a világban Törökországtól Latin-Amerikáig.
A politikatudományi konferencia résztvevői a nap folyamán további előadásokat hallgathattak meg a politikai rezsimek különféle típusairól, az állam és a politika kora modernkori viszonyáról, valamint a magyar történelem különféle rezsimjeiről is.
Az eseményről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor, ludovika.hu
Fotók: Halápi Katinka