A mai modern világban az államok mellett az ún. nem kormányzati szervezetek, de akár magánemberek is képesek erőt kivetíteni, ami azért lehet veszélyes, mert mindent megvásárolhatnak, akár katonai képességeket is. A nagyhatalmi érdekérvényesítés módjairól a Ludovika Szabadegyetem esti előadásán esett szó.
„A nagyhatalmaknak a világon mindenhol van érdekük” – fogalmazott előadásában Kaiser Ferenc, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense. A mai modern világban azonban az államok mellett megjelentek nem kormányzati szereplők is, akik dollármilliárdokban mérhető költségvetésük segítségével jelentős befolyásra tettek szert. A jogvédő Amnesty International, a környezetvédelemért síkra szálló Greenpeace, de akár a Vöröskereszt/Vörös Félhold is mind-mind olyan szervezetek, amelyekre igaz a fenti állítás, de az is, hogy ezt az erőt jó célok érdekében is fel lehet használni. A bipoláris világrend felbomlása után NGO-k, nagyvállalatok, de hirtelen lett milliárdosok is nagy vagyonokat halmoztak fel, amikkel gyakorlatilag bármit megtehetnek. A Bill&Melinda Gates Alapítvány afrikai egyetemisták egyesült államokbeli tandíját fizeti, rákkutatásokat finanszíroz, de saját laboratóriumokkal is rendelkezik. Az Industrial and Commercial Bank of China eszköz- és betétállománya eléri a 4000 milliárd dollárt. Az amerikai multimilliárdos Warren Buffet 97 milliárd dolláros vagyona és cégeinek napi 5 milliárd dolláros forgalma szintén beszédes adat az erőkivetítést illetően, de a világ leggazdagabb emberének, Elon Musknak 219 milliárd dolláros vagyona is figyelemre méltó. Főleg, hogy van száz olyan ország a világban, amelynek éves bruttó nemzeti összterméke ezt az erőt nem éri el – sorolta Kaiser Ferenc, aki szerint mindez azért veszélyes, mert a globalizált világban minden megvehető, akár még katonai képességek is, amire egyébként óriási a kereslet. Az orosz-ukrán háborúban mindezt a magántulajdonú Wagner-csoport tevékenysége mutatja. Az évek során egy sor katonai magánvállalat jelent meg. Az egyik legismertebb a Constellis, amely szerte a világon tevékenykedik, éves forgalma eléri a 100-150 milliárd dollárt és magáncégként 22 ezer kontraktora (zsoldosa) van, amellyel képes akár egy dandár létrehozására is. Összehasonlításképpen a Magyar Honvédség katonai misszióinak átlagos létszám megoszlása a 2016-os adatok szerint 890 fő volt.
Önmagában a hadseregek létszáma félrevezető lehet, hiszen Kínának több mint 2 milliós hadserege van, mégsem a legerősebb. Az Egyesült Államok 1,4 milliós hadseregére – a hivatalos megfogalmazás szerint – védelmi céljaira ugyanis 750-800 milliárd dollárt költ évente, 70-90 milliárdot kutatás-fejlesztésre. Elsöprő fölényben van jelenleg: 11 repülőgép-hordozó anyahajója, 67 tengeralattjárója, 141 nagy hatótávolságú bombázója, 680 ballisztikus rakétája van, de fregattjainak, légiutántöltő gépeinek és drónjainak száma is elképesztő nagyságrendet képviselnek. Az amerikai légierő, a US Air Force rendelkezik olyan vadászrepülőgéppel (például a fotón látható B2 lopakodó nehézbombázó), amelynek egyetlen példánya több mint 2 milliárd dollárba kerül, így az USA jelenleg a világ legjelentősebb erőkivetítési képességgel rendelkező országa. Mögötte Kína a második két anyahajóval, 60 tengeralattjáróval és az Egyesült Államokhoz képest jóval kevesebb egyéb eszközzel. Kína védelmi költségvetése 207 milliárd dollár körül volt a legutóbbi adatok szerint. Összehasonlításképpen: a Kárpát-medence országai közül Magyarország védelmi költségvetése 2,6 milliárd dollár, míg a velünk szomszédos országok esetében 1-5 milliárd dollár között mozgott az elmúlt időszakban.
Hogy mennyire ellépett a nyugati világ a többi régióhoz képest, azt a felsőoktatás bizonyítja. „A nyitott elmék Nyugaton vannak” – érzékeltette a felősoktatás szabadságának jótékony hatását Kaiser Ferenc, aki szerint ennek a megállapításnak a nyomán nem lehet csodálkozni azon, hogy a világ legjobb 1000 egyeteméből 300 az angolszász vidékeken van. Ezen intézmények kutatás-fejlesztési tevékenysége is tulajdonképpen a puha (soft) erőkivetítés része. A szóban forgó egyetemek még a kínai rangsorokban is előkelő helyeken szerepelnek, az ázsiai ország ugyanis kihasználja, hogy ragyogó elméit ezen intézmények képezhetik. E szakemberek a hazatérés után részesei lehetnek a kínai fejlesztéseknek. Kína 20 év alatt 6000 milliárd dollárt költ infrastrukturális fejlesztésekre az „Övezet és út” elképzelés tervein belül. Ezzel mára teljesen szembe ment Oroszország, amelynek se pénze, se a világ felé kivetített kultúrája. Amióta pedig az ukrán ortodox egyház levált az oroszról, a szláv népek és ortodoxok egy nemzethez, az oroszhoz tartozásának ideológiai alapja sem működik. Marad tehát a nyers erő, ennek megnyilvánulása most az orosz-ukrán háború – fejtette ki Kaiser Ferenc, aki szerint érdemes lenne megfogadni a brit hadtörténész és hadteoretikus, Liddell Hart tanácsát: „Bölcsebb dolog elkerülni a háború kockázatait a béke megőrzése kedvéért, mint vállalni a kimerülés kockázatát a háborúban a győztes befejezés kedvéért.”
További részletek az NKE tudományos-ismeretterjesztő portálján, a ludovika.hu-n.
A Ludovika Szabadegyetem következő előadása október 11-én, kedden lesz az Oktatási Központ II. előadójában. Ördögh Tibor, az NKE ÁNTK Európa-tanulmányok Tanszék egyetemi docense a Balkán helyzetének változásairól tart majd előadást.
Szöveg: Tasi Tibor
A nyitóképet az előadó bocsátotta rendelkedésünkre.