NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Alkotmányjogi utazás Amerikában

Hogyan került az USA Legfelsőbb Bírósága a modern alkotmányjogi párbeszéd fókuszába? Milyen alkotmányjogi aggályokat vetnek fel az internetes platformok? E kérdésekről tanácskoztak szakértők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Amerika Kutatóintézete (AKI) szervezésében megvalósuló könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésen.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) gondozásában, a fenti címmel megjelent kötet ünnepélyes bemutatóját a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában rendezték meg október 5-én. Az eseményen a kötetről Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója, Stumpf István, az NKE EJKK AKI kutatóprofesszora, Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhelyének vezetője, Ilya Shapiro, az egyesült államokbeli Manhattan Intézet Alkotmányjogi Tanulmányok részlegének igazgatója, valamint a szerző, Sándor Lénárd, az NKE EJKK AKI tudományos munkatársa osztották meg gondolataikat Mártonffy Balázs, az NKE EJKKAKI intézetvezetőjének moderálásával.

Deli Gergely, az NKE rektora köszöntőjében azt emelte ki, hogy a kötetbemutatón az egyetem szerteágazó partnerkapcsolatainak szinergiáit használhatjuk ki, melynek köszönhetően a résztvevők olyan eseményen vehetnek részt, amely megüti a Harvard vagy a Princeton előadásainak színvonalát.

 

A kötet kapcsán elsőként Ilya Shapiro idézte fel az amerikai alapító atyák korabeli lapokban megjelent gondolatait. A Federalist Papers néven emlegetett véleménycikkekben arra keresték a választ, mi voltaképpen a kormány, hogyan kormányoz, illetve hogyan vehetjük rá, hogy önmagát is ellenőrizze. Shapiro kiemelte, a most megjelent új kötet számos amerikai véleményvezér, szakértő meglátásait összegzi az alkotmányjog területén. Ma Amerika leginkább a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos felhatalmazását, valamint a nemrégiben meghozott, a mindennapokat is befolyásoló döntéseit vitatja. Sokan úgy látják, a washingtoni bürokrácia kibújni látszik a fékek és ellensúlyok rendszeréből – így az egyetlen lehetőség fellépni ellenük: a bíróság. Az alkotmányos vita egyik kiindulópontja ugyanakkor az, hogy vajon egészséges-e kilenc bírónak ekkora hatalmat adni.

A szerző, Sándor Lénárd a bemutatón arról szólt, hogy minden alkotmányos kutatás aktuális dilemmákra vet fényt. Ennek kapcsán vont párhuzamot az USA alkotmányának születése és az EU lehetséges jövője között. Amerikában az alapító kolóniák az idők során eltűntek egy nagyobb, bürokratikus entitásban. Néhányan ma Európában hasonló, a nemzeteket zárójelbe helyező föderális szövetségben gondolkodnak. Az USA példája azonban intő lehet számukra is.

Stumpf István Saphiroval egyetértve tette hozzá, hogy a végrehajtó hatalom mindenütt egyre inkább bürokratikus, technokrata és minden eddiginél erősebb, így természetes reakció, hogy megnő a bíróságok szerepe. Az sem lehet véletlen, hogy ma a tüntetők már sokkal inkább a Legfelsőbb Bíróság épülete előtt jelennek meg, nem a Kongresszus előtt.

Török Bernát a kötetbemutatón az új technológiák jelentette alkotmányos kihívásokról szólt. Kiemelte, a digitális platformok teljesen átrajzolták a demokratikus közbeszéd színterét; a kutatók most próbálják e jelenség komplexitását megérteni. A károk mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a platformok akár még emelhetik is a demokrácia színvonalát. Éppen ez jelenti a nehézséget a szabályozásban: megtartani a lehetőséget, hogy bárki megszólaljon, de közben enyhíteni a károkat.

Sulyok Márton, az európai Digital Services Act (DSA) kapcsán azt említette meg, hogy a közös problémák a legtöbbször közös megoldásokat szülnek még az eltérő alkotmányos hagyományú országokban is. Az új rendeletről szólva elmondta, a jövő mutatja majd meg, hogy hogyan működik a gyakorlatban, de alapvetően úgy tűnik, együtt vele lehet élni. Ennek kapcsán szólt még a Brüsszel-hatásról is, azaz arról a jelenségről, hogy az EU szabályai megjelennek a tagállamokon kívül is, így enyhítve azt a veszélyt, melyet a modern technológia jelent az alkotmányos jogok érvényesülésében.

 

Szöveg: Sarnyai Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes, Csonka Bence