Az 1950-es évek egyetlen cionista perének történetét rekonstruálja tavaly megjelent könyvében Novák Attila, az NKE EJK Molnár Tamás Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az Ideológia és önazonosság című kiadványt bemutató online eseményen Pap Milán politológus, az MTKI tudományos munkatársa és Vári György irodalomtörténész beszélgettek a szerzővel.
A könyv azon fiataloknak állít emléket, akiket az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1953-ban vett őrizetbe, majd ítélte el őket a bíróság. Elsőként Engländer Tibort tartóztatták le, majd következett Forgács János, Fényes István, Radó Miklós, Kovácsi Edit, Pollák Tibor és Schmelzer Kornél. Utóbbi kivételével mindannyian a baloldali Hasomer Hacair cionista szervezet vezetői vagy munkatársai voltak. Két további személy is az ÁVH látóterébe került: január 30-án Steiner Júliát, az izraeli követség telefonkezelőjét, június 5-én pedig Signer Juditot, a cionista szervezet akkori vezetőjét is őrizetbe vették. Utóbbiak ügyét külön eljárásban tárgyalták, így elmondható, hogy 1953-ban több cionista pert is tartottak hazánkban. Az eseményen elhangzott, hogy az elítéltek többsége a zsidó középosztály szegényebb rétegeiből került ki és letartóztatásuk előtt mintegy két éven keresztül figyelte őket a hatóság. A fiatalok erősen baloldali beállítottságúak voltak, a kommunista rendszerrel is rokonszenveztek. A totalitárius hatalom azonban nem nézett jó szemmel semmiféle mozgalmat, szervezkedést, a hivatalos ideológiától elkülönült önálló létezést és gondolkodást. Novák Attila könyve a per történetét a teljesség igényével dolgozza fel, amely hiánypótlóvá teszi a művet, mivel addig senki nem foglalkozott mélyebben a történettel. Sőt, a korral és a magyar zsidósággal foglalkozó más elemzések meg sem említik az 1953-as budapesti cionista pert és a sómér mozgalmat. „A sztálinista–rákosista korszaknak az őrizetbe vettek cionizmusára hivatkozó letartóztatásainak és politikai tisztogatásainak árnyékában az utókor szem elől tévesztette azokat, akik valóban cionisták voltak, és akik ténylegesen ezen tevékenységük miatt kerültek a hatalom célkeresztjébe”- fogalmazott a szerző.
A könyv részleteiben tárgyalja a per egészét, amelynek végén a „főszereplőt”, Engländer Tibort elsőfokon négy, másodfokon két évre ítélték. Ebből egy évet börtönben, egyet pedig munkatáborban kellett töltenie. Később pszichológus kutatóvá vált a Kádár-korszakban, de a cionizmushoz hű maradt, a rendszerváltás előtt és után is a magyar zsidó élet kulcsfigurája volt. A könyv az ítéletek utáni életutakat is bemutatja: Fényes István például Izraelben futott be karriert humoristaként, majd jóbarátja lett a későbbi miniszterelnöknek, Antall Józsefnek is. Schmelzer Kornél pedig, aki az egyetlen vallásos cionista volt a vádlottak között, a New York-i konzervatív Jewish Theological Seminary könyvtárát vezette évtizedeken át.
A könyvet méltatva Pap Milán elmondta: a kiadvány nagyon jól visszaadja a kor hangulatát, és azon atrocitások sorát, amelyek a cionista per résztvevőit érték. Vári György szerint pedig egy nagyon informatív, de nem megterhelő könyvet vehet kézbe az olvasó, aki viszonylag kis befektetéssel nagy intellektuális nyereségre tehet szert Novák Attila művével.
A témáról további részleteket a Bonum Publicum májusi számában olvashatnak.
A könyv elektronikus formában elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján:
https://kiadvanyok.neb.hu/hu/ideologia-es-oenazonossag-az-1953-as-budapesti-cionista-per
Szöveg: Szöőr Ádám