Online konferenciával zárult a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára szervezett emlékév a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Mint elhangzott: a hivatalos záróesemény nem jelenti a Trianon témájú programok végét, azok 2021-ben is folytatódnak.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem februárban indította el a trianoni békediktátum centenáriumi évfordulójára szervezett programfolyamot, amelyet némileg módosított és az online térbe terelt a tavasszal kialakult világjárvány, ám a világ magyarságához mégis sikerült eljutni. Az emlékév keretében esszé- és fotópályázat, kiállítás, számos tudományos rendezvény várta az érdeklődőket, az NKE célja az volt, hogy ne egy esemény köré szervezzék a programokat, hanem egy egész évre és 2021-re is átnyúlóan – mondta a zárókonferencián Kis Norbert fejlesztési rektorhelyettes, az emlékév főszervezője.
Minden magyar állami szerv köteles Trianon örökségét „átérezhetővé és feldolgozhatóvá tenni”, az NKE így magától értetődően kivette a részét ebből – fogalmazott köszöntőjében Koltay András. Az Egyetem rektora szerint a világjárvány miatt áttervezett események az egész emlékezés hangulatát alakítják át, de jelzik, hogy Trianon továbbra is releváns probléma, mert Európa közepén van valami megoldatlan és lezáratlan történet, ám a magyar identitás olyan hozzáadott értéke a világnak, amely fenntartásra és ápolásra érdemes. A száz év azonban örömre is okot adott, hiszen a magyarok az elmúlt harminc évben visszanyerték szabadságukat, amihez az elmúlt hetven év szenvedései és kisebb-nagyobb örömei is szükségesek voltak. „1920. június 4.-én az európai döntéshozók talán nem lehettek abban biztosak, hogy száz év elteltével is lesz magyarság, Magyarország, de a magyarság él, Magyarország pedig egyre erősödik. Azt gondolom, hogy ezért az előttünk járó generációk nagyon sokat tettek, nagyon sokat szenvedtek, a mi generációnknak és az utánunk jövőknek pedig nagyon sok dolga van a tekintetben, hogy ez így is maradjon” – hangsúlyozta Koltay András.
A centenáriumi év a hallgatók számára egyebek mellett a Ludovika Szabadegyetem tematikus előadásait kínálta. Csikány Tamás, ezredes, tantárgyfelelős elmondta: a 12 előadásból álló háromkredites kurzuson Trianon nem a magyar történelem kiragadott eseményeként jelent meg, azt ugyanis társadalmi és politikai változásokkal teli folyamatok eredményeként ábrázolták az előadók.
A konferencián szó volt a „Trianon és a családom” és a „Trianon képekben” címmel meghirdetett pályázatokról, a centenáriumi emlékkötetről, míg Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója arról a dilemmáról értekezett ünnepi tudományos előadásában, hogy a trianoni béke alapdokumentuma diktátum, vagy inkább szerződés-e?
A Trianon Emlékév NKE-s vonatkozásairól bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes (A fotó a fővárosi Kossuth Lajos téri Trianon emlékműnél készült. A rámpa oldalfalaira felvésték a Magyar Királyság utolsó, 1913-ban kiadott helységnév-tárában szereplő összes település nevét az akkori helyesírás és névváltozat szerint, háromféle méretben. A feliratok nagysága a települések egykori jelentőségét tükrözi az 1910-es népszámlálás adatainak megfelelően.)