Online konferencián vitatták meg a szakemberek az európai szabályozáspolitikai aktuális kihívásait. Az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék által szervezett eseményen Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke is felszólalt.
A „Fenntartható Biztonság és Társadalmi Környezet” című projekt keretében megtartott eseményt megnyitó beszédében Strihó Krisztina tudományos munkatárs összefoglalta az előadás-sorozat legfontosabb témáit. Ezek közé tartozott például a technikai háttér robbanásszerű fejlődése, valamint a mindig aktuális Brexit, amely jelentős presztízsveszteség az Európai Uniónak. Szó volt az Európai Bizottság által célként kitűzött karbonsemlegességről, a mesterséges intelligenciáról, valamint a migrációról is, amelynek kezelése komoly feszültséget keltett a tagállamok között. Az online esemény résztvevői betekintést kaphattak például a környezetvédelmi jog vagy az adatvédelem területén megvalósuló uniós szerepvállalásba is.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában elmondta: a Lisszaboni Szerződés új alapokra helyezte az európai integrációt, a kialakult sui generis jogrendszer, azaz az államok közötti együttműködési rendszer működteti az Európai Uniót. A tagállami lét meghatározó jellemzője a lojalitás elve és a Verfassungsgerichtverbund fogalma, mint gyakorlati megoldási lehetőség jelenik meg az uniós döntéshozatalban. Előadásában szólt még a nemzeti identitás tiszteletben tartását kiemelő normáról, amelynek betartatása az Európai Uniót terheli. Nincs az Európai Bíróság számára a tagállami alkotmányosságnak olyan területe, amelyre elviekben ne terjeszthetné ki joghatóságát. „Úgy vélem, a közös jogi szókincsünk jelentéstartalmának feltárása és tisztázása elengedhetetlen az előremutató alkotmányos párbeszéd kialakításához” – fogalmazott Sulyok Tamás.
Simonné Gombos Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a jog érvényesülésének térségéről értekezett. Az Amszterdami Szerződésből kiindulva kifejtette, hogy a szabadság, biztonság és a jog érvényesülésének elve a legfontosabb célkitűzés az EU-ban, hiszen ezen szerződés tervezéskor merült fel először a globális gondolkodás igénye az intézményrendszerben. A szakember szólt még az eljárásjogi jogterületek, azon belül a polgári igazságügyi együttműködés szerepéről is. Az Európai Unió célkitűzései közül kiemelte a jogérvényesülés és az alapjogok magas hatékonyságú tényleges érvényesülésének szerepét, valamint a kiszámítható ítélkezést és a mesterséges intelligencia megfelelő használatát.
Az igazságügyi együttműködésről Mernyei Ákos Péter tanársegéd, miniszteri biztos értekezett, a mesterséges intelligencia uniós törvényhozásban való szerepéről Klenanc Miklós ügyvéd és Simon Emese Réka, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi ügyintézője fejtette ki gondolatait.
Az online térben megvalósuló rendezvény négy panelben zajlott, a nap folyamán a résztvevők az oktatáspolitika uniós szabályozása mellett informálódhattak még például: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások állami támogatásának lehetőségeiről, a kriptovalutákkal kapcsolatos szabályozások hiányosságairól, a DAC6 irányelv szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek hatályba lépéséről, illetve az Európai Zöld megállapodás és a Fenntartható Fejlődési Célok közötti összefüggésekről is.
Szöveg: Pap Melinda