Hogyan kezeli az egészségügyi rendszer a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait? - erre a kérdésre is próbáltak választ adni a „Támogatás és tanácsadás a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak az egészségügyi rendszeren keresztül” című szakmaközi konferencia résztvevői. A Rendészettudományi Karon rendezett esemény célja a SHELTER projektben eddig elért kutatási eredmények bemutatása volt, amely összefoglalta az elmúlt évek tapasztalatait, és megfogalmazta a jövőbeni célkitűzéseket is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem először vesz részt hasonló projektben, a témakörrel pedig 2013 óta foglalkoznak az egyetem oktatói – hangsúlyozta köszöntőjében Nagy Judit r. ezredes, az RTK tanszékvezetője. A projekt magyarországi vezetője hozzátette azt is, hogy a mostani projekt abban tér el az eddigi kezdeményezésektől, hogy kiterjeszti a vizsgálatot az egészségügyi dolgozókra is. Elhangzott, hogy a projekt révén „együttműködési hálózatokat sikerült kiépíteni nem csak hazai, de nemzetközi szinten is: spanyolok, ciprusiak, máltaiak vesznek részt a magyarok mellett a kutatásban”. Lőrincz Marcell bevezető előadásában elmondta, hogy a projekt megvalósítása lassan a végéhez ér, s megkezdődött egy olyan protokoll kidolgozása, amely „a rendészetihez hasonló szintű szakmaiságot szeretne biztosítani hazai és nemzetközi szinten az egészségügy területén is”. A Szubjektív Értékek Alapítvány vezetője hozzátette, hogy a szervezet 2002 óta dolgozik diszkrimináció elleni programokon, amelyeknek szerves részét képezi a rasszizmus és a gyűlölet elleni fellépés, valamint a gyűlölet-bűncselekmények elleni munka.
A rendezvény nyitó moduljaként Dombos Tamás az NKE, valamint Takács Borbála a Szubjektív Értékek Alapítvány részéről mutatta be a nemsokára megjelenő „kutatási jelentést”, melynek fókuszában annak a kérdésnek a vizsgálata szerepel, hogy hogyan kezeli az egészségügyi rendszer a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait. A jelentés jogi és társadalmi kontextusban vizsgálja a témát: elkészítéshez bűnügyi statisztikai adatokat, viktimológiai kutatásokat, s közel harminc interjút és kétszerannyi kérdőívet használtak fel a szakemberek, hogy átfogó képet kapjanak a hazai egészségügyi rendszer ezen a téren meglévő hiányosságairól. Elhangzott, hogy a megkérdezett egészségügyi dolgozók 80%-a találkozott már munkája során gyűlölet-bűncselekmény áldozatával, de többségük nem érzi úgy, hogy megfelelően felkészült lenne a probléma kezelésére. „Hiányzik a közös nyelv, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy érdemben tudjanak közösen fellépni az intézmény dolgozói.” A kutatási jelentés utolsó fejezetében hat olyan javaslatot fogalmaztak meg a szakértők, amelyek bevezetése szükséges lenne az egészségügyi dolgozók számára: az intézményközi együttműködés fejlesztése, a pszichológiai támogatás elérhetőségének és minőségének javítása, egy eljárásrend (protokoll) kidolgozása, a betegreferálás menetének javítása, szakemberek képzése, valamint az áldozatok tájékoztatásának bővítése mind olyan területek, amelyek fejlesztésre szorulnak.
Az eseményen szó volt az első képzések tapasztalatairól is a korábbi projektvezető, Kozáry Andrea előadásában, valamint sor került „Az egészségügyi intézményeknek szóló útmutató és protokoll" c. tervezet megvitatására is. A „Támogatás és tanácsadás a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak az egészségügyi rendszeren keresztül” (az angol rövidítésből: SHELTER) című pályázatot 2017-ben adta be a spanyolországi University of Castilia – La Mancha, amely azóta több partnerintézmény, köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével halad előre a megvalósulás útján. Az Európai Bizottsághoz benyújtott projekt-terv fókuszában a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai helyzetének bemutatása szerepelt, kiemelt figyelmet fordítva az egészségügyi rendszerben (orvostanhallgatók, betegápolók, nővérek, orvosok) és a rendőrség kötelékében dolgozók munkájára. A projekt céljai között szerepel egy, az Európai Unióban is használható közös modul elkészítése, szakmai kiadványok kiadása, munkacsoportok, rendezvények, ágazatközi találkozók szervezése, valamint egy Nemzetközi Egészségügyi Hálózat létrehozása is.
Szöveg: Zavodnyik Blanka
Fotó: Szilágyi Dénes