A civil társadalom újjáéledésének rendszerváltoztatás körüli aranykoráról és a pártok alakulásának erre való hatásairól is beszélt a Ludovika Szabadegyetemen Stumpf István. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró a Fidesz elmúlt évtizedekbeli sikereinek titkáról és a vezető kormánypártokra leselkedő veszélyekről is szólt.
1981-re beért egy új generáció, akik megszervezték a BEFŐT-tet, vagyis a Budapesti Egyetemista és Főiskolás Találkozót, amely a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) melletti érdekérvényesítő szervezetek sorát hozta magával. Az ifjúságon belüli szervezkedés ’56-os szindrómához vezetett a hatalom részéről, mert Kádár János rettegett az ilyen megmozdulásoktól, így minden eszközzel akadályozta azokat. Stumpf István előadásában arról beszélt: sokaknál ennél a pontnál telt be a pohár, aminek eredményeként létrejött a KISZ reform iránya és olyan alternatív fórumok, amit a szakkollégiumok, például az általa 1983-1988. között igazgatott Bibó István Szakkollégium szervezett rendszerré. Az általuk megszervezett rendezvények, találkozók (Szarvas, Monor) nem a párt irányvonalát követték, mert a fiatalok megérhették az autonómia lehetőségét, persze emiatt komoly retorziók is voltak. „Én ezt úgy éltem meg, mint a magyar civil társadalom aranykorát, újraszerveződését, amelynek volt generációs arculata és megpróbálta a magyar demokratikus hagyományokat megjeleníteni” – fogalmazott Stumpf István, aki hozzátette: mindennek védernyőt adott az 1985-től Pozsgay Imre vezetése alatt álló Hazafias Népfront. A volt szakkollégiumi igazgató olvasata szerint később a pártosodás és a rendszerváltoztatás „lefejezte” a civil társadalmat, hiszen az egyre másra megalakuló pártok és mozgalmak elvitték azokat a civileket, akik a ’80-as években a magyar társadalom újjászerveződésének meghatározói voltak. Egyébként a pártosodás maga egy kényszerfolyamat volt, mert az emberek nem szerették a pártokat, még a szóhasználatot sem, mert azonosították a kommunista párttal. Nem véletlen, hogy az MDF, az SZDSZ, vagy a Fidesz sem viselte a nevében a párt szót.
Stumpf Istvánt egyebek mellett kérdezték az 1990-es választás alacsony részvételéről, és a Fidesz sikereinek titkáról is. Mint felidézte: 1988. november 26-án alakult meg a MISZOT, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Ennek az ifjúsági ernyőszervezetnek 1988 és 1990 között épp Stumpf István volt az elnöke. A 27 állandó és 30 megfigyelő taggal működő szervezet egyik tagja a Fidesz volt, ami a MISZOT-on keresztül szerepelhetett a nyilvánosság előtt, részt vehetett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, de a tagság hozzásegítette őket ahhoz is, hogy országszerte ismertté váljanak, később bejussanak a Parlamentbe. Sikerének titka az elmúlt évtizedekben meghirdetett jól kimunkált programjainak köszönhető. A volt kancelláriaminiszter emlékeztetett: 1998-ban a Polgári Magyarország megteremtésére irányuló program például nem politikai termék volt, hanem egy „komoly, mélyen átélt vízió", amelyet a párt képes volt tartalommal megtölteni és az addigiaknál más alternatívát kínálni. 2010 után a Fidesz képes volt megvalósítani a „poszt rendszerváltás társadalompolitikáját”, amely a segély helyett munka elvre épül az ezzel járó adókedvezményekkel, családtámogatási rendszerrel és a középrétegek megerősítésével. Sikerének titka volt akkoriban az is, hogy világos, stratégiai vízióval rendelkezett, amely szerint az új világhelyzetben Magyarországnak sokkal nyitottabbnak kell lennie a nyugati világon túli térségek irányába is és így kell megtalálni a nemzeti érdekeket – sorolta Stumpf István, aki szerint az is a Fidesz sikere, hogy van identitáspolitikája, amely egyik pártnak sincs, ráadásul sokat tanult saját történelméből is a 2002-es elvesztett választás után. Az első Orbán-kormány minisztere úgy látja: a 18-25 éves korosztályban még mindig a Fidesz a legnépszerűbb párt, ám a 2022-es választásokra felnő egy újabb félmilliós szavazókorú réteg, ahol már nem ilyen egyértelmű ez az előny, ami veszélyes lehet a választás győzelmi esélyeit illetően.
Stumpf István 30 év távlatából úgy vont mérleget: bár a rendszerváltoztatás fordulópontján voltak születési rendellenességek, demokrácia deficitek, az emberek többsége nem érezte, hogy a nyertese a folyamatnak, mégis nagy eredmény, hogy 40 év pártállami rendszer után vér nélkül sikerült átvezetni az országot egy piacgazdaságon alapuló nyugati modellre. A volt alkotmánybíró kifejtette: az Alkotmánybíróság szerepe erősen aktivista jellegű volt abban az időben, hiszen hamarabb jött létre, mint, ahogy az első szabad választások lezajlottak, így olyan döntéseket is meghozhatott, amelyek egyébként a parlament kompetenciájába tartoztak volna.
Erről további részletek az alábbi videóban:
A Ludovika Szabadegyetem programjának társzervezője a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes
Videó: Halápi Katinka