A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre látogatott a profilalkotásban és a nyomozati pszichológiában nemzetközileg élen járó öt liverpooli kutató. A Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszékének szervezésében megrendezett konferencián bemutatták a téma legfrissebb kutatási eredményeit és azok gyakorlati vonatkozásait, valamint a liverpooli kriminálpszichológiai képzés rendszerével is megismerkedhettek az érdeklődők.
Mészáros Bence, az RTK nemzetközi dékánhelyettese megnyitó beszédében elmondta: az NKE fontosnak tartja, hogy naprakész információkat adjanak át a hallgatóknak ezen a területen is. Louise Almond professzor évek óta foglalkozik a Behavioural Investigative Adviser (BIA) szerepével a nyomozásoknál. A BIA egy olyan viselkedéselemző tanácsadó, aki a viselkedéstudományi elméleti ismeretek hatékony gyakorlati alkalmazásával segíti a nyomozót a döntéshozatalban, súlyos bűncselekmények esetében. „A BIA egy olyan személy, aki tudományos háttérrel rendelkezik a viselkedéselemzés terén, aki tapasztalt a súlyos bűncselekmények nyomozásában” – fogalmazott Almond professzor. A tanácsadás és döntéstámogatás a bűnügyi nyomozás elemzésére, az elkövetők profilozására és a nyomozói pszichológiára épül. Ez a brit megközelítés merőben különbözik a Federal Bureau of Investigation (FBI) eljárásaitól. Az előadásban az elméleti kutatást gyakorlati esetekkel támasztotta alá a University of Liverpool oktatója.
A cyber-stalking állt Joanne Worsley előadásának középpontjában. Ebben az esetben az internetet vagy más elektronikus eszközöket vesznek igénybe zaklatás vagy nyomon követés céljából. A fogalomhoz tartozik az áldozat fenyegetése, személyazonosságának eltulajdonítása vagy olyan információ és adatok gyűjtése, melyeket zsarolásra használhatnak. Joanne Worsley szerint a Facebook és az Instagram használói másokkal osztják meg azt, hogy hol és mit csinálnak az adott pillanatban, ezzel pedig kiteszik magukat a cyber-stalking lehetőségének. „Gyakran az internetes követés pedig valós, offline zaklatássá változik” – hívta fel a figyelmet a szakember. A veszély súlyosságát hangsúlyozva felmerült Molly Mclaren esete, akit korábbi barátja gyilkolt meg, miután a közösségi hálón keresztül nyomozta ki a lány tartózkodási helyét. Joanne Worsley több száz esetet elemezve vizsgálta az internetes zaklatások körülményeit, s ezekből következtetéseket levonva nyújt segítséget kutatásaival a rendvédelmi szerveknek a nyomozások során.
A témáról bővebben a Bonum Publicum magazin februári számában olvashatnak.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes