A munkavállalás szemszögéből közelítették meg a migráció kérdését a Hanns-Seidel Alapítvány, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság közös konferenciáján. Az esemény célja, hogy a migrációban rejlő lehetőségeket és veszélyeket egyaránt bemutassa.
Kiss Attila megnyitó beszédében elmondta, hogy bár az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) nem régóta működik, tevékenységük nem újkeletű. „A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal civil szervezetként ugyan, de jelentős feladatot látott el a külföldiek magyarországi munkavállalási ügyeinek intézésében” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy rendvédelmi feladatokat ellátó szervként 2019. július 1-jétől működik. A szervezet sokat tett azért, hogy a magyar legyen az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság Európában. A főigazgató elmondta, hogy például az adminisztratív eljárások ne jelentsenek akadályt a képzett munkaerő magyarországi foglalkoztatásának, illetve a magyar nemzetgazdaság növekedésének. Kiss Attila szerint a konferencia kiváló lehetőséget teremt a migrációhoz és az idegenrendészethez tartozó elmélet és az ehhez szorosan kötődő gyakorlat közötti kapcsolódási pontok összevetéséhez.
„Hiszek a tudományban, hiszek abban, hogy a napi politikától mentesen, indulatok nélkül, tudományos alapon, szakmailag a legvitatottabb kérdések is feldolgozhatók” - fejtette ki Ruzsonyi Péter bv. dandártábornok. A Rendészettudományi Kar dékánja elmondta, hogy a konferencia előadói többségben olyan szakemberek, akik a mindennapok tapasztalatát át tudják adni és hozzájárulnak ahhoz, hogy a résztvevők az elméletek terén is fejlődjenek.
A munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozásról, a könnyített engedélyezési rendszerről, valamint az elektronikus ügyintézés (Enter Hungary) tapasztalatairól szólt Szabóné Karakó Judit. Előadásában elhangzott, hogy a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóság egyes számú ügyfélszolgálatához beérkező kérelmek zömében munkavállalási célú tartózkodási engedélyekhez kapcsolódik. „Nap mint nap óriási kihívásokkal küzdünk, tekintve, hogy folyamatosan növekszik a munkavállalási engedélyt kérelmezők száma” – hangsúlyozta ki. Karakó Judit szerint a munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozás és az elektronikus ügyintézés szorosan összekapcsolódik, pontosan azért, mert a növekvő munkaerőhiányt észlelve folyamatosan növekedett a kérelmezők száma is. „Az elektronikus ügyintézés bevezetése így halaszthatatlanná vált” – jegyezte meg az ügyfélszolgálat vezetője.
Nyári Tibor olyan kitekintéseket és többletinformációkat osztott meg előadásában a munkaerőpiac kapcsán, melyek arra fókuszáltak, hogy mégis kinek az érdeke például egy harmadik országbeli munkavállalót alkalmazni. A külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatása a statisztikai adatok alapján a kereskedelmi szektorban, a gépjárműjavításban, a feldolgozóiparban és vendéglátásban a leggyakoribb. A Budapest Főváros Kormányhivatala, Foglalkoztatási Főosztály, Közfoglalkoztatási és Igazgatási Osztály vezetője szerint a munkáltatók számára hatalmas kihívást jelentett a kapacitáshiány pótlása, ami a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen.
A konferencián szó esett többek között a magyar munkaerő-piacról a külföldiek szemén keresztül, a regionális jellemzőkről a külföldiek magyarországi munkavállalásában, illetve az aktuális trendekről a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos eljárásokban.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Bodó Pál