NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

A jövő 60 percben

 

A munka jövőjének nemzetközi jogi, munkaerőpiaci, demográfiai és technológiai aspektusairól volt szó a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék, valamint a Mandiner Makronóm közös szervezésű rendezvényén. A témáról Baja Sándorral, a Randstad Magyarország ügyvezető igazgatójával és Juhos Andreával, a Lee Hecht Harrison Magyarország ügyvezető partnerével beszélgetett Lovászy László stratégiai kutatásokért felelős miniszteri biztos, az ENSZ emberi jogi szakértője és Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője. Zachar Péter Krisztián, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmány Kar nemzetközi dékánhelyettese a téma aktualitására és jelentőségére hívta fel a figyelmet, valamint elmondta, hogy további, jövőkutatáshoz kapcsolódó előadásokra számíthatnak az érdeklődők.

Lovászy László kifejtette, hogy Karel Čapek használta először a robot szót, az 1921-ben megjelent R.U.R. című drámájában. Szláv eredetű, a robota szóból ered, aminek jelentése a csehben, szlovákban és lengyelben szolgamunka, az oroszban pedig a munkát jelenti. „A robotika, valamint az ipari robotok alkalmazása és terjedése a világban 2010-től indult be dinamikusan” – hangzott el. A következő néhány évben még nagyobb érdeklődésre lehet számítani. A kerekasztalbeszélgetésben résztvevők mindannyian egyetértettek abban, hogy a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy a nemzetközi jog képes lesz-e lépést tartani a technológiával. „Az Egyesült Államok már eljutott arra a szintre, hogy limitált jogi státuszt adtak a robotoknak, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy be lehet őket perelni” – fogalmazott Juhos Andrea. A kérdés az, hogy egy esetleges károkozás esetén például kié a felelősség. A Lee Hecht Harrison Magyarország ügyvezető partnere elmondta, hogy egyes nézetek szerint a gyártó a felelős, míg mások szerint az a cég, amelyik alkalmazza a robotot. Ha elveszik a robotok az emberek munkáját, akkor releváns kérdés, hogy fizessen-e a robot adót? További érdekesség, hogy ma már egyre többet hallunk az öntanuló, önfejlesztő robotokról, ebben az esetben például lesz olyan, hogy „robot-nagykorúság?” Illetve ki felelős azért, ha a robot valami rosszat tanul meg? A hozzászólok mind egyetértettek abban, hogy ezen a téren a jogi szabályozás több akadályba is ütközik majd.  

Juhos Andrea hozzátette, hogy az Egyesült Államok statisztikáit tekintve 2030-ra 75 millió munkahely szűnik meg a mesterséges intelligencia és robotika hatására. A munkaerőpiaccal kapcsolatban a résztvevők vitájában elhangzott: bár igaz, hogy a robotok több munkakört is át tudnak teljesen venni az emberektől, ezzel azonban nem fog nőni hosszútávon a munkanélküliek száma, hiszen számos új típusú munkahely jön létre. „Korábban az influenszer szakma se létezett, vagy nem lehetett belőle megélni, ma már biztos jövedelemforrásnak számít” – mondta Baja Sándor. Juhos Andrea ehhez hozzátette, hogy a „mai gyerekek 65%-a olyan munkát fog végezni, ami korábban nem létezett.” Új munkakörként Oláh Dániel a robotok és az emberek munkájának az összehangolásáért felelős pozíciót említette meg.

Az előadók szóltak arról is, hogy a jövőben sokkal több munka fog összekapcsolódni a technológiával, erre az oktatásban is érdemes odafigyelni. Továbbra is fontosak lesznek: az informatika, a reáltárgyak, a művészetek, és még fontosabbá válik a nyelvtanulás. Annak ellenére, hogy egyre jobb applikációk vannak a különböző nyelvek azonnali fordítására, egy idegennyelven (főleg az angol nyelven) való önkifejezés elengedhetetlen lesz a jövőben.

Szöveg: Juhász Katalin