Megdőlt az a nézet, hogy az internet világa szabályozhatatlan. Az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv elfogadása után újabb fejlődési szakaszokba léphet a terület szabályozása – mondta Koltay András rektor, az Információs Társadalom Kutatóintézet workshopján. Az új média szabályozásának aktualitásait elemző rendezvényen az elmúlt egy-másfél év újdonságait tekintették át a résztvevők.
Az Európai Parlament tavaly novemberben fogadta el az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU irányelv (AVMS) módosítását. Ez a televíziók és rádiók szabályozási területe mellett már a videómegosztókon elérhető audiovizuális tartalmakra is fókuszál. A cél egyebek mellett a kiskorúak védelme és a gyűlöletbeszéd elleni hatékonyabb fellépés. Török Bernát, a témában tartott workshopot szervező Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) vezetője köszöntőjében arról beszélt: fontos, hogy az elméletben és gyakorlatban dolgozó szakemberek megismerjék egymás szempontjait, mert ezekkel a kérdésekkel csak szakmai párbeszédek útján lehet foglalkozni. Koltay András rektor, médiajogász arra emlékeztetett: az irányelv 30 éves történetében 2007-ben volt az egyik nagy fordulópont, az Európai Bizottság akkor már az online szolgáltatásokra is kiterjesztette a szabályozást, megdőlt tehát az a nézet, hogy az internet szabályozhatatlan. A területet régóta kutató Koltay András szerint a tendencia világos: a következő években még több figyelem irányul ezekre az audiovizuális platformokra, a szabályozás következő fejlődési szakasza pedig remélhetőleg arra keresi majd a választ, mit lehet kezdeni az állami szabályozáson túl a magánszabályozással, azaz lehet-e sajtó – vagy szólásszabadság korlátozására igényt támasztani egy olyan platformmal szemben, amely magántulajdonban van. Újabb fejlődési szakasz lehet, hogy a szolgáltatóknak nemcsak azt mondják meg, hogyan szüntessék meg a káros tartalmakat, vagy hogyan tompítsák ezeket a veszélyeket, hanem telepítenek-e rájuk például közszolgálati kötelezettségeket épp úgy, mint a jelenlegi hagyományos médiaszolgáltatókra. A platformok tekintetében egyelőre még csak elvi szinten vetődött fel ilyen kérdés – szögezte le a médiajogász.
Az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tavalyi módosítása a videómegosztó platform szolgáltatókat is beterelte a médiaszabályozás hatálya alá. Az ilyen szolgáltatók nemcsak teret adnak, hanem rendszerezik is ezeket a tartalmakat, az irányelv mégsem tekinti ezeket médiaszolgáltatóknak – erről Sorbán Kinga beszélt. Az NKE ITKI kutatója kiemelte a live streaming szolgáltatások specialitását, amelyek esetében a tagállami implementáció függvényében alkalmazható az irányelv, hiszen egy élő közvetítés után eltűnnek ezek a tartalmak, azokat nem tárolják a portálok. Érdekesség, hogy a Googlera és a Facebookra eddig nem volt alkalmazható az AVMS irányelv, az Európai Bizottság azonban most arra törekszik, hogy médiaszabályozási szempontból is valamilyen uniós tagállam joghatósága alá vonja ezeket a szolgáltatókat. Szintén érdekes kérdés, hogy milyen gondokat okozhat egy videómegosztó platform moderátorának az AVMS alkalmazása. Detrekői Zsuzsanna ügyvéd a workshopon öt problémakört jelölt meg, amelyek között az egyik az azonosítás problematikája. Egy ilyen platform kezelője ugyanis nem tudja ellenőrizni a felhasználó életkorát anélkül, hogy mindez kiskorúak esetében ne jelentene szülői vagy törvényes képviselői hozzájáruláshoz kötött adatkezelést, elvégre az életkor személyes adatnak minősül. Ha pedig ezt nem tudja kontrollálni, akkor az irányelv kiskorúak védelmére vonatkozó törekvése nehezen tartható be. Szintén probléma, hogy egy moderátor nem tudja meghatározni, mi minősül felnőtt- vagy gyűlöletkeltő tartalomnak, milyen tartalom tartozik a bűncselekmény kategóriába, vagy mi tartozik a reklám tárgykörébe. A workshopon szó volt még a megbotránkoztató tartalmak eltávolításának gyakorlati kérdéseiről is. Juhász Levente, a Google közönségkapcsolati képviselője például arról számolt be, hogy az idei második negyedévben 9 millió videót, négy millió csatornát és 537 millió kommentet távolítottak el a Youtube-ról a fenti indok miatt.
A témáról a Bonum Publicum magazin későbbi számában olvashatnak.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes