A vallás és a politika kapcsolata

„A nemzetközi kapcsolatok tudományterületen az elmúlt évek egyre inkább azt igazolják, hogy a vallás visszatér a politikába” – nyitotta meg A vallás szerepéről a politika alakításában II. című rendezvényt Zachar Péter Krisztián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete (AKKKI) második közös szervezésű konferenciájának középpontjában a Nemzet, állam, törzs, umma – a közösségszerveződés eltérő formái Európában és Európán kívül voltak. A tudományos konferencián sor került a két intézmény között létrejött együttműködési megállapodás aláírására is.

„Mi abban hiszünk, hogy azok a jó együttműködések, melyek nem csupán papírformában léteznek” – mondta el Koller Boglárka. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja szerint a két intézmény között már régóta szoros a kapcsolat, és a most kötött megállapodás ennek a „következő lépcsőfoka.” A dékán minél több ehhez hasonló közös konferenciát, rendezvényt és kutatást szorgalmazott. Maróth Miklós akadémikus, az AKKKI igazgatója úgy látja, hogy az együttműködés társadalmi hasznosságát növeli, ha az NKE továbbra is olyan témák kutatását tartja szem előtt, melyhez sajátos szakértelmükkel ők is hozzá tudnak járulni.

 „Az európai kontinenst érő masszív migrációs hullám a keresztény kultúrát veszélyezteti” – mondta el előadásában Dancs Ferenc. A KKM migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára szerint a „keresztényüldözés” szó a multilaterális diplomáciában és globális szinteken is eltérő hatást kelt. Elhangzott, hogy az iszlám társadalmak még a legkisebb atrocitások esetében is szorosan összezárnak.

Koller Boglárka a nemzetállam utópiájáról, a nemzeti önrendelkezésről és az állami szuverenitás ellentmondásairól beszélt a nemzetközi politikában. A dékán szerint ezen fogalmakat nehéz pontosan meghatározni, hiszen különböző jelentéstartalmat foglalnak magukba. „Nemzet, nacionalizmus, állam. Mit is jelentenek ezek a szavak?” – tette fel a költői kérdést az előadó, aki szerint ez egy olyan pragmatika, ami a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozók számára különösen fontos. Elhangzott, hogy a nemzetközi rendszert nem lehet statikusan nézni, melyet a nemzeti önrendelkezés és az állami szuverenitás ellentmondásai igazolnak. Koller Boglárka előadásában szólt a 2017-es katalán függetlenségi népszavazásról is, amelynek során a választópolgárok több, mint 90 százaléka a függetlenedésre voksolt. „Mind tudjuk, mi történt ezután, a spanyol kormány és az Alkotmánybíróság is érvénytelennek tekintette a népszavazást” – tette hozzá.

Maróth Miklós előadásában egészen az ókorig ment vissza, hogy az addig elhangzottakhoz történeti hátteret szolgáltasson. „Arisztotelész szerint az emberi társadalom a családon és a családból kifejlődő rokonságon alapul” – fejtette ki a AKKKI igazgatója. Véleménye szerint ez a logika más nemzeteknél is megtalálható. Bár azt gondolnánk, hogy a törzsiség már nem jellemző az államokra, Egyiptomban például, ahol a törzsi kapcsolatok már az ókorban megszűntek, napjainkban azt értjük a fogalom alatt, hogy a köztársaság pozíciója családi belüggyé vált. „Irakban, Líbiában és Jemenben még mindig jelen vannak a hagyományos törzsi kapcsolatok is” – mondta Maróth Miklós.

Az iraki kurd népszavazás tanulságairól Nagyné Rózsa Erzsébet szólt a rendezvényen. „A kurdokat napjainkban az európai értelembe vett etnikai, de akár nemzeti kisebbségként is szokták emlegetni” – fejtette ki a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója. A szakember elmondta, hogy a népszavazáson 70 százalék feletti volt a részvételi arány, és ebből 93 százalék a függetlenség mellett tette le a voksát.

A tudományos konferencián a többi között szó volt még a vallás hatásáról a politikai gondolkodásban Kínában, a kereszténységről Kelet-Ázsiában, illetve a politikai iszlámról Iránban. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg például az arab felsőbbrendűségről, valamint a szomáli etnikum helyzetéről a független Kenyában.

A témáról bővebben a Bonum Publicum júliusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes