Fókuszban az EU közös biztonság- és védelempolitikája

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont június elején az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (ESDC) legfelsőbb szintű képzése (HLC) negyedik moduljának. A korábban Brüsszelben, Bécsben és Bukarestben helyet kapó képzés Simone Veil nevét viselte, aki az Európai Parlament első női elnöke volt. A magas szintű tanfolyam az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), az ESDC, a EU Biztonságpolitikai Intézete (EUISS), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében valósult meg és a  Honvédelmi Minisztérium jelentős támogatást nyújtott annak megszervezéséhez.

A négy modulból álló HLC a legmagasabb szintű és presztízsű képzés az ESDC hálózatában. Az EU keretein belül, 2004-ben alapított Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia célja, hogy stratégiai szintű oktatást biztosítson az Európai Unió Közös Biztonság- és Védelempolitikájával (KBVP) összefüggésben. Ennek megfelelően az ESDC feladata, hogy különböző képzések révén a KBVP-ben jártas, felkészült szakértőket biztosítson az EU-tagállamok és intézmények számára. Az ESDC működése egy nemzetközi hálózatra épül, amelyhez az egyes európai uniós tagállamok katonai és civil felsőoktatási intézményei és kutatóintézetei járulnak hozzá. A képzéseken összesen 74-en, döntően az uniós tagországok és az uniós intézmények által küldött diplomaták, katona-, és rendőrtisztek vettek részt különböző minisztériumokból.

Molnár Anna, a budapesti modul vezetője köszöntőjében az eseményt szervező intézmények, szervezetek közötti együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. „A téma aktualitását adja a múlt hétvégén lezajló Európai Parlamenti választások is” – tette hozzá. A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék vezetője elmondta, hogy az NKE egy speciális egyetem és már öt kar képzései közül választhatnak az érdeklődők. A képzések széles spektrumot fednek le a rendvédelemtől a nemzetközi tanulmányokig. Ruzsonyi Péter szerint mindegyik területre speciális figyelmet fordítanak. A Rendészettudományi Kar dékánja hozzátette, hogy számos kihívással néz szembe az Európai Unió napjainkban. „A biztonság egyre diverzifikáltabb” – fogalmazott. Az EU 2016-os globális stratégiája ezekre a kihívásokra ad választ konkrét gyakorlati lépéseken keresztül. A képzés ebből a szempontból kulcsfontosságú, hiszen a résztvevők az EU jövőjével kapcsolatos kérdésekről tanácskoznak. Mailis Pukonen a CEPOL meghatározó szerepét hangsúlyozta. Az ügynökség operatív vezetője elmondta, hogy nagyjából 29 ezer ember vett már részt a CEPOL portfoliójába tartozó képzések valamelyikén, s „ez a szám fejezi ki igazán a szervezet jelentőségét”. Riccardo Scalas, a HLC képzési igazgatója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzést szervezők és a résztvevők mind sajátos szemléletmódon keresztül mutatják be a témáikat. „Így magas szinten valósul meg a tapasztalatcsere” – fejtette ki a Netherlands Defence College munkatársa.

A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szöllősi Antal ezredes a téma aktualitását és a kihívásokra való felkészülést emelte ki. „Egyre több fenyegetéssel néznek szembe az EU tagállamai, legyen szó akár az Iszlám Államról, az ukrán válságról, a migrációról, a klímaváltozásról, a demográfiai helyzetről vagy a nyersanyagokért folyó küzdelemről” – fogalmazott a HM Védelempolitikai Főosztály Műveletstratégiai Osztály vezetője. Ezek a kihívások többdimenziósok, és néhányat csak hosszútávú tervezéssel lehet megoldani. „Az EU-nak fenn kell tartani a békét és a stabilitást, meg kell védenie a tagállamok polgárait és a határokat is” – hangzott el.

Előadásában Gustav Lindstrom elmondta, hogy számos különbséget fedezhetünk fel a 2003-as európai biztonsági stratégia és a 2016-os globális biztonsági stratégia között. „Míg 2003-ban reményekkel teli a megfogalmazás és az Unió puha hatalmát kívánták erősíteni, ezzel szemben 2016-ban a válságokra és a határokon kívüli kihívásokra próbál választ adni” – fejtette ki az EU ISS igazgatója. Elmondta azt is, hogy az Európai Uniónak, mint globális szereplőnek mindig készen kell állnia a felmerülő fenyegetések elhárítására. Példaként Szíriát, Líbiát és Ukrajnát említette. Elhangzott, hogy a tagállamoknak még jobban össze kell hangolniuk közös politikáikat. Ezzel kapcsolatban kérdésként felmerült, hogy vajon több szuverenitást kell-e feladniuk az országoknak, hogy az EU globális szerepét növeljék. Gustav Lindstrom szerint nem feltétlenül van erre szükség, de amit a tagállamok az „asztalra raknak”, az teszi képessé az EU-t a cselekvésre.

Az öt napos tudományos rendezvény számos érdekes kérdést tárgyalt és megannyi szakértő fejtette ki véleményét az EU-t érintő kihívásokkal kapcsolatban.

 

Szöveg: Juhász Katalin

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: ESDC képzés