A NATO által 2016-ban hivatalosan is műveleti térnek nyilvánított kibertér történetéről és jelentőségéről tartottak előadást a közelmúltban, az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégium kiberműhelyének szervezésében.
A hacktivizmusról és a hackercsoportok különböző eszközeiről Rozgonyi Attila, idei OTDK első helyezett tartott előadást. Az érdeklődők megismerhették a hackerek fő motivációit, a hacktivizmus és a kibertér fogalmát, valamint betekintést nyerhettek a doxing és a DDoS scriptek működéseibe is. Vas Beatrix a szervezett bűnözés témakörét vizsgálta a kibertérben. A Selyemút (Silk Road) nevű portál létrehozása egy új dimenziót teremtett a tudatmódosító szerek terjesztésére és forradalmasította a drogkereskedelmet. A kibertér megjelenésével a felhasználói kör bővült, hiszen az eddig csak az utcán beszerezhető szerek ezután széles körben bárki számára elérhetővé, illetve értékesíthetővé váltak, amellyel egy újabb társadalmi probléma alakult ki.
A NATO, illetve Magyarország offenzív kiberképességeiről Krizsán Bence szólt a rendezvényen. A 2007-es Észtország elleni kibertámadás után központi stratégiai és biztonságpolitikai kérdéssé vált a kibertér offenzív felhasználása, akár politikai vagy éppen katonai célok elérésére. A támadás nem járt semmilyen fizikai erőszakkal, ennek ellenére képes volt egy teljes kormányzat működését több napig megbénítani. Elhangzott, hogy egy olyan új hadszíntér jött létre, amelynek határait nem lehet igazán belátni.
A GDPR és online gyermekvédelem témakörét Rácz-Nagy Judit mutatta be. Elhangzott, hogy az internet megjelenésével társadalmi kapcsolataink szerepe gyökeresen megváltozott, mindennapjainkat a közösségi média kezdte el nagymértékben formálni. A rengeteg információ, adatmennyiség azonban nemcsak a tájékozottságot és új kommunikációs teret hozott létre az emberek számára, hanem paradox módon izolálta is őket. Különösen érzékeny területet képeznek a kiskorúak, mivel nincsenek tisztában az információs kommunikációs technológiákból eredő kihívásokkal. A digitális bennszülöttek (Y és Z generáció) helyzete, szocializációja, valamint a személyiségi és önrendelkezési jogok védelme a virtuális térben új kérdésköröket vetett fel jogi és etikai vonatkozásban. Az adatvédelmet és az online önrendelkezési jogot érintő esetekre az Európai Unió keretein belül megszületett GDPR hivatott egyfajta válaszként szolgálni.
Az információs és kiberhadviselés szempontjából elkerülhetetlen jelentőségű Oroszország tevékenységét Kiss Tamara mutatta be, aki szólt például az orosz-grúz háborúról, amelyben először alkalmaztak kiberfegyvereket háborús körülmények között. Orosz hackercsoportok napokig elérhetetlenné tettek több kormányzati weblapot, valamint megbénították a grúz közigazgatás jelentős elemeit, komolyabb károkozásra azonban nem került sor. A hibrid hadviselés gyakorlati alkalmazásával az orosz vezetés új értelmet adott a kiberműveletek értelmezésének 2014-ben. Az állam által támogatott hivatásos katonai hackercsoportok eredményesen tudták megbénítani az annektálni kívánt területek telekommunikációs és informatikai rendszereit, így megvalósítva az orosz propaganda és dezinformáció korlátlan terjedésének lehetőségét.
A szakkollégiumi est zárásaként Zernig Csombor a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nak a szerepéről beszélt a kibertér információs és tudatformáló hatása kapcsán. 2010-től az amerikai kormányzat célkeresztjében lévő ausztrál hacker élete és munkássága heves vitákat eredményezett a modern állam és társadalmak egymáshoz való viszonyairól. Az iraki, afganisztáni háború valódi körülményeinek és történéseinek feltárása, a CIA titkos kiberfegyver arzenáljának közzététele és az amerikai elnökválasztás befolyásolása hatalmas politikai, diplomáciai, valamint társadalmi visszhangot váltott ki, amellyel együtt nemzetközi vita alakult ki a Wikileaks és annak tevékenységének létjogosultságáról.
Írta: Zernig Csombor
Fotó: Vas Beatrix