A vállalkozások helyzete a digitális forradalom korában

A mikro-, kis-, és középvállalkozások digitalizációhoz való hozzáállásáról, a digitális világ termelési hatékonyságot növelő hatásairól és a témához kapcsolódó kutatásokról volt szó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. A rendezvényen elhangzott, hogy júliustól az Államtudományi és Közigazgatási Karon egy gazdasági versenyképességi kutatóintézetet hoznak létre.

A kkv-k és a digitalizáció kapcsolatának ma már terjedelmes tudományos irodalma van, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karán széles spektrumú kutatások zajlanak a témában – mondta megnyitójában Kaiser Tamás tudományos és nemzetközi dékánhelyettes. A karnak bőven van tapasztalata a témában, hiszen az egyetemen évi 75 ezer tisztviselő továbbképzése zajlik, ami arra is alkalmas, hogy a közigazgatás vállalkozásokhoz való hozzáállását egyre pozitívabb irányba terelje – fejtette ki az ÁKK dékánja. Kis Norbert szerint a kar „jó állam” kutatásai általában a versenyképesség, sőt a nemzeti versenyképesség kérdéseit is vizsgálják. Emellett az NKE-n készült el a kormány számára a digitális hálózatkutatási stratégia. A dékán hozzátette: a karon júliustól egy Gazdasági Versenyképességi Kutatóintézet létesül.

2010 óta a magyar vállalkozások versenyképessége gyorsabban nőtt, mint a V4 országokban és az unió többi tagállamában. A vállalkozások azonban még mindig alacsony termelékenységűek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerint jó hír, hogy a kisebbek megkezdték a felzárkózást a nagyobb cégekhez, ami a kedvező gazdasági környezetnek, az alacsony adóterheknek, a gazdaság „fehéredésének” és annak is köszönhető, hogy nálunk a kis- és középvállalkozások szerepe nagyobb az exportban, mint a többi EU tagállamban. Szepesi Balázs arról is beszélt: a kkv-k az európai átlag alatt teljesítenek a digitális technológiák alkalmazásában. Ráadásul a kisebb vállalatok mindössze 10 százaléka képzi ilyen irányba munkavállalóit. Az államtitkár szerint lehetőséggé kell fordítani, hogy generációváltás előtt áll a vállalkozói társadalom. A cégvezetők több mint fele ugyanis 10 év múlva átlépi a 65 éves kort. A vállalkozói lét vonzóvá tétele mellett kihívás a digitalizáció is. A kkv-stratégia hét pillére tartalmazza a digitalizációs környezet megteremtését, amelyhez többek között kiszámítható adók, egyszerű bürokrácia, a cégek nemzetköziesedésének elősegítése és digitális tudásuk bővítése is társul.

A digitalizáció korában megnő a mikrovállalkozások szerepe, így nem kkv-król, sokkal inkább mkkv-król érdemes beszélni – véli Csath Magdolna. Az NKE egyetemi magántanára ráirányította a figyelmet: a digitalizáció és a mikrovállalkozások kapcsolatrendszerének nemcsak a technikai, vagy eszközoldala, hanem tudásoldala is fontos. A cégek és az állam közötti együttműködésben az állam birtokában lévő „big data”, vagyis a nehezen hozzáférhető adatállományok megosztása is segítheti a digitalizációt A professzor szerint az üzleti életben kevésbé elterjedtek a digitális technológiák, amelyekben van lemaradásunk az állami közszolgáltatások területén is. Csath Magdolna megítélése szerint a szélessávú internet megléte tekintetében nem állunk rosszul, bár az internetet sokan a hagyományos módon chatelésre, filmnézésre használják, magas szintű információgyűjtés helyett. Digitalizáció és innováció azonban összefügg, ebben a tekintetben pedig még a 250 fő, vagy afölötti létszámú foglalkoztatóknál is lemaradások vannak. 2017-es adatok szerint Magyarországon mindössze 9 százalék volt azok aránya, akik képesek voltak digitálisan kapcsolódni beszállítóikhoz. Kiutat jelenthet a Digitális Jólét Program, amely az „ember-eszköz-tartalom” hármasára, azaz az állampolgári kompetenciák fejlesztésére fókuszál. Fromann Richárd, a Digitális Jólét Koordinációs Központ vezetője közölte: hazánkban 2-3 millió ember egyáltalán nem használ digitális eszközt. Ennek oka azonban nem anyagi, vagy technikai természetű, hanem a tudás hiányára vezethető vissza. A helyzet javítására a Digitális Jólét Pontok kezdtek komoly munkába az ország számos térségében. A vállalkozások számára pedig hitelprogram indult, amely digitális termék és szolgáltatás tervezésben ad segítséget. A cégek 2020. október 1-i beadási határidővel 10 százalékos önrész mellett 5-200 millió forint közötti kamatmentes hitelre pályázhatnak. A központvezető szerint a digitalizáció még mindig félelmi és idegenkedési reakciót vált ki például az idősödő társadalomból. A legnagyobb áttörés akkor következik be, amikor egy-egy képzés hatására megértik, hogy nincs ok a félelemre. Ezt segíti a Digitális Jólét Program is.

A témáról bővebben a Bonum Publicum magazin júliusi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes