’48 hagyatéka: a szabadság

„Egy percre sem szabad magától értetődőnek vennünk a szabadságot” - hangsúlyozta Koltay András az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója tiszteletére rendezett egyetemi ünnepségen. Az NKE rektora szerint minden nap meg kell őriznünk szívünkben a szabadságot.

„Március 15. az egyik legnagyobb ünnepünk, amelynek szereplői mind legendás alakok”- fogalmazott a Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában Koltay András. A rektor hozzátette, hogy a történelmi események már több mint 170 éve belénk ivódtak. A beszédben elhangzott, hogy a politikai mozgalom jegyében március 14-én, a Pilvax kávéházban született meg a Nemzeti dal és itt dolgozták ki a márciusi ifjak a 12 pontot is. Másnap Petőfi Sándort, Jókai Mórt és Vasvári Pált is soraikban tudó fiatalok bejárták az egyetemeket, és a hallgatók csatlakoztak mozgalmukhoz, majd Landerer nyomdájához vonultak, a szabad sajtót követelve. Az NKE rektora felidézte: a fiatalok bizonytalanságát látva Landerer odasúgta nekik, hogy foglalják el a nyomdáját. Ekkor Irinyi József kijelentette, hogy a nép nevében így is cselekednek. Landerer válasza erre pedig az volt, hogy az erőszaknak ellent nem állhat. „Megszületett a sajtószabadság, Magyarországon először”- jegyezte meg Koltay András, aki hozzátette, hogy innentől cenzori pecsét és hatósági jóváhagyás nélkül nyomtatták ki a kiadványokat. A forradalom elérte Budát is, ahol a márciusi ifjak a sajtóvétség miatt raboskodó Táncsics Mihályt kiszabadították a börtönéből. Koltay András elmondta, hogy a hosszú évtizedekig raboskodó Táncsicsot felesége ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Nincsen többé cenzúra”. A megemlékezésen elhangzott: őrizzük meg szívünkben 1848. március 15. mondanivalóját!

Az ünnepségen népzenei műsort is megtekinthettek a résztvevők, akik felvidéki Kossuth-nótákat, magyar duda zenéket, valamint gyergyói és délvidéki dallamokat is meghallgathattak, illetve szatmári verbunk és mezőségi férfi táncokat is megtekinthettek. A műsorban közreműködött a többi között Kiss Gy. László Liszt-díjas tárogató és klarinét művész, valamint Csoóri Sándor Kossuth és Prima-díjas zenész.

A Ludovika Főépület aulájában Somogyi Győző grafikus művész 1848-49-es magyar történelmi zászlókat ábrázoló munkáiból álló kiállítást rendeznek. Somogyi Győző a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő. A kiváló művész a magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. Többéves munkája nyomán készült el a Magyar Hősök arcképcsarnoka, a száz nagy magyar katonát ábrázoló portrésorozat, az ötvenkét királyportréból álló, Magyar Királyok arcképcsarnoka sorozat, továbbá szintén az ő alkotása a Zrínyi Kiadó gondozásában 2011-ben megjelent Magyar Hadizászlók című könyv, melynek néhány alkotását láthatják az érdeklődők a kiállításon.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Halápi Katinka