Hiánypótló mű a magyar alkotmányosságról

A magyar alkotmányos gondolkodás különböző korszakait, azok hatását és örökségét, a történeti alkotmány Alaptörvényünkre gyakorolt hatásait elemzi az a könyv, amelyet március 12-én mutattak be a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az angol nyelvű mű egyik szerkesztője Hörcher Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Politika – és Államelméleti Kutatóintézet vezetője.

Történeti alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének koronként változó szabályait, amelyeket 1949-ig nem feltétlenül rögzítettek írott formában, egységes jogszabályi keretek között. Ezek a tág értelemben vett szabályok a 10. századtól a 20. század közepéig ívelnek, legyen szó a vérszerződésről, az Aranybulláról, az 1848-as törvénycikkekről, vagy akár a mai Alaptörvényről. Ezek nagy része természetesen már írott formában is megjelent.

Magyarország Alaptörvénye, amelyet 2012. január 1-jén ratifikáltak, hazai és nemzetközi vitákat váltott ki. Különösen a szöveg azon határozott kijelentésével kapcsolatban alakult ki élénk eszmecsere, mely szerint az új Alaptörvény egy olyan, szellemében újjáéledő magyar jogi hagyomány része, amely évszázadok alatt alakult ki, és melynek folytonosságát a második világháború alatt előbb a német, majd azt követően a szovjet megszállás erőszakkal szakította meg. A szöveg sokszor hivatkozik a történeti alkotmányra, amely nem mindig értelmezhető a nemzetközi életben tevékenykedő nem magyar kutatók számára. Ezért hiánypótló a History of the Hungarian Constitution című könyv, amely nem egyszerűen egy angol nyelvre lefordított munka, hanem egy mindenki által könnyen hozzáférhető nyelven íródott kiadvány. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke szerint éppen ezért ritka és nagy értéket képvisel a mű, ráadásul ilyen átfogó és alapos könyv még nem született a magyar alkotmányos gondolkodásról. Az 1222 óta fejlődő történeti alkotmány egy nyitott értékkatalógus, amelyet az angolok csak hét évvel előztek meg a Magna Chartával. A történeti alkotmánynak van értéke, ezen alapul a jelenlegi Alaptörvényünk nemzeti hitvallása, ami mutatja, hogy a nemzet 21. századi értékrendje következik a múltból. „Akinek van gyökere, nem fújja el a szél” – fogalmazott a könyvbemutatón Sulyok Tamás, aki szerint ez a történeti alkotmány legegyszerűbben megfogalmazható értéke és beemelése az Alaptörvénybe egyensúlyt teremt a szélsőséges megközelítések ellen, vívmányaihoz pedig az Alkotmánybíróság joggyakorlata is közel áll.

Az Alkotmánybíróság elnökének köszöntője után tartott kerekasztalbeszélgetésen Hörcher Ferenc, az NKE kutatója felidézte, hogy a kiadvány születésének gondolata már az ő 1987-88-as Oxfordi Egyetemen végzett kutatásai során is felmerült, hiszen értelmiségiként őt is foglalkoztatta, hogy mi lesz az ország jövője a rendszerváltozás hajnalán. Akkoriban egy olyan alkotmány született, amely inkább technikai jellegű volt és minimálisan vette át a nemzeti értékek definiálását. „Az új Alaptörvény a nemzeti hitvallásban megfogalmazta ezeket az értékeket” – szögezte le Hörcher Ferenc, aki a most bemutatott History of the Hungarian Constitution című műben Kossuthról és az áprilisi törvények születéséről írt részletes elemzést. A mű másik szerkesztője a londoni School of Slavonic and East European Studies tanára, Thomas Lorman, arról beszélt, hogy ha az angol nyelvű könyv szimplán egy fordítás lett volna, akkor sok esetben nagyon nehezen tudták volna megtalálni a magyar fogalmazás idegen nyelvi megfelelőjét. Erre nagyon jó példa, hogy a 18. században az alkotmány szó jelentése nem azt jelentette, mint ma. Amíg ma teremtő-teremtmény szókapcsolatot használunk, addig akkoriban az alkotó-alkotmány kifejezés volt használatos. Egy külföldi olvasó számára ez is magyarázatra szorul, a könyv éppen az ilyen nehézségek feloldásában segít.

A kötet születésének elvei között megtalálható a határon átívelés gondolata földrajzilag és időben, de fontos a közreműködő tudományágak egymással való kapcsolatba hozása is, illetve a különböző politikai nézetrendszerek számára adandó fogódzó, amely által jobban megérthető az a politikai közösség, amely Európa közepén él. A szerzők remélik, hogy a könyv megjelenése elindíthat egy vitát és együtt gondolkodást a magyar és európai színtéren egyaránt. Emellett azt is szeretnék, hogy a kötet nemcsak a tudományos közösség, hanem a hétköznapi, alkotmánytörténet iránt érdeklődők számára is megfelelő fogadtatásra találjon.

A témáról bővebben a Bonum Publicum áprilisi számában olvashatnak.

 

Szöveg: Tasi Tibor

Fotó: Szilágyi Dénes