A hálózatkutatási módszerek alkalmazásának egyre nagyobb szerepe van a közigazgatás fejlesztésében is – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szakmai rendezvényen, ahol a nemrég elkészült digitális hálózatkutatási stratégia fontosabb elemeit is ismertették a szakemberek. Az egyetemen egy éve zajlik az a kutatómunka, amely a hálózatkutatás módszereinek alkalmazhatóságát vizsgálja különböző esettanulmányok készítésével. Az eddigi eredményekről egy mindenki számára elérhető kiadvány is megjelenik majd a következő hónapokban.
A 2015-ben indított Digitális Jólét Program (DJP) feladatait tavaly egy kormányrendelettel bővítették ki. A DJP 2.0 a többi között Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiájának elkészítését is tartalmazza. A program célkitűzéseivel összhangban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézete koordinálta azt az egy évvel ezelőtt kezdett tudományos munkát, amelyben a hálózatkutatás közigazgatási alkalmazhatóságát vizsgálták a szakemberek. Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja a rendezvényen elmondta, hogy a kutatómunka jó példa arra, hogyan lehet kormányzati igényeknek is megfelelően egy sokoldalú együttműködésben eredményt elérni. „A hálózatkutatás egy nagyon innovatív tevékenység, amely kitörési lehetőséget is kínál Magyarország számára. Nem sok példa van arra Európában sem, hogy a hálózatkutatás módszereit, eredményeit ennyire hatékonyan használnák fel a digitalizáció tervezésében, mint ahogy azt ez a kutatás előre jelzi”- fogalmazott a dékán. Kis Norbert szerint fontos, hogy az NKE éljen ezzel a lehetőséggel és minél szélesebb körhöz jusson el a kutatás híre és eddigi eredményei.
Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője arról szólt, hogy a digitális hálózatkutatási stratégia megalkotása kormányzati szándék volt a digitális állam és a digitális közigazgatás létrehozásával összhangban. Szerinte az elmúlt években a technológia és a digitalizáció olyan mértékben fejlődött, hogy „már átvette a kezdeményezést” a klasszikus állami modellalkotáshoz képest. Olyan új fogalmak kerültek előtérbe, mint például az adat, a robot és a hálózat. Gál András Levente szerint az NKE-n létrejött kutatóműhely munkája alátámasztotta a hálózatkutatás jelentőségét a közigazgatás digitalizációjában. Hozzátette, hogy a stratégia megalkotása után szeretnék megvizsgálni az egyes közigazgatási szervek formális és informális működésének hálózati jellegzetességeit.
A stratégia megalkotása mellett pilot hálózatkutatási projektek is indultak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Auer Ádám, a kutatóműhely vezetője elmondta, hogy az esettanulmányok a közigazgatási és a hálózatkutatási szakemberek együttműködésében készültek el. Olyan témákat jártak körül a kutatók, mint például az álhírek terjedése, a kiberbiztonság, a társadalomtudományi doktori iskolák társpublikációs hálózatának elemzése, vagy a közigazgatási véleménymérés. Az esettanulmányok hamarosan egy kötetben is megjelennek majd és véleményezni is lehet azokat. Auer Ádám szerint fontos lenne, hogy a hálózatkutatás közigazgatási alkalmazhatóságával a közszolgálat leendő szakemberei is megismerkedjenek tanulmányaik során. Ezért jónak tartaná, ha a kutatási eredmények beépülnének az egyetem képzési rendszerébe.
Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Digitális Egészségtudományi Intézet igazgatója szerint a megfelelő adathasználaton - például az egészségügyben - életek múlhatnak. A volt egészségügyi államtitkár szólt arról, hogy a kórházi adósságállomány korábbi csökkentésében jelentős szerepe volt a hálózatkutatási eszközöknek, módszereknek is, hiszen nagyon jól átláthatóvá tette a beszállítói piaci viszonyokat. Emellett jól lehetett használni ezeket az eszközöket a betegutak feltérképezésében és új lehetőségek feltárásban is.
Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa elmondta, hogy a stratégia megalkotásakor a legfőbb szempont az volt, hogy hogyan lehet a hálózatkutatást minél hatékonyabban használni a közigazgatásban, a közjó érdekében. A startégiával létrejöhet egy olyan tudás és innováció alapú ökoszisztéma, amely az adatalapú döntéshozatali képességek megerősítésével alkalmas lesz a nemzeti közigazgatási rendszer felkészítésére a 21. század kihívásaira.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes