Együttműködési megállapodást kötött a Magyar ENSZ Társasággal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A szerződést Koltay András rektor és Simai Mihály elnök írták alá a Ludovika Főépületben tartott rendezvényen, ahol az ENSZ Akadémia programsorozatán Martonyi János volt külügyminiszter tartott előadást.
„Az egyetem szellemiségéhez illeszkedve karunk olyan, hazájukért elkötelezett szakembereket képez, akik a hazai közigazgatás külügyi érintettségű területein az utánpótlást jelenthetik Magyarország számára”- fogalmazott köszöntőjében Koller Boglárka. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja elmondta, hogy oktatóik és kutatóik az elmúlt évtizedekben meghatározó szereplői voltak a nemzetközi kapcsolatoknak és a biztonságpolitikának Magyraországon. Elhangzott, hogy az elmúlt évtizedben olyan mértékű változások történtek ezeken a területeken, amelyek szükségessé tették, hogy az oktatásban is újra áttekintsék a globális környezetünkben zajló politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat. Koller Boglárka felhívta a figyelmet a nemzetközi szervezetek működésére, azon belül is külön szólt az ENSZ meghatározó szerepéről, amellyel kapcsolatos ismeretátadás a kar oktatási tevékenységében is fontos helyet kap. A dékán szólt arról is, hogy az elmúlt években folyamatosan napirenden volt hazánkban a diplomataképzés egységesítésére irányuló törekvés. Hozzátette, hogy a külügyi tárcával közösen elindult a magyar diplomáciai akadémia létrehozásának előkészítése, amely illeszkedik a kar képzéseihez és céljaihoz. Ebben a munkában pedig számítanak a Magyar ENSZ Társaság közreműködésére is.
„Az ENSZ második világháború utáni létrehozása mögött az a szándék és reménység is megfogalmazódott, hogy a nemzetek együttműködése, a párbeszéd visszaállíthatja a hitet az ember eredendő jóságában, az intézményesült vallások társadalmi szervező erejében”- fogalmazott beszédében Koltay András. Az NKE rektora szerint az ENSZ-től önmagában nem lehetett megoldást találni a világ legégetőbb problémáira. A nemzetközi szervezet célkitűzései nem is érvényesültek maradéktalanul, hiszen például a világ számos országában nem valósult meg a béke, és az emberi jogok tiszteletével, érvényesülésével kapcsolatban is lehetnek hiányérzeteink, még a nyugati világban is. A rektor a szervezet sikerei közé sorolta, hogy Európában béke van és egypólusúvá vált a kontinens rendje. „A kulturális önazonosság megőrzése mellett jelentős lépések történtek a politikai, gazdasági integráció irányába”- tette hozzá Koltay András, aki szerint az emberi jogok elismerése is általában megtörtént a kontinensen. Elhangzott, hogy az ENSZ ma is fontos szereplője az egyes államok, így az emberiség együttműködésének, amelyben a párbeszédnek és az empátiának kiemelkedő szerepe lesz a jövőben is. „Európa jövője nem csak a kontinensen dől el, hanem az ENSZ-hez hasonló fórumokon is” – fogalmazott a rektor.
A Magyar ENSZ Társaság egy nagy nemzetközi hálózat része és kisebb megszakítással több mint 70 éve működik hazánkban. A szervezetet 1949-53 között tiltották be, majd a Nagy Imre-kormány tette lehetővé működésének folytatását. Simai Mihály, a szervezet elnöke elmondta, hogy alapvetően az ENSZ által meghatározott kérdéskörökkel foglalkoznak és mindig törekedtek az aktuálpolitikától való távolságtartásra. „Számunkra különösen fontos a felsőoktatással való kapcsolat, hiszen egyik fő feladatunk az ENSZ népszerűsítése a fiatalok, a hallgatók körében”- fogalmazott Simai Mihály, aki hozzátette, hogy tagjaik között számos egyetemi oktató is van. Az elnök elmondta, hogy a magyar egyetemek közül elsőként az NKE-vel jön létre együttműködési megállapodás, hiszen az intézmény nagyon jó terepet kínál az ENSZ-szel kapcsolatos ismeretek átadására. A tervek szerint a többi között úgynevezett modern ENSZ-üléseket tartanak majd az egyetemen, amelyeken a hallgatók az adott szakterületről játékos formában fejthetik ki véleményüket, gondolataikat.
A társaság által szervezett ENSZ Akadémia keretében Martonyi János tartott előadást „Geopolitika és világkereskedelem címen”. A volt külügyminiszter nyolc pontban vázolta fel azokat a tényezőket és folyamatokat, amelyek alapvetően meghatározhatják a jövőben a világpolitikát és a gazdaságot. Ezek közül kiemelte a technológiai fejlődés szerepét, különösen a mesterséges intelligencia és a biotechnológia területén. Martonyi János szerint a világpolitikában ma már nincs két politikai rendszer, hanem az USA és Kína mellett több jelentős szereplő is van. Szerinte nincs globális hegemónia sem, soha nem lesz egyközpontú a világ politikai, gazdasági berendezkedése. Megfogalmazta azt is, hogy a globalizáció folyamata az elmúlt években lelassult, és egyre nagyon szerepe lesz a jövőben a regionalizációnak.
A volt külügyminiszter előadásáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin márciusi számában olvashatnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes