A hidegháború más szemmel

„A hidegháború kifejezést George Orwell használta először a londoni Tribune hetilapban 1945 októberében”- hangzott el a tavaszi félév első Ludovika Szabadegyetemén. Az idén harmadik szemeszterrel visszatérő előadássorozat első állomásán Kun Miklós Széchenyi-díjas történész a hidegháború előzményeit és fontosabb történéseit elemezte.

Kun Miklós szerint Orwell a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodója volt. Kiváló írónak és prófétának tartja, akinek művei Magyarországon hosszú évekig nem jelenhettek meg. „Nem lehet beskatulyázni”- hangsúlyozta az előadó, aki elmondta, hogy a szovjet pártközpont és a titkosszolgálat kezében egyaránt lévő Moszkvai Írószövetség felkérte Orwellt arra, hogy legyen az angol nyelven megjelenített irodalmi lapjuk munkatársa. Azonban miután felvállalta a sztálini vezetést bíráló véleményét, az írószövetség megszakította vele a kapcsolatot és még a belügy figyelmét is felhívták a veszélyt jelentő íróra. „Orwell használta először a hidegháború kifejezést”- hangsúlyozta Kun Miklós, aki szerint a hidegháború számos vonatkozása már 1945-ben észrevehető volt. Mindez azt is jelentette, hogy a hagyományos háborúk - mint például a késő középkori vallási és örökösödési harcok, valamint a két világháború – korszaka sok tekintetben lejárt. Ehelyett egy újfajta háború kezdődött. „A második világháború utáni hallgatólagos megállapodásuk után a nukleáris fegyver birtokosai soha nem vetették be az atomfegyvert egymás ellen, ugyanakkor a Földbolygó az állandó hidegháború állapotában maradt”- fogalmazott Kun Miklós. A professzor szólt a hidegháború fontosabb eseményeiről, így például a berlini válságról, a vietnámi és a koreai háborúról, valamint az 1956-os magyar forradalomról. „A Nyugat feladta Magyarországot, mert a franciáknak és az angoloknak fontosabb volt egy félgyarmati háború kirobbantása a Szuezi-csatornánál”- hangsúlyozta a magyar ’56 kapcsán.

Az előadáson elhangzott, hogy 1944-ben Sztálin azt a középkori elvet követve szállta meg Kelet-Európát, miszerint „akié a föld, azé a vallás”. „A Nyugat később megpróbálta megvédeni ezeket az országokat, ha pedig ez nem sikerült, akkor igyekeztek megakadályozni Sztálint a további terjeszkedésben”- tette hozzá a történész, aki példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államok megvédte a Kremltől Törökországot, Anglia pedig Iránt, valamint azt sem hagyták, hogy Észak-Korea lerohanja Dél-Koreát. „Ekkor kezdődött csak az igazi hidegháború”- hívta fel rá a figyelmet Kun Miklós.

A szabadegyetemi előadáson az is elhangzott, hogy miután a Vörös Hadsereg elűzte a német csapatokat saját országából, a britek tárgyalásokat folytattak Sztálinnal Európa jövőjét illetően. Anthony Eden brit külügyminiszter álláspontja szerint az nem volt elfogadható a Nyugat számára, hogy 1939-ben a szovjetek és a németek felosztották egymás között e térséget, melyhez Sztálin továbbra is ragaszkodott. 

„Elmondható, hogy a szovjetek nem mindig voltak ellenségesek Magyarországgal”- fogalmazott a történész. A szovjet-német háború kitörésekor, abban a rövid periódusban, ameddig Magyarország nem lépett fel fegyveresen a Szovjetunió ellen, Molotov külügyi népbiztos azzal hitegette a magyar vezetést, hogy békekötéskor Erdély kérdésében a magyarokat támogatják majd. „Természetesen ugyanezt érzetették később Moszkvában a románokkal is”- mutatott rá a professzor, aki szólt az amerikaik szerepéről is. Hozzátette, hogy Truman későbbi elnök, még szenátorként 1941-ben arról beszélt, hogy ha Sztálin meggyengül, a szovjeteket kell támogatniuk, ha pedig ez Hitlerrel történik meg, akkor a németeket. De semmiképpen sem hagyhatják fölényesen nyerni egyiküket sem. A Ludovika Szabadegyetem jövő heti előadásán az angolszász hatalmak és a Szovjetunió háború alatti kötélhúzásáról lesz szó.

 

A tavaszi félév során a következő előadások várhatóak:

https://www.uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-20182019-ii-szemeszter

A rendezvényre az alábbi linken lehet regisztrálni.:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes