Az 1943. évi doni áttörés 76. évfordulója alkalmából tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést az NKE Ludovika Főépület előtti, második világháborús emlékműnél.
Hetvenhat éve, január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg több mint százezer katonája vesztette életét. A magyar hadsereg fegyverzete, felszerelése hiányos és korszerűtlen volt, a honvédek mégis próbáltak hősiesen helyt állni a küzdelemben. „A saját szövetségese által is elárult, hazájától mintegy 1500 kilométerre harcoló magyar hadsereg csodálatos fegyvertényt hajtott végre. A magyar katonák utolsóként hagyták el állásaikat, váltak le a Donról, ezzel fedezve a szövetséges erők visszavonulását”- mondta ünnepi beszédében Kaló József. Az NKE HHK egyetemi docense szólt arról, hogy a németek a magyar 2. hadsereget lényegében feláldozták saját erőik megóvása érdekében. „A magyar sereg megakadályozta, hogy a támadás súlypontjain technikai és létszámbeli fölényben lévő szovjet erők egy lényegesen nagyobb méretű katlancsatába kényszerítsék a doni harcvonalat védő seregtesteket. Ennek ára azonban, közel százötvenezer fős veszteség volt, az elesetteket, sebesülteket és fogságba esetteket is számításba véve. Adózzunk tisztelettel ezen magyar hősök emlékének” – fogalmazott Kaló József. A rendezvényen Jákob János dandártábornok, tábori püspök, Rácz István százados, tábori lelkész és Tótha Péter Joel tábori főrabbi is megemlékezett a doni hősökről. A megemlékezésen koszorút helyezett el az emlékműnél Koltay András rektor és Pohl Árpád dékán, Erdélyi Lajos, a HM államtitkára, a Magyar Honvédség Parancsnokának képviseletében Takács Tamás ezredes, valamint Sára Botond, Józsefváros polgármestere. Ezt követően a HHK és a Ludovika Zászlóalj tisztjei és honvédtisztjelöltjei az emlékezés mécseseit helyezték el az emlékműnél.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes