A tudomány ünnepe program részeként szervezett konferenciát az Egyetem két kara, az Államtudományi és Közigazgatási Kar és a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar november 15-én a Ludovika dísztermében. A konferenciát Koltay András rektor köszöntője nyitotta meg, amely áttekintést adott az Európa-vita főbb történeti és értéktani kérdéseiről. A konferencia vitaindító előadását Gyurgyák János író, történész tartotta „Európa alkonya?” címmel 2018-ban megjelent könyve alapján.
A vitaindító előadás olyan kérdéseket érintett mint az európai identitás problémája, a nyugat mint civilizáció és kultúra hanyatlásával kapcsolatos történeti víziók (Osvald Spengler), az európai történelem mozgatórugói és különösen az európai integráció jelenkori válságának okai. Az előadó megkérdőjelezte a Jean Monnet által programozott „egyre szorosabb unió” modelljének fenntarthatóságát, mivel a föderációs működés mint cél nem tartható. Reálisan egy konföderációs modell teremthet egyensúlyt a nemzeti szuverenitás iránti igények és az eredeti közösségi célok között. A könyv egyedülállóan színes, izgalmas és provokatív módon tárgyalja Európa és az európai eszme múltjának és jövőjének kérdéseit, így az előadás csak megerősítette a konferencia résztvevőit abban, hogy a művet el kell olvasni.
A vitaindítót követően Kis Norbert dékán vezetésével panelvitára került sor, amelyben részt vett Takács Szabolcs Ferenc, európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkár, Koller Boglárka, a NETK dékánja, Gazdag Ferenc, professzor emeritus, Halász Iván intézetvezető és Egedy Gergely egyetemi tanár.
A vita során a vendégek kifejtették azt az „Európa” fogalmat és eszmét, amelyet alapnak tekintenek a vitában. Felvetődött a vita során, hogy az „Európa alkonya” vízió más válság-kontextusok európai következményének vagy kivetülésének is tekinthető. Ilyen a civilizációs válsággal, a fejlődés korlátaival, a klímaváltozással, a modern ember életválságával (individualizmus) összefüggő kontextusok. „Európa addig lesz Európa, amíg keresztény”, illetve a nemzeti sokszínűség megtartása mint európai alapérték is felmerült. Európa biztonsága és az itt élők demográfiai jövőképe az a két problémahalmaz, amely a válságot erősíti.
Egyetértés volt abban, hogy a jelenlegi EU integrációs modell van válságban. Az EU intézményi kultúrája és döntéshozatala nem tudja kezelni az jelenkorban halmozódó kríziseket. Az EU nem tud a továbbiakban globális szereplő lenni. Az egyre szorosabb unió helyébe az egyre szorosabb együttműködések új modellje léphet. Sok kérdésre ez sem ad választ: így az európai polgárok hitének és bizalmának megerősítése az európai politikában vagy a kulturális közösség erősítése. A panelisták kulcskérdésnek tekintették az eurózóna jövőjét is.
Végső egyetértés volt abban, hogy Európa nem hanyatlik, de az európai integráció és a válságok, különösen a demográfiai és a biztonsági válságok kezelése egy megújult Európát és egy új integrációs modellt kíván.
Fotó: Szilágyi Dénes