NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

1956-ra emlékezett az NKE

„A társadalom valamennyi csoportja azért a közös célért működött együtt, hogy megteremtsék a demokratikus Magyarországot” - fogalmazott Nagy Tamás hadtörténész az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából szervezett egyetemi megemlékezésen.

„A magyar forradalmak és a különböző rendszerváltások története mindig szorosan egybefonódott az egyetemi létformával”- hangsúlyozta Koltay András. Az NKE rektora hozzátette, az 1848-as forradalom és az 1989-es rendszerváltás sem lett volna ugyanaz az egyetemisták nélkül. Kiemelte, nem az a feladatunk, hogy ezen korszakok hőseinek tetteit elismerjük. „Ez objektív tény: nem szorulnak a mi elismerésünkre vagy támogatásunkra”- jegyezte meg. Véleménye szerint ez által mi magunknak kell a saját identitásunkat erősíteni. „Ezen történelmi események bárhogy is értek véget, mindig előrébb mozdították a magyar szabadságot”- hangsúlyozta. Kiemelte, hogy Magyarország független és szabad. „Az a dolgunk, hogy ezzel a szabadsággal felelősségünk teljes tudatában éljünk úgy, ahogy az az 1956-os forradalmárokhoz méltó.”

Nagy Tamás hadtörténész megemlékező beszédében ismertette, hogy a 62 évvel ezelőtti események során hogyan jutott el az ország ahhoz, hogy felkeljen a korábbi rendszer ellen. „A II. világháborút követő párizsi béketárgyalások eredménye meghatározta Magyarország sorsát az elkövetkezendő időszakban”- fejtette ki. Leszögezte, a győztesek nem minden vesztes hadviselő féllel kötöttek békét. Kiemelte a kékcédulás választások belpolitikai hatását, valamint az államosítás következményeit is. „A korabeli szovjet modell adaptálása valósult meg a magyar viszonyokra”- jegyezte meg. A magyar társadalom jelentős csoportjait sérelem érte ezen átalakítással. „Egyre inkább kezdett kialakulni a szovjetellenesség a magyar gondolkodásban”- hívta fel rá a figyelmet. Mint mondta, a berlini felkelés hatására alakult meg a felkeléseket leverő szovjet modell a hadseregben. „Ezt 1956-ban Budapesten is megismételték a szovjetek”- világított rá. A korabeli nemzetközi viszonyrendszer bemutatásánál kitért a koreai háború és a Szuezi-válság jelentőségére is. Kifejtette, hogy 1956-ban a forradalom idején a néphadsereg nem kapott utasítást a szovjet vezetéstől, mert ők nem Moszkvában, hanem még Varsóban voltak. Rávilágított a magyar-lengyel eseményekben tetten érhető kölcsönhatásra is. Hozzátette, a forradalom leverésére a berlini események alapján már kész forgatókönyve volt a szovjeteknek. A magyar kérdés azért szorult háttérbe, mert nem tartozott a nyugat érdekszférájába.

A Ludovika Főépület Szent László Kápolnájában tartott ünnepi eseményen történelmi kisfilmek levetítésére is sor került az alábbi mondat köré építve: „Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak.” A filmeket a Terror Háza bocsátotta az NKE rendelkezésére.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes