Az elmúlt években egyre nagyobb teret nyernek a csalások között a kibertérben elkövetett bűncselekmények. Egy nemrég végzett nemzetközi felmérés szerint például az interneten vásárlók közel 12 százaléka volt már online csalás áldozata, és 8 százalékuk személyazonossággal való visszaélést tapasztalt. Ma már bárki lehet csalás áldozata attól függetlenül, hogy milyen régóta használja az internetet és milyen gyakran vásárol online felületen. Bár a védelmi technikák is sokat fejlődtek, az internetes csalók is újabbnál-újabb megoldáson törik a fejüket. Az NKE által szervezett workshopon két magyar hatóság, a Fővárosi Főügyészség és a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) is képviselte magát, hogy munkatársaik a legfrissebb tapasztalataikat osszák meg az érdeklődőkkel. Elhangzott, hogy a magyar hatóságoknak is egyre komolyabban kell szembe nézni a kiberbűnözés jelentette kihívásokkal. A Nemzeti Nyomozóirodában egy kiberbünözés elleni főosztály, míg a főügyészségen a kiemelt és korrupciós ügyek osztálya foglalkozik az online bűnök felderítésével. Szabó Imre ügyész elmondta, hogy náluk ügyészek és informatikai szakemberek közösen dolgoznak a kiberbűnözés ellen és folyamatos továbbképzésekben vesznek részt a munkatársaik. Nagy Tamás nyomozó szólt arról, hogy az NNI-nél 2015-től működik a kiberbűnözés elleni főosztály, amely a nyomozóhatóság büntetőeljárással kapcsolatos feladatainak teljes körét lefedi. A szakember szerint a kiberbűnözéssel kapcsolatos hatósági feladatokat humán és technikai értelemben jelenleg a Nemzeti Nyomozóiroda képviseli a legmagasabb szinten. Jelentős az utánpótlásképzésben betöltött szerepük is, amely elsősorban az egyetemi szférával, különösen az NKE-vel kapcsolatos együttműködést jelenti. Elhangzott, hogy a nem megfelelő adatszolgáltatás miatt még nagyon nehéz pontos információkkal szolgálni a kibertérben történt bűncselekmények számát illetően. Simon Béla, az NKE Rendészettudományi Kar kiberbűnözés elleni tanszék oktatója elmondta, hogy hiába válik nagyon sok ember egy-egy online csalás áldozatává, jellemző módon a kisebb összegű visszaéléseket nem követik feljelentések. Elhangzott az is, hogy az online csalás esetében hamis információkkal valakit megtévesztve történik a visszaélés, amely leggyakrabban valamilyen pénzügyi tranzakció kapcsán valósul meg. Ilyenek például a hirdetési csalások, amelyek közül egy időben az úgynevezett nigériai levelek voltak a leggyakoribbak. A csalás elkövetési módja egy e-mail, melyet látszólag egy kiválasztott címzettnek küldenek és amelyben segítségért cserébe busás összeget ígérnek az áldozatnak. Annak idején, Magyarországon is nagyon sok embert csaptak be ezzel a módszerrel, mégis sokáig élt ez a csalási technika. „Úgy látszik, hogy hosszabb időnek kell eltelni ahhoz, hogy a társadalom immunitása kifejlődjön az ilyen esetek kapcsán” – fogalmazott Simon Béla.
A workshopról további részleteket a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak majd.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes