A NATO, együttműködve a Külgazdasági- és Külügyminisztériummal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, információs napot szervezett Antonio Missiroli, a NATO főtitkár-helyettesének részvételével. A konferencia célja a NATO Science for Peace and Security (SPS) című programjának bemutatása volt, amely a nemzetközi biztonság, a béke és a stabilitás megerősítésére hivatott azáltal, hogy elősegíti az együttműködést a biztonsággal kapcsolatos tudományok területén a tagállamok és a partnerországok között.
Koltay András rektor köszöntőjét rövid történeti bevezetővel kezdte. Az 1989/90-es rendszerváltozás után a magyar külpolitika elsődleges célja az integráció lett. A NATO-ba a biztonság miatt, az Európai Unióba pedig gazdasági okokból volt érdeke az országnak a csatlakozás. Magyarország az első posztszovjet államok között volt, amely társult a transzatlanti integrációhoz. A 2019-es év több okból is ünneplésre ad okot a NATO tekintetében: közeleg csatlakozásunk 20. évfordulója, az Észak-atlanti Szerződés aláírásának 60. és a szovjet blokk elhagyásának és a demokratizálódás kezdetének 30. évfordulója. Társulni az integrációhoz egyet jelentett azzal, hogy újra a nyugati kultúra részévé váljon az ország. Ezt követően Koltay András bemutatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem történetét és hagyományait, kitérve a Ludovika Akadémia jelentőségére. Kihangsúlyozta, hogy az egyetem számára kulcsfontosságú a kutatás, a tudás és az oktatás minősége. Csak úgy, mint Magyarország, az NKE is elkötelezett a NATO-val való közös együttműködés irányába.
A Tudomány a Békéért és Biztonságért Program legfontosabb célkitűzéseit Antonio Missiroli fejtette ki. A NATO főtitkár-helyettese elmondta, hogy egyre több kutatót és tudóst terveznek foglalkoztatni, akik megoszthatják egymással szakismereteiket. Ebből a szempontból négy területet különböztetnek meg: kémiai/biológiai/fizikai; információs és kommunikáció biztonság; környezetbiztonság; és az emberi és társadalmi tényezőket. Ezeken belül több kérdéssel is foglalkoznak a kutatók, a növekvő biztonsági kockázatok osztályában található például a kiberbiztonság, az energiabiztonság és a terrorizmus elleni védekezés. A főtitkár-helyettes szerint a NATO úgy válhat hatékonyabbá, ha a fenyegetések természetét vizsgálja, ami elősegíti a megelőzés lehetőségét. Az SPS Program és az abban résztvevő államok prioritás a szervezet számára. A közreműködő országok kutatói több tudományterületen együtt dolgozva mélyebb tudást sajátíthatnak el.
Sztáray Péter, a KKM biztonságpolitikáért felelős államtitkára szintén az együttműködés melletti elkötelezettséget hangsúlyozta. A kockázatok, fenyegetések (pl. illegális tömegmigráció, kiberterrorizmus) számának folyamatos emelkedése miatt szorosabban kell összefogni a szövetségeseikkel. Az SPS Program egy olyan innovatív opció, amely nagyban elősegíti a béke fenntartását. Ahhoz, hogy a stabilitást helyreállítsuk, meg kell állítani a migrációt. Domján László vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai főosztályának vezetője szerint Magyarország készen áll kezelni az újabb és újabb fenyegetéseket. A 2%-os védelmi költségvetési cél felé halad az ország, amihez hozzá tartozik a modernizációra fordítandó 20% elérése is. A Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési programnak köszönhetően átfogó reformok következnek. „Nem csak a materiális, hanem a humán faktor is fejlesztés alatt áll” – emelte ki Domján László.
A rendezvényen szó volt még többek között az SPS Program kiválasztási folyamatáról és a jelentkezés menetéről, a kibervédelem kutatási lehetőségeiről, valamint a bio-toxinok kimutatásáról is.
Az eseményről bővebben a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak majd.
Szöveg: Juhász Katalin
Fotó: Szilágyi Dénes