Mintegy száz első éves doktorandusz hallgató kezdte meg a tanévet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem négy doktori iskolájában. A Ludovika Főépület dísztermében rendezett tanévnyitó ünnepségen a fogadalomtételt követően bemutatkoztak a doktori iskolák és a doktorandusz önkormányzat is.
„Egy egyetem életében kiemelten fontos rendezvény a doktori tanévnyitó, hiszen a PhD-fokozatot adó képzések jelentik a képzési rendszer csúcsát, a legmagasabb szintű tudás és képességek átadását”- fogalmazott köszöntőjében dr. Padányi József vezérőrnagy, egyetemi tanár. Az NKE tudományos rektorhelyettese elmondta, hogy amíg az egyetem elindulásakor kettő, ma már négy doktori iskolában folyik az egyenletes színvonalú munka. Hozzátette, hogy az új rendszerben három helyett már négy évig tart a képzés és reméli, hogy az erre való átállás nem okoz semmilyen törést a hallgatókban. Padányi József szerint a doktori iskoláknak egyfajta műhelyként kell működniük és ebbe az irányba kell fejlődni az NKE-n is. Mint ahogy a nemzetköziesítés folyamatát is minél jobban be kell építeni a képzésbe: a doktori iskolákban is növelni kell az idegen nyelvű képzések arányát, és több idegen nyelvű oktatót kell bevonni a rendszerbe.
„Mi vagyunk a legfiatalabb doktori iskola az intézményben, hiszen 2016-ban fogadtunk először hallgatókat”- mondta előadásában dr. Kerezsi Klára. A Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerint feladatuk a magasan képzett szakmai kiválóságok kibocsátása. „Olyan szakembereket kell képeznünk, akik a gyakorlatban dolgoznak, de olyan magas szintű elméleti, elemző képességekkel is rendelkeznek, amelyekre a mesterképzést elvégzők nem képesek”- fogalmazott. Kerezsi Klára szeretné, ha egyre nagyobb igény lenne a független szakemberek által végzett rendészeti kutatásokra, és a doktori iskolákat olyan kutatóműhelyeknek tartja, amelyek az együtt gondolkodás legjobb színterei. Elhangzott, hogy a Rendészettudományi Doktori Iskolában zajló munka három nagyobb tudományterületet fog át, de nyitottak az új dolgokra is, így például a magatartástudomány művelésére.
A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola portfóliója mind mennyiségben, mind minőségben változott az elmúlt években dr. Kiss György akadémikus szerint. A doktori iskola vezetője elmondta, hogy hét nagyobb kutatási területtel foglalkoznak, így például az állam- és közigazgatás történettel, a jogtudománnyal, vagy a közjogi személyzetpolitikával. Kiss György szólt arról is, hogy tavaly óta van egy kihelyezett tagozatuk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is. „A doktori képzés nem egy meghosszabbított mesterképzés, hanem sokkal többről van szó, hiszen a végzettek tudományos fokozatot kapnak majd”- mondta el az akadémikus. A szakember hozzátette, hogy céljuk a magyar közigazgatás számára felkészült, kreatív kutatók felkészítése. „Szeretnénk egy olyan generációt felnevelni, amelyik tovább viszi majd az egyetem hírnevét”- fogalmazott.
A Katonai Műszaki Doktori Iskola működéséről dr. Kende György ny. ezredes tartott előadást. A doktori iskola vezetője elmondta, hogy megalakulásuk óta eddig összesen 494 hallgatót vettek fel, akik közül 182-en meg is szerezték a doktori fokozatot. „Ez országos viszonylatban is jó aránynak mondható”- fogalmazott. Elhangzott, hogy 34 elsőéves hallgatóval, 132 oktatóval és 33 témavezetővel kezdik meg az új tanévet. A doktori iskolában nyolc kutatási területtel foglalkoznak, így például katonai környezetbiztonsággal, biztonságtechnikával és katasztrófavédelemmel. Kende György hozzátette, hogy a doktori fokozat megszerzése csak egy állomás a tudományos pályán, hiszen azt követően is számos lehetőség van az előlépésre.
„A Hadtudományi Doktori Iskola már 22 éve működik, így a legtöbb tapasztalat valószínűleg itt halmozódott fel”- mondta el Padányi József, a doktori iskola vezetője. Elhangzott, hogy számos tudományterület művelésével foglalkoznak, mint például a hadtörténelemmel, a védelmi igazgatással, vagy a nemzetbiztonsággal. Eddig összesen 900 doktorandusz hallgató tanult náluk, akiknek egy jelentő része meg is szerezte a doktori fokozatot. Az idei tanévet 40 új hallgatóval kezdik meg, és a mester-tanítvány kapcsolat létrehozására törekednek munkájuk során. Padányi József elmondta azt is, hogy a doktori iskola nem önmagáért való, ezért rendszeresen kérnek témajavaslatokat olyan intézményektől, mint a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség.
A Doktorandusz Önkormányzat működéséről Pató Viktória elnök tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy egy friss felmérés szerint Európában ezer ember közül csak mindössze kettő rendelkezik doktori fokozattal. „Ezért méltán lehetünk büszkék mindazokra, akik ebbe a tudományos elitbe tartoznak - fogalmazott. Pató Viktória elmondta azt is, hogy ezen a héten doktorandusz információs napot tartanak az egyetemen, amely jó lehetőség a hallgatók számára az ismerkedésre és az információcserére. Szerinte a doktori képzés célja a személyes fejlődés mellett olyan produktum létrehozása, ami hasznos a társadalom számára is.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes