Június közepén megújította együttműködési megállapodását az Állami Számvevőszék és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ennek célja a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának fejlesztése, valamint az integritás értékeinek erősítése a közszolgálatban. A megállapodásnak köszönhetően szeptembertől az ÁSZ szakmai támogatásával elindul a vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban szakirányú továbbképzési szak az egyetemen. Ennek apropóján adott interjút lapunknak Domokos László, az ÁSZ elnöke, aki számos aktuális kihívásról is beszélt.
Miért fontos az ÁSZ számára, hogy a felsőoktatással is partneri viszonyt ápoljon?
Domokos László: Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, a demokratikus intézményrendszer független alapintézménye. Küldetése, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, és hozzájáruljon a jól irányított állam működéséhez. Stratégiai célnak tekintjük munkánk széles körű hasznosulását, ami történhet úgy, hogy az ellenőrzöttek a számvevőszéki megállapítások alapján olyan intézkedéseket hoznak, amelyek eredményeként a gazdálkodásuk és működésük pozitív irányba változik. Kiemelt hasznosulási szint, ha egy jelentés tapasztalatai beépülnek a jogszabályokba az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységén keresztül. A legszélesebb területe azonban a társadalmi szint; a jelentéseink, elemzéseink segítségével az állampolgárok tájékoztatást kapnak az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. Ennek érdekében az ÁSZ proaktív kommunikációs tevékenységet folytat, és folyamatosan biztosítja munkája és működése átláthatóságát. Elsődleges ellenőrzési tevékenységünk mellett egyre inkább előtérbe kerül az ÁSZ tanácsadó, véleményalkotó és támogató funkciója is. Ezek célja, hogy az ÁSZ elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával és széles körű tudásmegosztó tevékenységével átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közpénzügyi területek, közszolgáltatásokat nyújtó intézmények hatékonyabb működéséhez. Az együttműködéseink egyik fontos területe a felsőoktatási intézményekkel való tudásmegosztás. Az elmúlt években számos egyetemmel kötöttünk megállapodást, amelyek fókuszában minden esetben a tudásunk, tapasztalataink megosztása, valamint a közpénzügyi területekhez kapcsolódó kutatások előmozdítása állt. Az NKE-vel gyakorlatilag az intézmény létrehozása, 2012 óta szoros szakmai kapcsolatot ápolunk.
Ezt az együttműködési megállapodást újította meg az NKE és az ÁSZ. Eddig mit hozott az ÁSZ számára az együttműködés, és miben jelent majd újdonságot a megújított megállapodás?
D. L. Az ÁSZ a stratégiájában is meghatározott módon vállal aktív szerepet a hazai és nemzetközi ellenőrzésszakmai közéletben, figyelemmel kíséri és részt vesz a szakmai műhelyek munkájában. Az ÁSZ évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a pénzügyi, közpénzügyi, közteherviselési szemléletformálás terén. Küldetésünk és feladataink kiterjedtebbek a közpénzfelhasználás puszta értékelésénél; a magyar állam egyik legfontosabb alkotmányos intézményeként felelősséget viselünk a gazdaság fenntarthatóságáért, átláthatóságáért és stabilitásáért. Az ÁSZ és az egyetem 2012-ben kötött stratégiai célú együttműködési megállapodást, amelyben mindkét fél kinyilvánította együttműködési szándékát az integritásalapú kultúra fejlesztése, valamint az oktatás, a képzés, a tudományos kutatás, a szakértői tevékenység, továbbá a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának és a közigazgatás versenyképességének javítása területén. A hat éve élő együttműködésünk célkeresztjében a közpénzügyek megújítása áll. Az etikus közpénzügyi vezetés normáinak széles körű terjesztése érdekében – az ÁSZ által is aktívan támogatott képzésfejlesztés eredményeként – indulhat el az idei évtől a vezetés és gazdálkodás a közszolgálatban egyéves szakirányú továbbképzési szak. Ez immáron kötelező a közszolgálati tisztviselők és közigazgatási vezetők részére, de együttműködésünk kiterjesztésével meg kívánjuk nyitni a lehetőséget a közszféra minden területe felé, illetve más szakterületek irányába is. Az együttműködés megújításakor a közpénzgazdálkodás következő generációi iránt érzett felelősségünket kívántuk tettekre váltani a közös kutatások, tananyagfejlesztések, képzési lehetőségek megteremtésével. Bízom abban, hogy az NKE törvényileg kijelölt közszolgálati vezetőképzésében és további vállalásaiban az ÁSZ – mind a közpénzek ellenőrzésében szerzett tapasztalataival, mind a közszférában szerzett integritáskutatási eredményeivel – gyarapítani tudja közös eredményeinket a jó állam, a jól irányított állam felépítésében. Nagy örömömre szolgál, hogy együttműködésünket magasabb szintre emelhettük az intézmény szakértőivel, tudományos közösségével. Ehhez jelentősen hozzájárult évek óta tartó kiváló szakmai együttműködésünk Patyi András rektor úrral, valamint Kis Norbert dékán úr és kollégái kitartó munkája is meghatározó volt a megállapodásunk megújításában. Meggyőződésem, hogy az együttműködésben közösen kitűzött célokat valódi tartalommal fogjuk megtölteni már a szeptemberben induló új tanévtől.
Hogyan jelennek meg a közszolgálatban az integritás értékei, és milyen irányban érdemes fejleszteni ezt?
D. L. Az integritás a közszolgálat alapértékeinek origója. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy konferencián nagyon találóan úgy fogalmazta meg: az integritás azt jelenti, hogy akkor is helyesen cselekszem, ha senki sem lát. A közszféra szervezeti integritása legmélyebb tartalmának a közjó szolgálatát nevezhetjük meg, és az integritás súlyos sérelmének tekinthetjük, ha a közszféra szereplői a köz érdekével ellentétesen cselekednek, ideértve mindenekelőtt a csalást és a korrupciót. A korrupció elleni küzdelem integritás-központú megközelítésének a legnagyobb előnye az, hogy a harc új színterét nyitja meg a megelőzés terén. Hagyományosan az egyes országok bűnüldöző szervei vették fel a harcot a korrupt személyekkel, a legtöbb országban viszonylag csekély eredménnyel. Az integritás-központú megközelítés esetében azonban a közszféra valamennyi intézményének a feladatává válik, hogy kiépítse integritáskontrolljait, azaz saját védelmi rendszerét a korrupcióval szemben. Nyilvánvaló, hogy ez elsősorban a vezetők felelőssége, akiknek maguknak is példát kell mutatniuk az etikus viselkedés terén. Ez az a pont, ahol az integritás és az etikus vezetés összekapcsolódik: nincs szervezeti integritás etikus vezetők nélkül, és az etikus vezetés a szervezeti integritás megteremtésének az egyik legfontosabb eszköze. Az NKE-vel megújított együttműködésünk legfőbb célja a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás színvonalának fejlesztése, valamint az integritás értékeinek erősítése a közszolgálatban.
Az ÁSZ-nak további képzési programjai is vannak. Ezek hogyan segítik elő a közpénzügy területén dolgozók tudásának, ismereteinek fejlesztését?
D. L. Amint azt már említettem: az ÁSZ tanácsadó tevékenységének célja a tudásmegosztás, a „jó gyakorlatok” terjesztése, valamint a közpénzügyi és vezetői ismeretek fejlesztése a közpénzügyi rendszer szervezetei körében. Ezt erősítette meg, hogy 2015-ben az Országgyűlés határozatában bízta meg a Számvevőszéket a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységének szélesítésével és az etikus közpénzügyi vezetők képzésének támogatásával. Ennek érdekében a Miskolci Egyetemmel közösen 2016. február 1-jével létrehoztuk a Közszolgáltatási Menedzsment Intézeti Tanszéket. A 2016 szeptemberében indult képzési program célkitűzése az etikus közpénzügyi vezetők képzésének tudományos megalapozása, és kifejezetten a költségvetési intézmények első számú vezetői számára készült, az ő munkájukat kívánja segíteni. A tematika középpontjában az etikus közpénzügyi gazdálkodás áll. Emellett a képzés érinti az értékteremtés, etikai dilemmák a vezetésben, a szervezeti integritás megteremtése és megerősítése a közszférában, a közszolgáltatások teljesítménymenedzsmentje és a menedzsmentkontroll témaköreit is. Céljaink megvalósítása érdekében eddig már több képzési programot, kurzust valósítottunk meg az elmúlt csaknem egy évben, és a jövőben újabb közpénzügyi területekre, illetve intézménycsoportokra terjesztjük ki az etikus közpénzügyi vezetők képzését. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az egyes felsőoktatási intézményekkel kötött képzési együttműködéseink nem konkurenciái egymásnak, hanem épp ellenkezőleg: erősítik egymást! A közös tapasztalatok megosztása a közös célunkhoz, Magyarország közpénzügyi helyzetének fejlesztéséhez, a jól irányított államhoz járul hozzá. Nagyon fontos, hogy a képzési tevékenységünk alapját minden esetben az ellenőrzési tapasztalataink jelentik, amelyeket elemzésekben, tanulmányokban összegzünk, bemutatva a jó gyakorlatokat, illetve a jellemző szabálytalanságokat, hiányosságokat. Ez alapján készülnek az egyes tananyagok, képzési programok, amelyek pozitív változásokat hoznak, hozzájárulnak a fejlődéshez az egyes intézmények, szervezetek szintjén is. Így lesz az ellenőrző tevékenységükből használható tudás.
A hatékonyságnöveléshez hogyan tudott alkalmazkodni a Számvevőszék?
D. L. Az Alaptörvény előírja minden állami szervezet számára, hogy törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodjon a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Az Állami Számvevőszék ezért elkötelezett amellett, hogy szilárd szakmai alapokon álló ellenőrzéseivel a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a közpénzek átláthatóságához, segítse a közpénz és közvagyon hatékony és célszerű felhasználását. A közpénzek felhasználásának hatékonysága kulcskérdés. Az állammenedzsment keretében ezért minden szervezet felé elvárás, hogy a rábízott közpénzből a közfeladatokat ne csak teljesítse, hanem teljesítményét folyamatosan felülvizsgálva hatékonysági és minőségi kritériumokat is rendeljen ahhoz. A számvevőszéki munka hasznosulásának ezért fontos része a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően az is, hogy a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását illetően példamutató szervezetként járjon el, tájékozódási és viszonyítási pontként, követhető példaként szolgáljon a közszféra egésze számára. Az ÁSZ-nak az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményesen kell elvégeznie. 2011 óta a humán erőforrás és a munkafolyamatok optimalizálásának köszönhetően ellenőrzötteinek számát közel háromszorosára növeltük, ezáltal gyakorlatilag minden munkanapra jut már egy új ÁSZ-jelentés. Az ellenőrzöttek egyedi kockázatainak megfelelő, célzott programmal történnek az ellenőrzések, így az ÁSZ ott és azt ellenőrzi, ahol és amitől az előzetes kockázatelemzés alapján a legnagyobb hasznosulás várható. De idetartoznak azok a közelmúltban bevezetett új módszertanok, új ellenőrzési megközelítések is, amelyekkel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség, az ÁSZ egyszerre nagyszámú, akár több száz ellenőrzött irányítását és gazdálkodását értékelheti. Az ellenőrzések hatékonyságnövelésének következő lépéseként célul tűztük ki a digitális ellenőrzési környezet megteremtését.
A digitalizációt, vagyis az informatikai kihívásokat említette. Az egyes szervezetek szintjén ez milyen alkalmazkodóképességet kíván?
D. L. A kérdése rendkívül aktuális. Az ÁSZ az elmúlt években számos olyan intézkedést hajtott végre, amelyek a munkabiztonság javításán, a környezeti terhelés mérséklésén, a takarékos erőforrás-gazdálkodáson keresztül hozzájárultak a fenntarthatóság erősítéséhez. Ez megköveteli az intézkedések összehangolását, megvalósulásuk eredményességének rendszeres értékelését, és az ehhez szükséges szervezeti és személyi feltételek megteremtését. Az elmúlt időszakban indult el az ügykövetési és az adatbekérési rendszerek összehangolt megújítása, amelyeknél elsődleges szempontként szerepel a bürokrácia csökkentése, a szervezeti innováció, a korszerűbb kapcsolattartás az ellenőrzöttekkel, illetve az adatok védelmének, biztonságának megerősítése. A jelenlegi informatikai tendenciák közül az ÁSZ elsősorban az elektronikus hitelesítésen alapuló papírmentes folyamatokra, a nagy tömegű adatok gyors és hatékony feldolgozására, az üzleti alapú intelligencia alkalmazására fordítja figyelmét. Az ellenőrzöttektől való elektronikus adatbekérés, a közhiteles nyilvántartásokból távoli eléréssel történő adatgyűjtés, valamint a helyszíni ellenőrzések számának racionalizálása mind a környezetkímélő megoldások gyakorlati megvalósulásai. Ezekkel a módszerekkel nagyszámú ellenőrzés egyidejű megvalósítására nyílik lehetőség, ami tovább javítja az ÁSZ hatékonyságát. Ehhez természetesen a szervezet munkaerő-kompetenciáinak is alkalmazkodnia kell, hiszen az ellenőrzési tevékenység magas minősége csak általuk garantálható. A digitalizáció kihívásainak való megfelelés, valamint a megújult informatikai környezet alkalmazása folyamatos prioritást jelent, ami a munkavállalók szintjén is alapvető elvárás lesz. Folyamatosan és gyorsuló ütemben változik a világ körülöttünk, amihez minden szervezetnek – legyen az az Állami Számvevőszék vagy éppen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – alkalmazkodnia kell.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Rácz Péter
Az interjú teljes terjedelmében a Bonum Publicum júliusi számában olvasható.