NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Mozgásakadályozás az országvédelemben

„A kutatócsoport az NKE-n folyó kutatási tevékenység láncszeme” - mondta Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy a Mozgásakadályozás az Országvédelemben című konferencián. A „Mozgásakadályozás; elvek, módszerek, korszerű eszközök az ország és egyes létfontosságú rendszerei védelme érdekében” elnevezésű kutatócsoport bemutatását követően a szerzők és szakértők ismertették az általuk kutatott területet és összefoglalták az elért eredményeket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntő beszédében elmondta, hogy az elmúlt években soha nem látott mértékű összegeket költött kutatásra az NKE. „Büszke vagyok rá, hogy ebben a lehetőségben a műszaki tisztek is kivették a részüket”- fogalmazott. Véleménye szerint a kutatócsoport által vállalt tevékenységet tisztességgel teljesítették. „A kutatócsoport mérföldköves beszámolóját az egyetem Kutatási Tanácsa minden alkalommal elfogadta”- hívta fel rá a figyelmet. Elmondta, hogy egy kutatás elvégzésének akkor van értelme, ha annak eredményét be tudják forgatni az oktatásba. „Ez elvárás valamennyi kutatócsoport számára”- hangsúlyozta.

„Az országhatár és egyes létfontosságú rendszerek megóvásának, mozgásakadályozási rendszabályai, az alkalmazható berendezések, eszközrendszerek objektív vizsgálata a kutatócsoport feladata” - fejtette ki Dr. Kovács Zoltán alezredes. A kutatócsoport vezetője hozzátette, hogy a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott korszerű és újszerű technológiai, technikai megoldások és eszközök összehasonlításával is foglalkoznak. Ezen feladatok kiegészülnek még a békeidőben, a migrációs válsághelyzetben és a fegyveres katonai tevékenységek során végrehajtandó mozgásakadályozási tevékenység kutatásával is. Mint mondta, kutatásuk eredményterméke egy könyv és hat folyóiratcikk lesz.

Dr. Keszely László ezredes a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosítása és kijelölése témakörét mutatta be. A HM Védelmi Igazgatási Főosztály megbízott osztályvezetője a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek két fajtáját különböztette meg: az ágazaton belüli és az ágazaton kívüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemeket. Mint mondta, az utóbbiba tartoznak a honvédelemben közreműködő szervek, míg ágazaton belülinek a Honvédelmi Minisztériumon kívül a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteket kell értenünk. Ezt követően az új generációs hadviselésről esett szó. „Az USA megközelítésében az ellenálló képességét a civilek és kritikus infrastruktúrák védelmével, a kormányzás folyamatosságának biztosításával, a kibertér védelmével és a katonai erők ellátásának biztosításával lehet növelni” - hangsúlyozta. Konklúzióként emelte ki a hatósági jelleg egyeduralmának megszüntetését, a horizontális együttműködést, a katonai szempontú megközelítés fontosságát, az EU-s elvek és szabályok mellett az ENSZ és a NATO iránymutatók alkalmazását, valamint az információcserét is.

Bakos Tamás alezredes szerint a létfontosságú rendszerelemek azonosításához és kijelöléséhez a jogi szabályozás adott. A változó biztonsági környezet miatt viszont a jogszabályok folyamatos felülvizsgálata szükséges. Az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézet Műveleti Támogató tanszék tanársegédje ezen sokszereplős folyamat céljának az üzembiztonság fokozását és a védelem megteremtését határozta meg. A létfontosságú rendszerek fizikai védelmének elősegítése meglátása szerint egy olyan rendszer felállítását igényli, mely az összes résztvevő fél munkáját segíti a fizikai védelem kiépítése és fejlesztése során felmerülő információk biztonságos megosztásával. „Módszert kell adni az üzemeltetők számára, mely alapján képesek lesznek megtervezni objektumaik fizikai védelmének kiépítését” - javasolta. A megelőzés fontosságára helyezte a hangsúlyt. „A kockázatelemzések alapján tudhatjuk, milyen kockázat léphet fel, így ahhoz mérten kell hatékony védelmet kiépítenünk” - fogalmazott.

Dr. Kovács Zoltán a mozgásakadályozásról tartott előadásában úgy határozta meg e fogalom jelentését, hogy mindazon tevékenységek összessége beletartozik, melyek során a tereppel és a meglévő akadályokkal összhangban különböző műszaki zártípusok kerülnek telepítésre vagy létesítésre. „Ezen belül vannak robbanó műszaki zárak és nem robbanó műszaki zárak”- egészítette ki a kutatócsoport vezetője. Az NKE HHK Katonai Vezetőképző Intézet Műveleti Támogató egyetemi docense szerint a katonai feladatok sikeressége érdekében nagyon fontos szerep jut a mozgásakadályozásnak. A robbanó zárak tekintetében olyan tendenciák figyelhetők meg, mint hogy a helikopterek szerepe növekszik a mobilitás biztosításában. Ez maga után vonja az ellenük alkalmazható aknák elterjedését. „Az intelligens aknák, aknamezők szerepe így meghatározó lesz”- jelentette ki. Meglátása szerint a hagyományos telepítési módok helyett a szórással történő telepítés fog dominálni, valamint a területvédő aknák (töltetek) széleskörű alkalmazása is várható. A nem robbanó zárak esetében pedig elhangzott, hogy növekszik a mozgásakadályozás és a nem robbanó műszaki zárak jelentősége a létfontosságú rendszerek védelmében. „Gyorsan létesíthető nem robbanó zárak szükségesek”- mondta.

Varga Zsolt alezredes a határvédelem műszaki objektumainak fejlődéséről és a mozgásakadályozásnak a migrációs válság kezelésében betöltött szerepéről tartott előadást. „A határvédelem és határőrizet folyamatos fejlődésen ment keresztül a kezdeti egyszerű területvédelemtől a korszerű határőrizetig” - fogalmazott a HVK Haderőtervezési Csoportfőnökség kiemelt műszaki referensi főtisztje. Meglátása szerint ez az adott természeti-környezeti tényezőkhöz, akadályokhoz igazodott. A mozgásakadályozás fogalmát akként határozta meg, mint az ellenség erőinek, manővereinek akadályozása, késleltetése, megállítását. Az előadó szerint ebbe beletartozik a robbanó és nem robbanó műszaki zárak, akadályok kérdése; a polgári infrastruktúrák és katonai akadályok megerősítése, a terepen található természetes akadályok kiszélesítése, valamint a műszaki zárakra és akadályokra vonatkozó tűztámogatás is. „Általános esetben az illegális migráció erősödésével nő a határőrizet fontossága, az erre fordított erő és eszközszükséglet”- fejtette ki.

 

Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: NKE HHK Dékáni Hivatal