„Kis Norbert az állami jogérvényesítés dilemmái programmonográfiáját jogalkotási szempontból dogmatikai alapnak tartom” - mondta Prof. Dr. Máthé Gábor az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánjának könyvbemutatóján. Az állami jogérvényesítés és a közigazgatási büntetés dilemmái című könyvbe foglalt gondolatokat a generációja megváltó ötleteiként jellemezte a professor emeritus.
Prof. Dr. Kis Norbert beszédében köszönetét fejezte ki a könyv kiadásáért a Campus Kiadónak, valamint a könyv ajánlásáért Dr. Nagy Judit ezredesnek és Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritusnak, majd köszöntötte az eseményen megjelent egyetemi polgárokat. „Ebben a könyvben az alapkérdés az, hogy az állami jogérvényesítés és a jogkövetés szolgálatában álló eljárások, szankciórendszerek megfelelően szolgálják-e a hatékony jogérvényesítést - foglalta össze a könyv szerzője. A Magyarországot érintő versenyképességi problémák közül a szabályozási terhet emelte ki a nemzetközi rangsorokra hivatkozva. Mint mondta, a szabályozások bonyolultak és nehezen érthetőek. Kérdésként tette fel, hogy vajon a történelmileg kialakult, dogmatikus és sokszor méltatott büntetőjogi, büntetéseljárási, közigazgatási és a rendészeti eljárások rendszere megfelelően szolgálják-e a jogérvényesítést. A szerző azt is kutatta, hogy a szabályok jogkövetkezményei mennyire érthetőek a polgárok és a vállalkozások számára. „Ezek olyan kérdések, melyeket bátran fel kell tennünk”- hangsúlyozta. Hozzátette, hatékonysági kérdés mentén kell válaszokat adniuk. A közigazgatási szankciókkal, a büntetésekkel és a büntetőjoggal kapcsolatban is ezeket a kérdéseket feszegeti a könyv”- emelte ki. Végezetül bizalmát fejezte ki afelé, hogy a könyve kapcsán felvetődő kérdések előreviszik a tudományt és elősegítik a magyar állam és a magyar közigazgatás fejlődését.
Prof. Dr. Máthé Gábor a könyv ajánlásánál kiemelte, hogy az a jelenlegi dogmatikai dilemmákkal foglalkozik. „Működik-e olyan jogpolitika vagy jogi szabályozás, amely a jogérvényesítést rendszerszemlélettel kezeli?”- idézett a könyvből. Kis Norbertről elmondta, hogy a 2015-ös habilitációs dolgozatában sokat foglalkozott az állami jogérvényesítés témájával. „A jogalkotásnak napirendre kell vennie a közigazgatási büntetésekről szóló kerettörvény kidolgozását. A kódexnek a közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó büntetőszankciók általános anyagi jogi és speciális eljárás jogi elveit kell szabályoznia”- idézte fel a könyv szerzőjének szavait az NKE ÁKK Magyar Állam- és Jogtörténeti Intézetének oktatója. A könyv bevezetéséből idézte: „Véget ért az 1855-ben indult koncepció a szabálysértési joggal, mivel az egységes dogmatikai rendszer használhatatlanná vált.” Kiemelte, a könyv szerzője több évtizedes kutatási tényekre alapozva mutatja be ezt a jogterületet. Imponálónak nevezte Kis professzor szerzői célkitűzését. „Kutatásainak törekvése az, hogy komplex megközelítésben elhelyezze a közigazgatási regressziót a tudomány rendszertanában és a jogállami struktúrában” - hívta fel rá a figyelmet. Mint mondta, a monográfia négy fejezete ennek a különleges feladatnak a dogmatikai elemzését tartalmazza. A szerző azt is fejtegeti, hogy milyen viszonnyal legyenek egymással a közigazgatási büntetőhatalmak; a közigazgatás-tudomány és rendészettudomány hatalma.
A könyvet Dr. Nagy Judit r. ezredes is méltatta. „A mű egyik következtetése, hogy a jogalkotásnak napirendre vennie egy közigazgatási büntetésekről szóló kerettörvény kidolgozását”- emelte ki az NKE Rendészettudományi Kar Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. A kerettörvény egyik legfontosabb céljának a jogbiztonság megteremtését jelölte meg. A mű első részében a szerző utal arra, hogy 2017 őszén az országgyűlés elfogadta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényt. „Ez szükséges volt, de nem elégséges”- idézte Nagy Judit a szerző szavait. Egy átfogó kerettörvényi szabályozás szükségességét az indokolja, mint mondta, hogy közel ötven ágazatban meglévő speciális törvényi és kormányrendeleti szintű szankciók ellentmondásosak, hézagosak, alkotmányos problémákkal, átláthatósági és jogbiztonsági problémákkal terheltek. A 2012-es szabálysértési törvényt a szerző paradigmaváltásként jellemezte. A szerző álláspontja, hogy a rendészetelméletnek a közigazgatás teljes büntetővonalára kiterjedő tudományágainak bővítése szükséges ahhoz, hogy teljes és komplex képet kapjunk a jogérvényesítésként szolgáló állami kényszer minden formájáról. A szerző véleménye, hogy a közigazgatási büntető hatalmaknak a közigazgatás-tudomány és a rendészettudomány szerint kell működniük. „A közigazgatási büntetőjog kodifikációjára lenne szükség, melyhez ennek a kötetnek a tanulmányai támogatást, elméleti és gyakorlati szempontokat egyaránt tartalmaznak”- fogalmazott Nagy Judit.
A könyv a Dialóg Campus Kiadó gondozásában jelent meg.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi lap júniusi számában olvashatnak.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes