NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
LUDOVIKA

Történelmi vetélkedő Görgei tiszteletére

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint Görgei Artúr hadvezér emlékére rendeztek vetélkedőt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán.

Dr. Pohl Árpád ezredes megnyitóbeszédjében kiemelte, hogy a vetélkedő előtörténettel rendelkezik: Görgei Artúr születésnek 200. évfordulójával. Véleménye szerint, ha erről nem emlékezik meg a közösség, akkor nem méltó arra, hogy továbbörökítse a tábornok értékeit. „Aki a katona ősök munkáját nem becsüli, annak jövője sem lesz” – tette hozzá a dékán.  Ismertette, hogy koszorúzással is megemlékeztek a vegyvédelmi laborban a kémikus Görgei emlékéről, azonban a mai nap a tábornok személyén van a vetélkedő fókusza. Pohl Árpád örömét fejezte ki, hogy a fiatal civil és hivatásos egyetemisták felkészültek az 1848-49-es forradalom és szabadságharcból, valamint Görgei életéből. Felhívta a figyelmet, hogy hazánkban az elmúlt másfél évszázad során nem mindig a megfelelő szemszögből emlékeztek meg a tábornokról, azonban mára Görgei megítélés és szerepe egyértelművé vált.

„Görgeiről alkotott képünket akartuk egy kicsit alakítani, hogy többet tudhassunk meg róla” - fejtette ki Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes. A vetélkedő egyik szervezője kiemelte, hogy az ország számos területén rendeztek Görgeivel kapcsolatos rendezvényeket és előadásokat az évben, ők egy kicsit más aspektusból szerették volna megközelíteni a hadvezért. A tanszékvezető ismertette, hogy a Görgeivel kapcsolatos „áruló mítosz” egy politikai ürügy volt, amelyet Kossuth akasztott rá. Valakinek vezekelnie kellett az „elveszíthetetlen szabadságharc” oltárán, így „Görgei lett a nemzet lelkiismerete”. Azonban Csikány Tamás felhívta a figyelmet: „Ha mint katonát értékeljük, akkor azt kell mondani, hogy Görgei Artúr a magyar történelem egyik legsikeresebb hadvezére.” Véleménye szerint Görgei napóleoni készséggel és képességekkel rendelkezett, rendkívüli szorgalom, jó felfogó-, helyzetmegítélő- és döntésképesség jellemezte. „Olyan vezető volt, aki szigorúan végrehajtotta az általa kiadott intézkedéseket, jól válogatta meg a munkatársait.” A területük legjobb parancsnokait választotta maga mellé, ennek köszönhetően született meg a siker, amelyet tavaszi hadjáratnak nevezünk. A professzor szerint ez a hadjárat a felek kiegyenlített küzdelme volt, azonban Görgei mégis úgy tudta irányítani a csapatainak mozgását, hogy a döntési helyeken, azaz az ütközetekkor mindig több magyar katona legyen az ellenséggel szemben. „Ez a hadvezetés lényege: helyi erőfölény létrehozása.”

A vetélkedő során a fiatal hallgatói csapatoknak számot kellett adniuk a témával kapcsolatos lexikális tudásukról, történelmi és katonai ismereteikről, valamint kreatív problémamegoldási képességükről. A feladatok során teszteket, totót és vaktérképet kellett megoldani, tábornokokat, egyenruhákat valamint csatákat felismerni, illetve kiselőadást tartani az 1848-49-es fegyverekről és csatákról.

A verseny a következő végeredménnyel zárult: a harmadik helyezést az NKE NETK csapata vitte el, másodikok az SZTE BTK bölcsészei lettek, az első helyet pedig az NKE HHK negyedéves tüzér csapata szerezte meg.

 

Szöveg: Podobni István