A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutatta be az Európai Bizottság magyarországi képviselete a Magyarországról készített szakmai vitaanyagként számon tartott 2018. évi Országjelentést. A Magyarország növekedési lehetőségeit ismertető vitaülésen olyan kérdéseket tárgyaltak, mint a fiskális politika jelenlegi legfontosabb feladata, a termelékenység javíthatósága és Magyarország hosszú távú felzárkózásának lehetőségei.
Székely István Pál az Országjelentés egyes részeinek ismertetésével mutatta be, hogyan tekint Magyarországra az Európai Bizottság (EB). Az EB Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának kutatási igazgatója a válságból kijövő Európa huszonnyolc országának egyikeként mutatta be hazánkat. Mint mondta, arról szól a vizsgálatuk, hogy ez az ország elérje azt, amit az emberek szeretnének. A Magyarországra történő európai uniós beruházások kapcsán pozitív elemként emelte ki, hogy a 4%-os növekedéssel bíró eredmények az EU-s átlag fölött vannak. „Egészséges az export növekedése”- mondta, majd hozzátette, ebben ötödik éve nagy szerep jut a fogyasztásnak is. Az előadó a magyar gazdasági helyzetnek pozitív és előremutató részeként jellemezte a munkaerő piacot. Meglátása szerint a munkaerő piaci részvétel erőteljesen növekszik. „A közpénzügyi folyamatok alapvető stabilitást mutatnak” - fejtette ki. Ezt azzal magyarázta, hogy a hiányérték a válságot követően lecsökkent, 2-3% körül mozgott. „Ez a magyar fiskális történelemben egy páratlanul stabil folyamat” - hangsúlyozta. Ami a felzárkózási folyamatot illeti, Magyarország az EU-s átlaghoz képest folyamatosan veszített pozíciójából. A jelentés lényegeként emelte ki, hogy a demográfiai mutatóktól eltérően a munkaerő pozitívan járuljon hozzá a munkához és növeljék a tőkét. Mint mondta, az állam legnagyobb vásárlóként egészséges versenyképességet teremthet a kis és közepes vállalkozók segítésével.
Az előadást panelbeszélgetés követte meghívott szakértőkkel.
György László szerint a jelentés az ország gazdaságpolitikáját minősíti. „Az elmúlt hét évben sikerült megteremteni az ország külső és belső egyensúlyát” - hangsúlyozta a Századvég csoportvezető közgazdásza. Hozzátette, erre évtizedekig nem volt példa. Elmondta, hogy eddig összesen nyolcszor sikerült teljesíteni a maastrichti 3% alatti költségvetési hiányt. „Közgazdasági konszenzus van ma már arról, hogy 12 területen ment végbe fordulat a gazdaságpolitikában” - emelte ki. Meglátása szerint a stratégiai, szektorális kérdések terén az Országjelentés nem a lényegre fókuszál.
Dr. Vértes András azt mutatta be, amit tenni kell azért, hogy a magyar gazdaság fejlődjön. GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke kihangsúlyozta, hogy Magyarországon jelentős előrelépés történt a növekedés terén, de a tartós felzárkózás hazai forrásokból nem előrelátható. Az Országjelentésre reflektálva elmondta, hogy az országnak strukturális reformok kellenek. A legfontosabb elemként az államigazgatás digitalizálását jelölte meg. Emellett kiemelte, hogy stabil és független intézmények létrehozása is szükséges. „Tisztességes versenyt elősegítő semleges szabályozásra van szükség”- fogalmazott. Hozzátette, úgy kell bánni a szakképzett munkaerővel, hogy a fiatalok itthon akarjanak maradni. Átlátható szakpolitikai döntéshozatal is elengedhetetlen, mely jelenleg, mint mondta, hiányzik. Kifejtette, hogy fenn kell tartani a költségvetési és a monetáris politika összhangját.
Virág Barnabás a magyar gazdaság aktuális helyzetét ismertette. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója szerint, ha az előjelzések beválnak, akkor a magyar gazdaság 8-9 éves konjunktúra ciklust tudhat maga mögött. „Kedvező növekedési helyzetben vagyunk” - fejtette ki. Mint mondta, ez az első olyan konjunktúra ciklus, ami alatt az államadósság folyamatosan csökkent. „Az elmúlt száz évben nem volt ilyen helyzetben a magyar gazdaság” - emelte ki. Az elmúlt időszak gazdasági növekedését a régiós átlaggal összevetve kiderült, hogy Magyarország lassabban növekedett, mint a régió többi országa. Tartalmi elemként kiemelte, hogy a beruházások ugyanúgy növekedtek, az export is abban a tartományban helyezkedett el, a fogyasztás szintje viszont eltérést mutatott. Elhangzott, hogy komoly meghatározó tényező lehet, ha a fogyasztás növekedésnek indul.
A vitaülésen kormányzat képviselők és érintett gazdasági szereplők; kamarák, pénzintézmények, gazdasági elemzők, szakszervezetek képviselői vettek részt.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes