A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont közös együttműködésben tartott könyvbemutatót a Ludovika főépület Zrínyi termében, ahol a „Határok felett. Tanulmányok a katona, költő, államférfi Zrínyi Miklósról” és „A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Oszmán terjeszkedés – európai összefogás” c. tanulmányköteteket ismertették különböző szakterületek jeles kutatói.
„Ez egy rendkívül fontos esemény az NKE életében, ugyanis a két kötet ezer szállal kötődik az egyetemhez és a hivatásrendekhez” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese. A Zrínyi név szimbolikus jelleget ölt az egyetemen, ugyanis a HHK jogelőd intézményeit, jelenlegi campusát és egyetemi termeket is neveztek el Zrínyi Miklósról. A rektorhelyettes ismertette, hogy a köteteket interdiszciplinaritás jellemzi, számos tudományterület képviselője vett részt a megelőző kutatásokban, konferenciákon és magában a szerkesztésben is. A kötetek létrejöttéhez az NKE is hozzájárult: a tanulmánygyűjtemények átfogó konferenciáját a Ludovika Akadémia falai közt rendezték meg 2014-ben. „Az NKE az együttműködés egyeteme: meggyőződésünk, hogy Magyarországon és bárhol Európában csak azok az egyetemek lehetnek sikeresek, amelyek nem zárkóznak el, hanem szoros együttműködésben végzik munkájukat a felsőoktatás és a tudományos élet szereplőivel.” Padányi József kiemelte, hogy a köteteket forgatva érdemes megemlékezni arról, hogy a szentgotthárdi csata hősei és a Zrínyi család tagjai életüket adták a hazáért. „A Ludovika Campus ma a magyar honvédtisztképzés fészke, bölcsője. A „Haza szolgálatában!” és a „Hazáért mindhalálig!” szlogen ma is a jelképeink közé tartoznak. Ez a kötetek szereplőinek is a jelmondata volt.”
Dr. Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója tette lehetővé a két kötet megjelenését és gondozását. Köszöntőbeszédjében köszönetet mondott minden résztvevőnek, akik hozzájárultak a tanulmánykötetek színvonalas megjelenéséhez, kiemelten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, Szentgotthárd és Vasvár Önkormányzatának, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-nek, valamint az akadémikusok és kutatók széleskörű gárdájának. „A kormányzat 2015-ben meghirdette a „Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566” emlékévet, amely párját ritkító sikerességgel zajlott le, nagyon komoly tudományos eredményeket hozott: a két Zrínyi Miklós sokkal közelebb került egymáshoz” – emelte ki a főigazgató. A két Zrínyi eszménye több ponton is összeforr: „A korabeli magyarság legkiemelkedőbb politikusainak és szellemi embereinek magával értetődő volt az európaiság, az európai szintű tájékozottság és a velejéig magyar, horvát nézőpont. Ez a kettő nemhogy ellentétben állt egymással, hanem a legtermészetesebben egészítette ki egymást.”
A „Határok felett. Tanulmányok a katona, költő, államférfi Zrínyi Miklósról” c. tanulmánykötetet Prof. Dr. Bitskey István akadémikus, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa és Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes, az NKE NETK egyetemi tanára mutatta be. Bitskey István irodalomtörténeti, irodalom- és kultúratudományi szempontok alapján vette górcső alá a művet. Kifejtette, hogy a „Határok felett” címválasztás igen találó, mivel a Zrínyi-életmű nyelvi, térbeli, időbeli, vallási, kulturális és műfaji határok fölött egyaránt mozog. Rávilágított, hogy a tanulmánykötet filológiai mélyfúrásokat is végzett, amely során az egyes területeket olyan mélységben vizsgálták a tanulmányok, amelyre eddig nem volt példa. A professor emeritus megemlékezett a nemrég elhunyt Dr. Orlovszky Gézáról, aki a Zrínyi-életmű kutatásának egyik meghatározó kortárs alappillére volt. Szenes Zoltán felhívta a figyelmet, hogy Zrínyi Miklósról nemcsak mint költőről és hadvezérről kell megemlékezni, hanem máig ható hadtudósról is. Ismertette, hogy a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program számos ponton kapcsolódik Zrínyi Miklós munkásságához. Kifejtette, hogy Zrínyi Miklós egyaránt volt magyar és horvát politikus, valamint hadvezér.
Dr. Molnár Antal az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete tudományos főmunkatársa „A szentgotthárdi csata és a vasvári béke. Oszmán terjeszkedés – európai összefogás” című tanulmánykötet mutatta be. Kifejtette, hogy a kutatómunka során komoly kapcsolatok szövődtek nemcsak az országhatáron belül, hanem a nemzetközi térben is: az európai kutatóműhelyek a legmagasabb tudományos színvonal mellett kapcsolták be a lokális, helyi közösséget. Véleménye szerint a mű széleskörűen bemutatja a harcoló feleket, valamint jellemzi a kor sajátosságait és összefüggéseit. A történész rávilágított, hogy a szentgotthárdi csata résztvevői nemzetközi hatást gyakoroltak: „Fontos, hogy 350 évvel később, amikor ezeket az eseményeket vizsgáljuk, ne adjuk alább mi sem, hanem széles nemzetközi kontextusba értelmezzük a történéseket.” Emellett a helyi közösségre is fókuszt kell helyezni. „Csak így biztosíthatjuk, hogy a munkánk eredményei az elkövetkező generációban is értő közönségre találjanak” – tette hozzá Molnár Antal.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes