180 közigazgatási vezető fejezte be három féléves felsőfokú vezetői tanulmányait. Okleveleiket február 16-án vették át az NKE Ludovika Kápolnájában. Az ünnepélyes eseményen szintén oklevelet kaptak a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés második évfolyamának több mint 350 hallgatója, valamint az elektronikus információbiztonsági vezető és az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzésen végzettek is.
Prof. Dr. Kis Norbert beszédében köszöntötte a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzési szak első évfolyamán és a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzési szak második évfolyamának végzett hallgatókat. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja elmondta, mindkét szakra igaz, hogy az elmúlt másfél évben komoly együttműködési próbatételen kellett keresztülmenniük. „Ez nem egy egyszerű képzésfejlesztés, ez egy együttműködési kihívás”- hívta fel a figyelmet. Hozzátette, hogy 2016 nyarán alig lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény, ősszel már kezdetét is vette a közös munka. „Az együttműködési program sikere az állami tisztviselőkön múlott és múlik”- mondta. Célként emelte ki az önállóságot és az önértékelést alapul véve a hallgatók fejlesztését és motivációjuknak erősítését, a fejlődés sikerélményének elérését. Örömét fejezte ki, hogy a képzésre vonatkozó hallgatói elégedettségi kérdőív magas elégedettséget mutatott, majd hozzátette, hogy „a közigazgatásban az állam által nyújtott szolgáltatásokkal való ügyfelek, állampolgárok és vállalkozók általi elégedettség a legfontosabb”. Ezt támasztják alá a nemzetközi mutatók is, melyek kapcsán kiemelte az emberi faktornak a személyes közreműködés során a közigazgatás fejlődésére gyakorolt hatását. „A közszolgálati továbbképzési szakok indulása óta eltelt öt év azt bizonyítja, hogy ebbe érdemes fektetni” - mondta.
„Az állami tisztviselők folyamatos és magas szintű képzése nélkül elképzelhetetlen a minőségi szolgáltatás nyújtása, a jó állam fenntartása”- mondta Dr. Belányi Márta. A Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára hozzátette, hogy céljuk a képzések központba helyezése volt. Kifejtette, hogy a köztisztviselő és a munkáltató terhét csökkentve az új típusú képzési rendszer módszertana szakított a korábbi struktúrával. Ennek köszönhetően megvalósulhatott az egyéni szempontok fejlesztése, annak folyamatos elmélyülése. „A kormány a feladat elvégzésével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet bízta meg” - jelentette ki. Mint mondta, ennek az intézménynek az a deklarációja, hogy a közigazgatási, a honvédelmi és a rendészeti szervek utánpótlását biztosítsa, és az egységes közszolgálati életpálya átjárhatóságát megteremtse. „A bizalom töretlen”- hangsúlyozta Belányi Márta.
Prof. Dr. Patyi András bevezető gondolataiban visszaemlékezett az állami tisztviselőkről szóló törvény koncepciójának körülményeire. „A középpontban a tudásképzés állt”- mondta. Az NKE rektora kiemelte a közigazgatásban dolgozó vezetők és köztisztviselők tudásának szintjét meghatározó közigazgatási munka, mint szolgáltatás jelentőségét. Hozzátette, hogy az egyetem intézménye az emberre irányul, és az egyetemnek egyenlő arányban kell kivennie a részét a tudományos kutatásban, az oktatásban és a tananyag-előállításban. „Ami átfogja mindezt, az pedig a fejlesztés”- hangsúlyozta. Patyi András elmondta, hogy ebbe beletartozik a kihívásokra egyre jobban reagáló belső fejlődés és a külső, fenntartói, kormányzati és uniós fejlesztés egyaránt. „A közigazgatás az emberekért és az emberek által van”- jelentette ki. Az NKE rektora jó alapokat tart szükségesnek ahhoz, hogy az ember a közigazgatás szolgálatába álljon. Démokritoszt idézve Patyi András kihangsúlyozta, hogy „Az államügyeket kell legfontosabbnak tartani minden egyéb között, hogy jól intéztessenek (…) Hiszen a jól kormányzott állam a legnagyobb mentsvár, s ebben minden benne van: ha ez egészséges, akkor minden egészséges – ha viszont ez tönkremegy, minden tönkremegy.”
Az esemény délutáni részében vették át okleveleiket az NKE ÁKK Elektronikus információbiztonsági vezető és az Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzésen végzett hallgatók is.
Prof. Dr. Kis Norbert a képzések közötti kapcsolatként jelölte meg az NKE összekötő szerepét és az állami szolgálat teljesítését. Az ÁKK dékánja elmondta, hogy a végzett tisztviselők számára nemcsak a jogszabályok végrehajtása, de az állami szolgáltatások fejlesztése is a célja kell, hogy legyen. „Végső cél az, hogy a maga területén bizalmat építsen ki, amelyre a közigazgatásnak és az államnak szüksége van”- hangsúlyozta.
Dr. Belányi Márta mindegyik továbbképzési szak fontosságát kiemelte. A Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a védelem az összekötő elem, mert „a világon nincs olyan, amit ne kellene védeni”. Kihangsúlyozta, hogy a közigazgatási szakemberek a jogállamot, az információbiztonsági szakemberek az informatikai rendszereket és az állami adatokat, az integritás tanácsadók pedig az állam méltóságát védik.
Dr. Nyikos Györgyi elmondta, hogy az NKE legfőbb célkitűzése, hogy az állami szolgálatra készítse fel különböző szakterületeken a hallgatóit és a továbbképzésben résztvevőket. „Többféle szakmai ismeret átadása történik azért, hogy a feladatokat a köztisztviselők minél hatékonyabban, minél eredményesebben tudják elvégezni”- hangsúlyozta ki az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Kiemelte, hogy a képzések teljesítése jogszabályban előírt és kötelező volt az előmenetelhez, így nagy hangsúlyt fektettek a hallgatók motiválására. „Kötelező jellegéből adódóan ez felelősséget is jelent”- fejtette ki. „Jubileumi évbe léptünk”- hívta fel a figyelmet, ugyanis idén 40 éves a közigazgatási felsőoktatás.
Mint ismert, az Országgyűlés 2016-ban döntött arról, hogy átalakítja az állami tisztviselők képzésének rendszerét, annak érdekében, hogy a közigazgatás valós fejlesztési igényeit jobban szolgáló, a tanulást hatékonyabban támogató kurzusok fogadják a tisztviselőket. A törvény két új előmeneteli képzést vezetett be az NKE-n: a közigazgatási tanulmányok szakirányú, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzést. Az egyetemi képzést a vezetők munkahelyükön, a digitális tanulás korszerű technológiáit alkalmazva végezhették el. Évente közel 500 közigazgatási vezető kezdi meg kötelező vezetői tanulmányait. A képzést az Európai Unió támogatja, az NKE valamennyi kormányhivatalt és 10 hazai egyetemet is bevont az oktatásba. Az egyetem felmérései szerint az elmúlt években nőtt az ügyfelek elégedettsége a közigazgatással kapcsolatban, csökkentek a várakozási idők és bővültek a gyors internetes ügyintézési formák.
Szöveg: Fecser Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes