Minőségbiztosítási hírek

Egyetemünkön járt a MAB Látogató Bizottsága

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakítása után első ízben történt MAB akkreditáció. Ennek során az előző félévben egyetemünk a MAB által meghatározott irányelvek mentén, de alapjában véve önálló, és a saját céljaihoz igazodó önértékelést készített úgy, hogy a külső értékelőket ellássa mindazokkal az információkkal, amelyek az értékelés elvégzéséhez szükségesek. Az önértékelés egy – az Egyetem által fejlesztett - informatikai felület segítségével történt, így a végső összeállításhoz szinte minden adat rendelkezésre állt. A nyár folyamán leadott önértékelésre épült a helyszíni látogatás, melynek során – november 7-8-án - a MAB Látogató Bizottsága annak realitását, a képzés tartalmi, személyi, kutatási és infrastrukturális feltételeit, a képzési folyamatot és eredményeit értékelte.

A Bizottság elnöke Prof. Dr. Belovics Ervin egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar) volt.

A Bizottság tagjai:

  • Prof. Dr. Abonyi János egyetemi tanár (Pannon Egyetem),
  • Prof.  Dr. Erdei Árpád prof. emeritus (Eötvös Loránd Tudományegyetem),
  • Dr. Fábián Adrián egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar),
  • Kardosné Prof. Dr. Kaponyi Erzsébet egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem),
  • Dr. Michelberger Pál egyetemi docens (Óbudai Egyetem) és
  • Kaizinger Tamás Töhötöm egyetemi hallgató (Budapesti Corvinus Egyetem, a HÖOK képviseletében) voltak.

A nyitó értekezleten Prof. Dr. Patyi András rektor úr bemutatta az Egyetem vezetését, illetve a Látogató Bizottság tagjai is röviden bemutatkoztak. Rektor úr egy prezentáció segítségével tájékoztatást adott az Egyetemről, annak legfontosabb feladatairól, és jövőre irányuló elképzeléseiről, terveiről. Ekkor történt meg a látogatás – már előzetesen kidolgozott – menetének végső egyeztetése is.

Az egyes karokon és intézeteknél a két nap során a Bizottság egy-két tagja tett látogatást, míg a Bizottságban a minőségügyért felelős Prof. Dr. Abonyi János, illetve a HÖOK-ot képviselő Kaizinger Tamás Töhötöm minden helyszínre ellátogatott. A Bizottság e két tagját kísérte látogatása során Orosz Lajos úr, egyetemünk minőségügyi megbízottja.

A látogatás végét jelentő záró értekezleten a Bizottság tagjai megköszönték a fogadtatást illetve a látogatás során kapott információkat. Ezzel az akkreditáció folyamata még nem záródott le, hiszen a Bizottság számára tovább folytatódik a munka, amelynek során történik majd meg az akkreditációs javaslat és minőségértékelés megfogalmazása, amelyet végül a MAB Plénuma fog elfogadni. A Látogató Bizottság jobbító szándékú javaslatokat is megfogalmaz, amelyek az intézmény /karok további működéséhez nyújthatnak muníciót.

——————————————————————————————————————————————————————

Megkezdődött az NKE intézményi önértékelése

Központi Akkreditációs Munkacsoport alakult a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az intézmény akkreditációs feladatainak koordinálására. Az NKE a jövő év végéig rendelkezik akkreditációval. A most megkezdett folyamat egyik legfontosabb része az intézmény önértékelésének elvégzése.

Az intézményi önértékelés egy - az önértékelés elkészítését megkönnyítő - elektronikus rendszer - az EMIÉR felület - segítségével történik, amelyhez az NKE karai, karközi intézetei és központi szervezeti egységei szolgáltatnak majd adatokat. Ezekben az egyetemi egységekben önértékelő munkacsoportok alakulnak, amelyek a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által megadott szempontrendszer alapján végzik el az önértékelést. Ezekből áll majd össze az a szakmai anyag, amelyet idén júliusig kell megküldenie az egyetemnek a MAB számára.

Az intézményi akkreditációhoz szükséges önértékeléssel párhuzamosan az NKE megkezdi a profiljában megjelenő felsőoktatási szakterületeken a képzési programok akkreditációját is.

A Központi Akkreditációs Munkacsoport az egyetem vezető beosztású munkatársaiból, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat vezetőiből áll, elnöke Dr. Kovács Gábor oktatási rektorhelyettes.

——————————————————————————————————————————————————————

Középpontban a minőség

A minőségelmélet történetét, módszereit újfajta megközelítésben tárgyalja könyvében prof. dr. Turcsányi Károly, nyugállományú ezredes. Az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar könyvtárában elérhető kiadványt az egyetemi campus Tudós Kávézójában mutatták be az érdeklődőknek.

„A jövő katonatisztjei számára elengedhetetlenül fontosak az ebben a könyvben megtalálható ismeretek – mondta bevezetőjében prof. dr. Kovács László ezredes. A HHK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese szerint a jövő kutatása sokszor fontosabb, mint a jelenkor földhözragadt témáinak feldolgozása. Erről szól a minőségelmélet is, amely oktatott tantárgyként ma már a kar képzési kínálatában is megjelenik. Turcsányi Károlyt méltatva elmondta: a professzor több mint 50 éve kezdte a katonai pályáját. Számos felsőoktatási és tudományos társaságnak a tagja, a minőségelmélet egyik hazai tudományos meglapozója.

A könyvet Veress Gábor, a minőségügy szintén neves szakértője mutatta be az érdeklődőknek. Szerinte nincs még egy olyan minőségügyi témával foglalkozó könyv, amelyben annyi pszichológia van, mint Turcsányi professzor művében. A szakmai gondolatok megfogalmazása mellett az ember szerepét hangsúlyosan vizsgálja, de mélyebb gazdasági-társadalmi összefüggésekre is rávilágít a könyv. A kiadvány foglakozik a minőségügy alapfogalmaival, kialakulásával, fejlődésével, a minőségmenedzsment rendszerekkel és a felsőoktatás minőségbiztosításnak kérdéseivel.

Turcsányi Károly beszédében hangoztatta, hogy az emberrel egyidős a minőség fogalma, amelyet Arisztotelész is az emberrel kapcsolatos 10 legfontosabb kategória egyikének tekintett. A 1900-as éveket megelőző évszázadokról azonban kevés a szakirodalom, a könyv ezt a hiányosságot is pótolja.

A mű szerzője kiemelte, hogy a felsőoktatás minőségbiztosítása kapcsán szólni kell a különböző hazai és nemzetközi rangsorokról is, hiszen ezek az intézmények minősítésének egyfajta kísérletei. .”Tisztában kell lennünk azzal, hogy a felsőoktatás többi szereplője hogy áll hozzánk képest. Ez hozzásegít minket jövőbeni céljaink pontosabb meghatározásához” – hangsúlyozta Turcsányi Károly.

A rendezvényen elhangzott, hogy a magyarországi intézmények közül elsőként, két évvel ezelőtt készült el az NKE minőségstratégiája. Ebben az egyetem követendő értékrendjeit is megfogalmazták a szerzők. A stratégiában olyan hagyományos és modern értékek szerepelnek, mint például a pontosság, fegyelmezettség, a profizmus és a csapatmunka. De az NKE-n specifikumnak tekinthető a hazafias nevelés hangsúlyozása is. A célok között szerepel a nemzetköziesedés erősítése, a nemzetstratégia célok elérésében való hangsúlyosabb szerepvállalás és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban való jelentős előrelépés.

Turcsányi Károly könyve ezen a linken érhető el:

http://ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10125/minosegelmelet_165x235_screen.pdf?sequence=1&isAllowed=y

——————————————————————————————————————————————————————

Néhány gondolat Turcsányi Károly: „Minőségelmélet és –módszertan” könyvének megjelenése alkalmából

 

Mit jelent a minőségügy?

Mit kell tudniuk a minőségügyi szakembereknek?

Néhány gondolat Prof. Dr. Turcsányi Károly: „Minőségelmélet és –módszertan” könyvének megjelenése alkalmából

Eredetileg megjelent a Magyar Minőség Társaság lapjában, a Magyar Minőség 2016. januári számában

A mai értelemben „korszerű” minőségügy mintegy száz éve alakult ki a fejlett országokban, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában. A minőségügy hazánkban is már több mint 60 éve segíti a gazdaság fejlődését.

A minőségügy rendkívül fontos tudományterület, gyakorlati alkalmazása határozza meg nemzetgazdaságunk hatékonyságát, azt, hogy a gyártók és a szolgáltatók gazdaságosan elégíthessék ki a vevők és a többi érdekelt igényeit.

A minőségügy alig áttekinthető ismerettára

A minőségügynek hatalmas irodalma van. Szép számmal jelentek meg hazai szerzők munkái is, ezért még a könyvek esetén is csak a teljesség igénye nélkül lehetne a fontosabbnak tekintetteket felsorolni. A hazai szerzők könyveinek jó válogatása a Turcsányi Károly most megjelent könyvében szereplő mintegy 20 hazai szerző, de ebben a számban nincsenek benne a könyvrészletek. És akkor még említést sem tettünk a minőségügyi szabványok egyre áttekinthetetlenebb sokaságáról, sőt az egyre több minőségüggyel foglalkozó jogszabályokról sem.

A minőségügyi közlemények száma ma már teljesen áttekinthetetlen, még a hazai szerzők munkáit is igen nehéz lenne számba venni. Két hazai folyóirat, a Minőség és Megbízhatóság és a Magyar Minőség sok értékes belföldi és külföldi információt ad.

Közleményünknek nem lehet célja a minőségügy hatalmas irodalmának áttekintése, itt csak megemlítjük, hogy a közelmúltban jelent meg a Magyar Minőség folyóirat 2015 évi 1 és 2 számában a Minőségtudomány értelmezése két részes összefoglaló munka.

Melyek a minőségügy legfontosabb ismeretkörei?

Ha a minőségügy hatalmas irodalmát figyelembe véve azt a kérdést tesszük fel, hogy mit kell, kellene tudnia egy minőségügyi szakembernek, mit kellene tanítani a több helyen folyó minőségügyi oktatás keretében, akkor már eltérőek a vélemények, a szakemberek körében nem alakult ki egységes követelményrendszer.

A minőségügy hatalmas, szerteágazó tématengerében nyilván nem lehet, és talán nem is kell egységes rendszerezést megkövetelni. Mégis nagyon fontos, hogy áttekintsük, hogy e hatalmas ismerethalmazból milyen fontosabb témaköröket kell mindenképpen ismernie a minőségügyi szakembereknek.

Mit kell tehát tudnia egy minőségügyi szakembernek, mit kellene tanítani a minőségügyi oktatás keretében?  Kezdjük először egy negatív példával. Nagyon sokan azt hiszik, és így is hirdetik, hogy a minőségügy lényege a világszerte elterjedt ISO 9001 minőségmenedzsment rendszer-szabvány. E szabványnak nagyon nagy értéke a rendszerszemlélet és a folyamatközpontúság, ez a szabvány a minőségmenedzsment rendszerekkel szemben támasztandó követelmények nagyon jó összefoglalása.

A minőségügy azonban sokkal több az ISO 9001 szabványnál: lényege a kultúrára és az értékrendre épülő célrendszer világos megfogalmazása, az emberközpontúság, a jogszabályok előírásaira épülő folyamatszabályozás, a minőség mellett a megfelelőség fogalmán alapuló megfelelőség-szabályozás és az érdekeltek elégedettségén alapuló minőségszabályozás.

Turcsányi Károly: „Minőségelmélet és –módszertan” c. könyve

Prof. Dr. Turcsányi Károly a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, „professor emeritusa”, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, sok téma szakértője, több könyve és sok közleménye jelent meg, sok előadást tartott. Elismert minőségügyi szakember, sok évtizede foglalkozik a minőségüggyel, kutatási területe különösen a minőségügy hadiipari kérdései és a felsőoktatás minőségbiztosítása pedig sok-sok éve mindennapi feladata.

A most megjelent „Minőségelmélet és –módszertan” című mintegy 300 oldalas könyve a minőségüggyel kapcsolatos értékes életpályájának nagyon tartalmas, egyéni hangvételű és elemző szemléletű összefoglalása. A könyv jelentős munka, a rendkívül sok témát nem száraz tudományossággal, hanem könnyen olvasható módon dolgozza fel. Remekmű azért is, mert a minőségügy ismeretanyagát más szakterületek megállapításaival bővíti. Egyértelmű útmutatást ad arra nézve, hogy melyek azok a lényeges elméleti és gyakorlati kérdések, amelyek jól összefoglalják a minőségügy legfontosabb elsajátítandó ismereteit. Kimerítő elemzése meghaladja a jelen közlemény terjedelmét, ezért az alábbiakban elsősorban a könyv értékeire hívjuk fel a figyelmet.

A minőségügy kialakulása és fejlődése

A 40 oldalas 1. fejezet a címe szerint a minőségügy kialakulásával és fejlődésével foglalkozik. A történelmi adatok elsajátítása mellett nagyon sok, ma is időszerű lényeges ismeretet is tartalmaz. nagyon Fontos a szemlélete, hogy a minőségügy történelmi folyamatának már a kezdetét is úgy mutatja be, mint a termelő és a fogyasztó kapcsolatát, hiszen ez tekinthető a minőségügy vizsgálati tárgyának.

A minőség fogalma

minőség és a minőségügy értelmezésével foglalkozik a könyv 30 oldalas 2. fejezete. Sok olyan ismeretet mutat be, melyek részletes elemzése egy önálló tudományos dolgozat lehetne. Itt nemcsak a minőség értelmezését, hanem ennél sokkal többet olvashatunk. Mint egy filozófiatörténeti könyvben, történelmi sorrendben részletesen megismerhetjük sok híres filozófus minőség-értelmezését. A szerző a sokféle szemlélet elemző bemutatásával arra készteti az olvasót, hogy átérezze a minőség fogalmának gazdag tartalmát, sokszínűségét. A komoly filozófiai elemzés mellett ez a fejezet bemutatja természetesen a minőség-guruk minőség értelmezését is, és részletesen elemzi a minőségügy korszerű meghatározásait is. Az egész könyvre is, de különösen erre a fejezetre jellemző, hogy a szerző a sok ismerettel nem csak igazságokat akar közölni, hanem mély elemzésre, gondolkodásra is készteti az olvasót.

Minőségmenedzsment rendszerek

A könyv 80 oldalas 3. fejezete a minőségmenedzsment rendszerekkel foglalkozik. A jelen írás szerzője nem vállalkozik arra, hogy ezt a - tartalmában és szemléletmódjában rendkívül gazdag - fejezetet méltó részletességgel és színvonalon elemezze, ezért itt csak néhány értékre hívja fel a figyelmet. A 3.1. alfejezet külön értéke, hogy nemcsak a minőségmenedzsment rendszerek elvi alapjaival foglalkozik, hanem kitér napjaink gazdasági-társadalmi kihívásaira is, és emellett elemzi a minőségmenedzsment rendszerek kialakulását, sőt kitér a szervezeti kultúra és a szervezeti minőség kérdésére is. Alapozó leírást találunk itt a folyamatmenedzsmentről és a projektmenedzsmentről is.

A könyv 3.2 alfejezete a minőségmenedzsment rendszer modelleket mutatja be. A gondolatmenetet a TQM rendkívül színes, 10 oldalas bemutatásával kezdi. Érdekes, újszerű szemléletet tükröz, hogy a szerző a modellek felső szintjének tekinti a teljes körű minőségmenedzsment (TQM) filozófiát és ez alá rendezi az ISO 9001 szabvány alapú modelleket, a kiválósági modelleket és a projekt-menedzsment modelleket. Ha az olvasónak itt hiányérzete támad, akkor a 3.4 alfejezet elolvasása után megnyugodhat, mert A minőségmenedzsment-rendszerek kiterjesztése cím alatt megtalálja a többi fontos védelmi és ágazati minőségügyi modellt is. E fejezetben részletes leírást találunk sok minőségmenedzsment rendszerről, különösen a NATO-AQAP rendszerről és a CAF (Common Assessment Framework), a Közös Értékelési (Felmérési) Keretrendszerről.

A 3.3. alfejezet sok jó gondolattal és tapasztalati ismerettel segíti a minőségmenedzsment rendszerek bevezetését. Külön ki kell emelni a 3.5 alfejezet értékes szemléletét, amely A minőségmenedzsment rendszer beépülése a szervezeti folyamatokba címmel egységes szemléletben, részletesen elemzi a minőségmenedzsment rendszerek egymásra épülését az élelmiszerláncban, és szerepüket a termelőszektorokban, a közszolgálatban és a közigazgatásban.

Az ember szerepe a minőségügyben

A minőségmenedzsment rendszerek szabványokkal túlterhelt világában felüdülést, nagyon fontos szemléleti áttörést jelent Az igény-kielégítési folyamat modellje és az ember szerepe a minőségügyben címet viselő, 40 oldalas 4. fejezet. Annak ellenére, hogy a TQM szemlélet alapelve a mindenki részvétele, és a minőségmenedzsment szabványok is tartalmazzák az emberi erőforrás menedzsment témakörét, az összefoglaló minőségügyi munkák legtöbbje nem, vagy csak alig foglalkozik az ember szerepével. Ezzel szemben ebben a könyvben példamutató módon jelentős az ember szerepe. A 4.1. alfejezet az igény, a szükség, az érték és az értékteremtés fogalmaira építve vezeti be az igény-kielégítési folyamatot. Tömören, lényegre törően bemutatja az igény-kielégítési folyamat jogi, társadalmi és gazdasági környezetét és értelmezi az érdekelteket és elvárásaikat. A 4.2. Emberi tényező című alfejezetben a minőségügy irodalmában úttörő, követésre méltó módon részletesen elemzi a személyiség fogalmát, az érzékelést és észlelést, a figyelmet és a figyelmetlenséget, továbbá az emlékezetet és a felejtést. A szerző rendkívül értékes újszerű gondolata a minőségügy irodalmában megszokott szemlélettől eltérően az, hogy a munkabiztonság, kockázatelemzés (4.3. fejezet) témakörét a lényeget megragadó módon a balesetek viselkedés-központú megközelítésre alapozva mutatja be. Ebben a fejezetben a balesetek viselkedés-központú megközelítését Rasmussen viselkedési modelljén és Ramsey baleset-kialakulási modelljén keresztül ismerhetjük meg. Szemléletében rendkívül fontos a 4.4. Az emberi tényező szerepe a minőség létrehozásában című alfejezet is, amely a munkahelyi szocializációval és a vezetők szerepével foglalkozik.

A 4. fejezettel kapcsolatban ki kell emelni a könyv azon jelentős értékét is, hogy sok minőségügyi témának pszichológiai jellemzését is adja. Személyesen megjegyzem, hogy eddig még nem találkoztam olyan minőségügyi könyvvel, amelyben ennyi, a minőségügyben fontos pszichológiai, lélektani ismeretet és irodalmat is lehetne találni.

Módszerek a minőségügyben

Az 50 oldalas 5. fejezet a minőségmenedzsmentben használatos módszerekkel foglalkozik. A minőségügyi irodalomban még ma is több helyen megjelenő – minden logikai rendezést nélkülöző, bárgyú –  „7 régi módszer, 7 új módszer”   szemléletet példamutatóan messze túllépve, az adatgyűjtés és feldolgozás, a folyamatleírás és modellezés, a problémafeltárás, a problémamegoldás, a minőségszabályozásra alkalmazható módszerek, a minőségmenedzsment és humán módszerek  fejezetekben rendszerezi a módszereket, és ebben a felosztásban mintegy 30 módszert ismeretet. Értéke, hogy az egyes módszerek pontos értelmezéssel, jól érthetően, jól szemléltetve tekinthetők át. Örömmel láthatjuk, hogy az irodalomban található több hibás értelmezés ellenére, a szerző a PDCA módszert nagyon helyesen nem minőségszabályozásra, hanem csak minőségelemzésre és minőségfejlesztésre javasolja.

A hazai felsőoktatás minőségbiztosításának néhány tényezője

A 30 oldalas 6. fejezet A hazai felsőoktatás minőségbiztosításának néhány tényezője címet viseli. A könyv többi fejezetében a szerző egyéni módon, nagyon szemléletesen, világosan igyekezett az adott témakört a teljesség igényével bemutatni, ugyanakkor ez a fejezet stílusában és szemléletében eltér a többitől. Ezzel a fejezettel kapcsolatban jelzi, hogy "jellegében a könyvnek ez a része kivonatos és áttekintő", és azt, hogy a fejezet az egyetemi polgárok részére kíván általános tájékoztatást nyújtani és nem vállalja fel a felsőoktatás minőségének tárgyalását.

A fejezet értéke, hogy a felsőoktatás szabályozási rendszerének pontos összefoglalását láthatjuk, megismerhetjük a hazai felsőoktatási intézményrendszert és a képzési szinteket, továbbá az Európai Unió törekvéseit az európai felsőoktatási és kutatási térség kialakítására. Olvashatunk a minőségértékelés nemzetközi kísérleteiről és a felsőoktatási intézmények rangsorolásáról is.

Fel kell hívni az olvasó figyelmét arra, hogy az ebben a fejezetben röviden bemutatott ENQA (European Network for Quality Assurance, a Felsőoktatás Minőségbiztosításának Európai Szövetsége) ESG (European Standards and Guidelines, Európai Sztenderdek és Irányelvek) modell nemcsak a felsőoktatásban, hanem más képzési rendszereknél is, így a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőtt képzésben is jól alkalmazható.

A minőségügy irodalmáról

A könyv irodalomjegyzéke is példamutató, a nehezen áttekinthető hatalmas irodalomból kiemeli a leglényegesebbeket, közel száz minőségügyi és a minőségügyhöz kapcsolódó fontos munkát sorol fel. Ez az irodalomjegyzék minden minőségügyi szakember számára nagyon hasznos lehet. Ennek a színvonalas, tartalmas könyvnek értékét tovább növelné, ha a nagyon jó irodalomjegyzék mellett az egyes fejezetek sok fontos, tartalmas megállapításához konkrét irodalmi hivatkozás is tartozna.

A „Minőségelmélet és –módszertan” c. könyv főbb értékei

Turcsányi Károly most megjelent könyvének nagy értéke, hogy egyéni elemző szemlélettel, a minőségügy összes fontos kérdését világosan, részletesen, mélyen elemezve, minden kapcsolódó kérdésre kitérve mutatja be. A szerző új értéket teremtett, az olvasó igen széleskörű ismeretrendszerrel gazdagodik.

További értéke, hogy a minőségügy hatalmas ismeretrendszerét a teljességre törekedve pontosan, arányosan és egyéni szemlélettel mutatja be. Egyedi értéke, hogy a minőségügyi témakörök bemutatása mellett a kapcsolódó tudományterületek kérdéseit is tárgyalja, így betekintést nyerhetünk többek között a minőségügy filozófiai, lélektani, viselkedéstudományi és szociológiai kérdéseibe is.

Hiányzik-e valami lényeges a „Minőségelmélet és –módszertan” c. könyvből?

Példamutató Turcsányi Károly könyvének teljessége, hiszen nemcsak a minőségügy alapvető ismereteinek, hanem a kapcsolódó témakörök bemutatására is törekedett. Azt hiszem, hogy nincs a minőségügynek olyan lényeges témaköre, amelyet ez a könyv ne érintene. Ha azonban maximalista szemmel olvassuk ezt az értékes könyvet, a jelen írás szerzője nyilván szubjektív módon, mégis üdvözölte volna néhány témakör mélyebb tárgyalását.

Bár több fejezetben megjelenik a minőség állami/nemzeti szintű szabályozása, örömmel vettem volna, ha a minőségügy jogi kérdései a könyv szemléletében jobban megjelentek volna. Ma már a minőségügy szerves része többek között a termékfelelősség, a fogyasztóvédelem, a piacfelügyelet és a CE jel használata, jó lett volna, ha ezekről is kaphattunk volna gondolatébresztő megjegyzéseket.

A könyvben több helyen szerepel az erkölcs kérdése is. A jelen sorok írója nagyon örült volna annak, ha a minőségügy etikai kérdéseiről többet olvashatott volna.

Remélhető, hogy a könyv új, bővített kiadásában majd részletesebben olvashatunk ezekről a témakörökről is.

Van-e fölösleges rész a „Minőségelmélet és –módszertan” c. könyvben?

Jelen sorok írójának az a véleménye, hogy a könyv nemcsak hogy teljes, de tömör is, felesleges részt nem tartalmaz. Ami az egyes témakörök terjedelmét illeti, ezt egyedül a 3.4 alfejezet esetén lehet mérlegelni, amely kimerítő részletességgel ismerteti a NATO-AQAP rendszert és a CAF (Common Assessment Framework), a Közös Értékelési (Felmérési) Keretrendszert.

Kiknek szól a „Minőségelmélet és –módszertan” c. könyv?

Turcsányi Károly könyve jó stílusú, olvasmányos, de a tartalmi gazdagsága folytán komoly figyelmet igénylő olvasmány. Az igen tartalmas, teljességre törekvő könyv a hazai minőségügyi könyvek sorában új szemléletű és mélységű, jelentős alkotás. Ez a mű majdnem teljességében és kellő mélységében tartalmazza mindazt, amit egy minőségügyi szakembernek tudnia kell, így minden minőségügyi szakembernek, és a minőségügy iránt érdeklődőnek szól, ezért minden minőségüggyel foglalkozó szakembernek fel kell használnia a munkája során.

Aki kellő alapossággal akarja megismerni a minőségügy hatalmas ismeretrendszerét és ezen a területen széles látókörrel szeretne rendelkezni, annak mindenképpen el kell olvasnia a „Minőségelmélet és –módszertan” c. könyvet!

A könyv további célja a minőségügy oktatásának segítése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem büszke lehet arra, hogy ilyen könyvet adott ki, minden felsőoktatási intézménynek fel kellene használnia a minőségszemlélet alakítására és a minőségbiztosítás működtetésére. ennek. Megismerését, tanulmányozását és a leírtak felhasználását ajánlom a minőségügyet oktatók számára.

Turcsányi Károly könyvét a minőségügyet oktatók mellett minden minőségügy iránt érdeklődő olvasónak is javasolom, mert ez az értékes munka hozzásegíti ahhoz, hogy többet megértsen a minőségügy gazdag világából és ezáltal még hatékonyabban hozzájáruljon a mindennapi tevékenységek minőségének tökéletesítéséhez.

Prof. Dr. Veress Gábor

——————————————————————————————————————————————————————

Megalakult az új Egyetemi Minőségügyi Bizottság

Az első Egyetemi Minőségügyi Bizottság nem sokkal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása után kezdte meg működését. Mivel a megbízás 3 évre szólt, ez évben lejárt a tagok mandátuma. A Szenátus az április 29-ei ülésén bízta meg a szervezeti egységek által delegált tagokat.

A bizottság elnöke továbbra is Prof. Dr. Padányi József mk. ddtbk., új elnökhelyettese Orosz Lajos, egyetemünk új minőségügyi megbízottja a VTKI minőségirányítási felelőse. Az Egyetemi Minőségügyi Bizottság tagjairól itt tudhat meg többet.

2015. május 28-án zajlott le a megújult EMÜBI alakuló ülése, amelynek napirendi pontjai a következők voltak:

  1. Köszöntés, megbízólevelek átadása.
  2. Tájékoztatás az EMÜBI MAB akkreditációval kapcsolatos feladatairól.
  3. Tájékoztatás a megújult minőségügyi dokumentumokról.
  4. Az EMÜBI tagok, illetve elnökhelyettese bemutatkozása.
  5. Minőségirányítási ügyek / elképzelések megvitatása fórumszerűen: folyamatszabályzás, önértékelés, vezetői meeting. Közös gondolatok feltárása…

A bizottságra a következő időszakban az eddigieknél nagyobb feladat hárul, ezért a következő félévben várhatólag havi 2 alkalommal fog ülésezni.

——————————————————————————————————————————————————————

Megújult az EMÜBI

A Szenátus – április 29-ei ülésén - döntött az Egyetemi Minőségügyi Bizottság (EMÜBI) újjáalakításáról. A testület összetétele a 2015. április 29. napjától számított három évre az alábbiak szerint alakul:

A Bizottság tagjai hivatalból:
tudományos rektorhelyettes, az EMÜBI elnöke
az Egyetem minőségügyi megbízottja, az EMÜBI elnökhelyettese

A Bizottság delegált tagjai:
a tudományos rektorhelyettes által kijelölt minőségügyi felelős Bakos Klára, az Egyetemi Központi Könyvtár főigazgatója
az oktatási rektorhelyettes által kijelölt minőségügyi felelős Hannig Zsolt, titkársági referens (Oktatási Iroda)
a továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes által kijelölt minőségügyi felelős Tózsa Réka, a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda irodavezetője
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Prof. Dr. Szendy István, egyetemi tanár
Közigazgatás-tudományi Kar Dr. Peres Zsuzsanna, egyetemi docens
Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Dr. habil. Molnár Anna, egyetemi docens
Rendészettudományi Kar Prof. Dr. Blaskó Béla, egyetemi tanár
Államtudományi Intézet Prof. Dr. Fülöp Mihály, kutatóprofesszor
Katasztrófavédelmi Intézet Dr. Dobor József, egyetemi adjunktus
Nemzetbiztonsági Intézet Dr. Dobák Imre, egyetemi docens
Vezető- és Továbbképzési Intézet dr. Szántai Adrienn, szakreferens (Közigazgatási Vizsgaközpont)
a főtitkár által kijelölt minőségügyi felelős dr. Mokánszki Edina, közbeszerzési referens (Jogtanácsosi Iroda)
a gazdasági főigazgató által kijelölt minőségügyi felelős; Gál Bettina, költségvetési referens (Költségvetési Iroda)
az EHÖK képviselője Simon Balázs, az EHÖK elnöke
a DÖK képviselője Máthé Réka, doktorandusz

——————————————————————————————————————————————————————

Intézményi felkészítés a minőségirányítási rendszer továbbfejlesztéséről

Március 12-én a Tudós Kávézóban intézményi felkészítést tartottunk az Egyetemi Minőségügyi Bizottság tagjai számára a minőségirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. Ennek keretében Tunkli Gábor, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa - a TÁMOP által támogatott országos kutatás eredményeinek átfogó bemutatásán túl, ennek tapasztalatait is felhasználva - az NKE szándékaira szabottan mutatta be, az intézményi minőségirányítási rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit.

A felkészítés végén a résztvevők egy esettanulmány feldolgozása kapcsán tekinthettek bele a választott modell bevezetése kapcsán felmerülő néhány probléma megoldásába.

——————————————————————————————————————————————————————

Kerekasztal-beszélgetések a felsőoktatás helyzetéről

A Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége (MPNSz) 2013. január 29-én egy új kezdeményezést indított útjára, melynek lényege, hogy kerekasztal-beszélgetések keretében feltárja a felsőoktatás minőségét alapvetően meghatározó professzori kar véleményét a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről. A tudományterületenkénti bontásban megvalósuló rendezvénysorozat első állomásaként a műszaki felsőoktatásban dolgozó professzorok cseréltek eszmét a felsőoktatásban lévő szakmai problémák rendszerezett összegyűjtése, a nehézségek lehetséges okainak feltárása és a javasolt megoldások összefoglalása céljával. A kerekasztal-beszélgetés szervezőjeM. Csizmadia Béla, az MPNSz elnökségi tagjavolt.

A szervezők célja volt ugyanakkor az is, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megtartott tanácskozás a lehető legszélesebb körben kerüljön megrendezésre, így jelen volt többek között Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is, aki a hozzászólások során véleményt nyilvánított a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakkal kapcsolatban és válaszolt a felmerülő kérdésekre. A Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége meghívására a Magyar Mérnöki Kamara részéről Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke, Kassai Ferenc alelnök, Mecsi József, az Oktatási Bizottság elnöke, Csete Jenő, az Oktatási Bizottság albizottságának elnöke vett részt a tanácskozáson. Egyetemünket Turcsányi Károly professzor úr képviselte.

A konferencia 32 résztvevője megállapításokat tett és javaslatokat fogalmazott meg a kormányzati szervek, az egyetemek, az oktató professzorok és a végzett mérnökök tevékenységét koordináló Magyar Mérnöki Kamara részére, amelyek a következő helyen tekinthetők meg:

javaslatok.original.pdf
PDF letöltése