„A háborúk fogalma a vallások tanításában” címmel tartottak workshopot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A rendezvényen különböző felekezetű teológiai szakemberek vettek részt, akik bemutatták, hogy a saját vallásuk hogyan értelmezi a háborúk egyes sarokköveit.
Dr. habil. Horváth Tibor ezredes a ismertette, hogy a szeptemberben kezdte meg működését a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport dr. Ujházi Lóránd vezetésével a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon. A KÖFOP-projektből támogatott kutatás célja a vallás és biztonság kapcsolatának, a vallás háborúról alkotott felfogásának vizsgálata. Ebbe az ívbe illeszkedett be a workshop is. „Magyarországon egészen a II. világháború utáni időszakig komoly teoretikusai voltak azoknak a háborúelméleteknek, amelyek a hadtudományi kutatások keretei között vizsgálták a vallások háború indításáról, háborúban betartandó erkölcsi normákról és az utólagos rendezésről szóló tanítását. A kommunizmus ideje alatt erről nem esett szó. A rendszerváltás után huszonöt évvel, végre a hadtudománynak ez a régi területe Magyarországon is újra méltó helyére kerül” – mondta. A témával kapcsolatban kiemelte, hogy eleve feltételezi az együttműködést: egyrészt mert interdiszciplináris területről van szó, amely jól látszik az előadókból is. Egyaránt képviseltette magát a hadtudomány, a teológiai, filozófia, a jog és biztonságpolitika. Másrészt az állami szektornak és a vallási közösségeknek van egy megalapozott együttműködése, ami a demokratikus országokra jellemző. „Az akadémiai szektor egy jó fórum a különböző vallási és állami intézmények közötti párbeszéd kialakítására. Ehhez kínál teret a HHK” – fejtette ki. Rávilágított, hogy a jövőben tovább kívánják szélesíteni az együttműködés körét, ilyen például a humanitárius segítségnyújtásban részt vevő egyházi szervezetekkel való képzési együttműködés kialakítása.
Az ezredes kiemelte: hasonló kezdeményezések más országokban szép számmal vannak. „Magyarországon az említett történelmi okok miatt azonban a kutatócsoport munkája úttörő.” Célja a párbeszéd kialakítása, a vallás társadalomra, a biztonságra gyakorolt hatásainak, válságövezetek, a migrációnak a vallási, etnikai oldalról való elemzése. „Ma már senki nem tagadja, hogy a vallás hatással van a biztonságra, illetve, hogy a demokratikus keretek között működő vallási közösségek a jó állam stratégiai partnerei. Lényegében ezért is fontos a KÖFOP, államfejlesztés számára is a kutatócsoport.” Horváth Tibor felhívta a figyelmet, hogy a jó állam alapfeltétele, hogy a területén élő vallási közösségekkel jó kapcsolatot alakítson ki. Ugyancsak állami feladat, hogy az erőszakos vallási szélsőségektől megvédje a polgárait. Ez utóbbiban pedig a vallási közösségekkel való munka evidenciának tekinthető.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karáról Kuminetz Géza tartott előadás a háború fogalmáról a keresztény vallásbölcseletben. Kiemelte, hogy a háborút alapvetően igazolni kell, vagy az igazságtalanságát cáfolni. Egy utólagos erkölcsi értékítéletet kell adni, amivel végül nem a győzteseké lesz a végső szó. Véleménye szerint az ember alapvetően katonáskodó lény, a közösségét mindig védeni kell a természettől, ellenségtől, esetleges járványoktól. A béke nem automatikusan adatik, keményen kell érte küzdeni, az emberi személyiséget érlelni kell. Fontos, hogy ezeket a belső erőket nevén nevezze és humanizálja. Rávilágított, hogy a háború akkor igazolható, ha célja az önvédelem, vagy a béke helyreállítása. Viszont a zsákmányolás és a hatalmi újra osztás igazságtalansághoz vezet. A háború okának a mértéktelen versenyt nevezi meg. „A békesség az emberi szabadság és személyiség igazi kiteljesedésének záloga. Belesimulás a teremtés rendjébe, meghódolás a lét nagy titkai, törvényei, értékei és annak ura előtt.”
Gájer László Esztergomi Hittudományi Főiskola képviseletében az igazságos háború nyolc alapelvét mutatta be a modern politikai gondolkodás tekintetében. Kifejtette, hogy a keresztény gondolkodás elutasítja a feltétlen pacifizmust, szuverén jogunk van háborúzni. Ehhez azonban elengedhetetlen egy legfőbb szuverén hatalom. Előadásában bemutatta a legfontosabb filozófusok, államtudósok és teológusok gondolatait. Rávilágított, hogy a háborúhoz indításához kell egy igazságos ok, egy illetékes hatóság, egy helyes szándék, arányosság, észszerű remény a sikerre, valamint előtte minden más lehetősséget meg kel próbálni a konfliktus megoldására. A háború viselésével kapocslatban alapelv a diszkrimináció és az arányos sérelmek igazolása. Kifejtette, ezek az alapelvek megtalálhatóak a katolikus gondolkodásban. Felhívta a figyelmet, hogy a háborúnak a politika legvégső, utolsó eszközének kell lennie. Ha a háború veszély fennáll és nincs magasabb illetékes hatalom, akkor nem szabad megtagadni az egyes államoktól a háború viselésének jogát. Végül kiemelte: „a háború minden joga felett ott áll a szeretet nagy parancsa, amely az ellenséggel szemben is érvényes marad!”
A zsidó felfogást Radnóti Zoltán képviselte, aki a háború és etika zsidó vallásjogi megjelenésére világított rá. Kifejtette, hogy az elmúlt 3300 évben a zsidóknak kevés háborúja volt, ő az előadásában a kutatási területéhez kapcsolódóan nem a modernkori Izraelt fogja bemutatni, hanem az ókori vallási kapcsolatokat. Így a forrása a Tóra. Ismertette, hogy a zsidó vallás engedi a honvédő háborút és utat enged a hódító háborúknak is, ha az honfoglalásra és a 7 törzs elleni háborúra utal, valamint ha az amálekiták ellen irányul. Azonban felhívta a figyelmet: „Minden embernek kötelessége a világ megjavítása!” Így a háború során nem állatként, hanem emberként kell viselkedni, közösen tenni a világért. A zsidó felfogással kapcsolatban kiemelte a háborúzás szigorú szabályrendszerét, a fogolynők esetét, környezetvédelmet, a kötelező főpapi beszédet, az aktív-passzív katona együttműködését, vagy a szombati háború kérdését. „Isten célja, hogy etikus világ legyen. Egy olyan világ, ahol ember embernek nem farkasa, hogy a világért tegyen mindenki, hogy az jobb legyen.”
Sulok Zoltán a Magyarországi Muszlim Egyház felfogását mutatta be, amellyel kapcsolatban számos tévhit kering a mai társadalmunkban. Kiemelte, hogy a saría célkitűzése az élet, a vagyon, az értelem, a vallás és a leszármazás védelme. „Ami ezzel ellenkezik, az nem követhető. Ez minden embert megillet.” A dzsihádot is gyakran félreértelmezik, amely erőfeszítést, törekvést és küzdelmet jelent. A háború az iszlám felfogás szerint csak igazságos, vagy igazságtalan lehet, azonban szent soha. A harcokkal kapcsolatban rávilágított, hogy az csak isten törvényeinek, a szunna és a Korán betartásával történhetnek. Így a vallás háborús terjesztése összeegyeztethetetlen az iszlám tanításaival. „Senkire nem lehet ráerőltetni a vallást. Ha ez nem belső meggyőződésből fakad, az Isten nem segíti az ember!”
Kulturális különlegességet volt Jelen János előadása, aki a buddhista háborúfelfogást ismertette a monoteista felfogással szemben. Kiemelte, az eddigi vallásokhoz képest ők szerényebbek: nincs bibliájuk, nincs egyházuk és nincs istenük. A vallásuk szájhagyomány útján terjedt tanítások, amelyeket közel 2500 év alatt jegyzett fel a közösség. A karma jelentése a cselekedet, amelyet az elménkkel formálunk. Így a cselekedeteink döntik el a dolgainkat. Buddhát is számtalanszor kérdezték élete során a más istenekről, a világmindenségről és a háborúról. Elmondása szerint neki is van véleménye, azonban ennél nagyobb problémára világít rá: „szenvedést látom az embereken, így arra kell összpontosítanom a figyelmem.” A Dalai láma gondolatait is ismertette, aki a háborúkat és a nagy katonai szervezeteket az erőszak legfőbb forrásának nevezi. Elutasítja a háborút, azonban nem alkuszik meg. A láma véleménye szerint a béke alapja a bizalom.
Ádány Tamás PPKE Jog- és Államtudományi Kar docense a vallás és moralitás kérdését vette górcső alá a humanitárius jogban. Kifejtette, hogy a 20. század meghaladta az államon belüli fegyveres konfliktusokat, hiszen már nemcsak az adott állam belügyeként kezeli a nemzetközi közösség. A háborúk szabályozására két jogforrást, a genfi és a hágai egyezményeket hozta példának. A humanitáriusság magyar fordításának az emberbarátiságot, az élet- és tulajdonvédelmet jelölte meg. Kiemelte, hogy hívő jogászként az emberi méltóságot nem tudja vallás nélkül értelmezni. Kiemelte, hogy a jognak különbséget kell tennie a fegyveres konfliktusok során a katonák között: más egy sérült, egy egészséges, egy fegyvertelen, vagy egy gyermekkatona kérdése. A PPKE docense ismertette, hogy a háborúk felügyelőjeként a Vöröskereszt tevékenykedik, aki szabadon közlekedhet a háborús zónákban, titoktartás mellet ajánlásokat fogalmazhat meg az adott háborúskodó államoknak.
Szöveg: Podobni István
Fotó: Szilágyi Dénes