Szűkítés


Minden Címke 712

Az aradi vértanúkra emlékeztek az NKE-n

    • fokep
    •  dsc6134 2
    •  dsc6146 2
    •  dsc6165 2
    •  dsc6183 2
    •  dsc6188 2
    •  dsc6204 2
    •  dsc6221 2
    •  dsc6226 2
    •  dsc6253 2
  • Előző
  • Következő

Zenés irodalmi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírjaira október hatodikán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Százhatvannyolc évvel ezelőtt, október 6-án végezték ki Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, valamint az aradi vár tövében a szabadságharc 12 tábornokát és egy főtisztjét. Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben egy kormányrendelet alapján nemzeti gyásznappá nyilvánították.

„Ez volt az a szabadságharc, amelyik a legtovább kitartott és dacolt két nagy császár seregével is”- mondta ünnepi beszédében Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró. Az NKE intézetvezetője szerint nemcsak Batthyány Lajosról és a 13 aradi vértanúról kell megemlékezni, hanem arról a mintegy 160 emberről is, akit szintén kivégeztek a szabadságharcot követő véres megtorlásban. Elhangzott, hogy soha ilyen szimpátia nem kísérte a magyarságot, mint akkor. Ezt bizonyítja az is, hogy az aradi vértanúk között is többen voltak olyanok, akik magyarul sem tudtak, mégis a szabadságharc ügye mellé álltak. Horváth Attila elmondta, hogy az aradi 13-ak közül négy tábornokot golyó által, míg a többieket akasztással végezték ki. „Utoljára Vécsey Károly került sorra, akinek már nem volt kitől elbúcsúznia, ezért Damjanich holttestéhez lépett, és megcsókolta annak kezét”- tette hozzá az alkotmánytörténész. Horváth Attila elmondta azt is, hogy az ünnepségnek helyet adó Ludovika Főépület belső udvara egy megszentelt hely, hiszen összesen négy embert végeztek ki itt a szabadságharc utáni megtorlás részeként. „Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Soma Aurél és Andrásfy Károly 1853. március 3-án halt hősi halált, így rájuk is kell emlékeznünk”- fogalmazott Horváth Attila.

Az ünnepi megemlékezésen az egyetemi polgárok nevében Prof. Dr. Padányi József vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese és Prof. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyezte el az emlékezés koszorúját.

A rendezvényen az egyetem hallgatói zenés-irodalmi műsort adtak elő, Koltai Gábor rendező közreműködésével.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on