Szűkítés


Minden Címke 588

Új nemzedék, új szemlélet

    • fokep
    •  dsc7682 2 2
    •  dsc7695 2 2
    •  dsc7696 2 2
    •  dsc7697 2 2
    •  dsc7705 2 2
  • Előző
  • Következő

Az elektronikus hadviselés modern eszközei, a rendőrség és a civilek kapcsolata, valamint a határvédelem is szerepelt a témák között azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak hallgatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket.

Három évvel ezelőtt alakult meg az NKE-n a Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF), amely az egyetem hét szakkollégiumát fogja össze és képviseli a külvilág felé. A SZEF által szervezett rendezvények egyik fontos célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakkollégiumok hallgatói számára a nyilvánosság előtt való bemutatkozásra. Kovács Szabolcs, a szervezet elnöke elmondta, hogy az előadások sokszínűsége jól tükrözi a szakkollégiumok eltérő tudományos profilját, de a kutatási témák közötti összhang egyben meg is teremti az egységet a szervezetek között.

„Az NKE hét szakkollégiuma közül öt már megkapta a megfelelő minősítést és a fennmaradókat is arra bíztatjuk, hogy szerezzék azt meg”- mondta köszöntőjében Dr. Zán Krisztina alezredes. A Tudományos Ügyek Irodája vezetője elmondta, hogy az idei OTDK-n is sikeresen szerepeltek az egyetemi szakkollégiumok hallgatói, akik közül 5-en az első helyet is megszerezték. Elhangzott, hogy idén, a víztudományi profilú Zsuffa István Szakkollégiummal együtt már hétre nőtt az egyetemi szakkollégiumok száma. Zán Krisztina beszélt a pályázatokról is, kiemelve a KÖFOP-projekt és az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetőségeit. Utóbbi esetében 149 millió forint áll az egyetem rendelkezésére, hogy a legkiválóbb pályázatokat támogassa.

Az elektronikai hadviselés eszközeiről beszélt előadásában Szmolnik Laura. A HHK harmadéves honvédtisztjelölt hallgatója az Öböl-háborút és a NATO 2011-es líbiai hadműveletét elemezte. Kiemelte, hogy az Öböl- háború volt a történelem első információs háborúja, amelynek során számos olyan elektronikai újítás jelent meg, amely jelentősen befolyásolta a küzdelem kimenetelét. Ezek közé sorolta az intenzív felderítést és zavarást és a nagyszámú, elektronikai hadviselésre használt repülőgépet. Utóbbiak segítségével az amerikaiak már a háború első szakaszában jelentős légi fölényre tettek szert. A Puskás Tivadar Szakkollégium hallgatója szerint a NATO líbiai hadművelete is egy újabb fejlődési pont volt az információs hadviselésben, hiszen ekkor jelentek meg először tömegesen a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok.

„Ahogy az amerikaiak igazgatták Irakot a megszállás idején, elrettentő példaként kell szolgáljon a jövőben, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni”- mondta előadásban Matusik András. Az Ostrakon Szakkollégium hallgatója részleteiben vázolta az Egyesült Államok által, az Irak megszállását követően megszervezett közigazgatás negatívumait. Ilyennek nevezte a többi között a tapasztaltan hivatalnoki állományt, a társadalommal való tényleges kapcsolat hiányát, a túlterhelt minisztériumokat. Elmondta, hogy az iraki hadsereg leépítése sokszor azzal járt, hogy az egykori katonák a lázadókhoz csatlakozva küzdöttek a megszállók ellen. Elhangzott, hogy az állami média teljes amerikai befolyás alatt állt, és az irakiak többsége a függetlenebbnek tűnő Al Jazeera műsoraiból tájékozódott.

Az árvízvédelmi falak típusairól és működésükről szólt Zagyva Dániel. A Zsuffa István Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy árvízről akkor beszélhetünk, ha a megemelkedett vízmennyiség kilép a medréből, addig csak áradásról van szó. Elhangzott, hogy amíg az ármenetesítés egy felkészülési folyamat, addig az árvízvédelem már konkrét beavatkozást is jelent. Az előadó beszélt a hagyományos, homokzsákos védekezésről, valamint az árvízvédelmi falakról is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy azok készülhetnek betonból, vasbetonból és téglából is és a homokzsákokkal szemben többször is felhasználhatóak. Magyarországon két jelentősebb árvízvédelmi fal található: az egyik Szegeden, a másik Szentendrén.

„A szabályalapú fiskális politika bevezetésére azért volt szükség 2010 után, mert a költségvetési hiány és az államadósság is nagyon megugrott az azt megelőző években” –mondta el előadásában Losonczi Krisztián. A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy amíg például 2006-ban majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, a tavalyi évre sikerült ezt 2 százalék alá faragni. Hasonló folyamat játszódott le az államadóssággal 2011 után, aminek az eredményeként jelenleg 74 százaléknál tartunk. „A szabályalapú fiskális politika egyik nagy előnye, hogy bizonyos szabályok közé szorítja a gazdaságpolitikai mozgásteret”- hangsúlyozta Losonczi Krisztián.

Elsősorban a média befolyásolja a változékony civil-rendőr kapcsolatot Nagy Ivett szerint. A Szent György Szakkollégium hallgatója előadásában számos rendőrviccet felidézett a rendszerváltás előtti és utáni időszakból. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a mai napig nem alakult ki igazán a bizalom az emberekben a rendőrök iránt. Például a lakosok többsége, ha meglát egy rendőrautót, nem biztonságérzetet ad számára, hanem inkább „beparázik” tőle. Mindebben a médiának van különösen nagy felelőssége az előadó szerint.

A határvédelemnek különböző eszközei voltak a magyar történelemben a gyepűk és határvármegyéktől kezdve a határvadász egységek felállításáig. Az új típusú rendészeti kihívásokat a tömeges migráció hívta életre Hangácsi Ádám szerint. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium hallgatója úgy véli, hogy a déli határ védelméhez a fizikai mellett szükség volt egy jogi határzárra is és csak így lehetett biztosítani azt, hogy jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma 2015 óta. Az előadó beszélt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, azaz a FONTEX szerepéről is, kiemelve az együttműködés fontosságát az európai határvédelemben.

A hagyományos háborúk helyett, amelyeket országok vívtak, manapság egyre gyakoribbak az úgynevezett felkelés elleni katonai műveletek. Ezek esetében pedig fontos szerepe van a civil-katona együttműködéseknek és a lélektani műveleteknek. Erről beszélt előadásában Kovács Georgina. A Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatója szerint a katonai műveletek során úgy kell hatni a civil környezetre, hogy az lehetőleg kivesse magából a felkelőket. Megfelelő kommunikációs esetén ugyanis a civil közeg a katonákat fogja támogatni egy ilyen jellegű konfliktusban.

A tudományos konferencián elhangzott előadásokról külön kötet készül majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jóvoltából.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on