Szűkítés


Minden Címke 588

Fejben dől el minden?

    • fokep
    •  dsc7626 2
    •  dsc7636 2
    •  dsc7652 2
    •  dsc7663 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Haller József előadásával zárult a Ludovika Szabadegyetem rendezvénysorozat 2017-es tavaszi szemesztere. A Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi Intézet intézetvezetője, egyetemi docense „Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig” címmel tartott előadást.

Haller József egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem biológia szakán végezte Kolozsváron, majd PhD- fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2004 óta az MTA doktora. Kutatói állásban dolgozott a kolozsvári Biológiai Kutató Központban, a holland Leiden University-n, valamint tudományos főmunkatársként és tanácsadóként a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben. Az NKE RTK-n 2016 óta oktat, emellett rendszeresen oktatat az Eötvös Loránd és Semmelweis egyetemek doktori iskoláiban. Az egyetemi katedra mellett szakterületének megbecsült szakembere, különböző orvostudományi kutatócsoportok, konzorciumok és kutatóintézetek vezetője volt karrierje során. Számos hazai és nemzetköz elismerés birtokosa.

Az agresszió és a neurobiológia összefüggéseit, valamint a kriminológiai viszonyát vázolta fel előadásában Haller József. Az alapvető kérdés az, hogy a bűnelkövetés neurobiológiailag meghatározható-e vagy sem, továbbá hogy az agyban bekövetkező változásokon alapuló bűnelkövetés alkalmával a tettest gyógyítani kell, vagy büntetni? Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, azonban az NKE intézetvezetője részletesen kifejtette az agresszió kialakulásának okait, valamint az agresszivitás hatását az emberi agyra, illetve az emberi agy hatását az agresszivitásra.

Az agresszió funkciója fájdalom okozása az erőforrások megszerzése céljával. Az agresszió akkor működik funkcionálisan, ha jó az „ár-érték” arány, tehát ha az agresszív cselekvésbe befektetett energia kifizetődik. Az agresszivitásnak számos formája létezik. Lehet proszociálisan agresszív valaki, például a rendőr, aki a társadalom rendjének fenntartása érdekében kénytelen erőszakot alkalmazni. Egy bokszmeccs során is tombol az agresszivitás, ekkor semleges agresszióról beszélhetünk. Továbbá beszélhetünk antiszociális agresszióról, amikor egy bankrabló kirabol egy bankot, vagy amikor bandák utcai verekedésbe kezdenek. A kriminológia az antiszociális agresszióval foglalkozik, a bekövetkezett bűntettekkel. Ezekről az agresszív cselekményekről elmondható, hogy abnormálisak és diszfunkcionálisak, tehát a viselkedés a befektetett ár, a következmény nagyobb, mint a cselekvéssel elnyert érték. „Két jele van, hogy az agresszió abnormális: az egyik, hogy egy mentális zavarhoz párosul, a másik, hogy megszegi a törvényt” – mondta Haller József.

„Miért abnormálisan agresszív az ember? Tanuljuk az agressziót, vagy agresszívnek születünk?” – tette fel a kérdést az NKE intézetvezetője. Az agresszió kutatására számos kísérletet tett a tudományos világ, mind állatokon, mind embereken. A Harlow majmokon végzett kísérletéből kiderült, hogy azok az egyedek, amelyek az anyjuk nélkül laboratórium környezetben nevelkedtek, elzárva fajtársaiktól, felnőtt korukban az ismeretlen ingerekre sokkal agresszívabban válaszoltak, mint az átlagos majmok. Ez az embereknél is ugyanígy megfigyelhető. Az NKE egyetemi docense kiemelte, hogy ez egy általános biológiai reakció, mivel az agresszió formája sosem változik, így a szocializációs fejlődésből kimaradt egyedek sokkal agresszívabbak, mivel nem volt önkontrolljuk. „Megállapíthatjuk, hogy nem az agressziót kell megtanulni, hiszen az agresszió bennünk van. Azt kell megtanulni, hogy hogyan kontrolláljuk. Ezt lessük el a szocializáció során. Ha egy agresszív környezetben növünk fel, nem azt tanuljuk meg, hogy hogyan kell agresszívnak lenni, hanem nem tanuljuk meg, hogy hogyan illeszkedjünk be a társadalomba” – mondta.

Haller József kiemelte, hogy az agy bizonyos részének stimulálásával, a hipotalamusz elektromos ingerlésével kiváltható fizikai agresszió. A neurobiológiában ezt a területet kutatják az agresszivitással kapcsolatban, igyekeznek feltérképezni azokat az agyi ideghálózatokat, amelyek az agresszivitás kialakulásáért és kontrollálásáért felelnek. Az agresszió kialakulásának mechanizmusa a következő agyi neurológiai hálózaton működik: először a beérkezett ingereket a homloklebeny megszűri, itt található az agy morális gátja. Amennyiben a provokáció vagy egy erős hatás áttöri ezt a gátat, akkor a hálózat következő állomása az amigdala, amely a morális döntést érzelmekkel ruházza fel. Ezután jön a hipotalamusz, ahol az agy kiosztja a parancsot. A végső állomás az agytörzs, amely az izmokat működteti az agresszió megtestesítéséhez.

Haller József rávilágított, hogy az antiszociális agresszivitásnál megváltozott az agy valamelyik agresszivitásért felelős területe, így meggyengültek vagy túlzottan megerősödtek az agresszív gondolatokért felelős védőgátak. Megváltozott a morális mérlegelés, érzelmi gát, vagy a hipotalamuszi fék működése. Az agy megváltozása természetes, külső környezeti tényezők, stresszorok hatására adott életkorban különböző módon változik meg az agyunk. Így egy esetleges gyermekkori trauma kiválthatja az erőszakos bűnözésre való hajlamot.

„Biológiai, szociális és pszichológiai jelenségek szimbiózisáról van szó: amikor a pszichológia és a szociológia idegrendszeri változásokat idéz elő, ezek a változások megváltoztatják a viselkedést, amely megváltoztatja a társadalomba való integrálódást” - mondta Haller József az abnormális agresszivitásról. Az abnormális agresszió kezelésének számos formája van: lehet kezelni az okok megszüntetésével, szegénység kiküszöbölésével vagy oktatással, megelőzhetjük az agresszió kialakulását különböző felvilágosító programokkal, továbbá kezelhető az abnormális agresszivitás pszichoterápiával, gyógyszeres kezeléssel, vagy műtéttel. Az NKE egyetemi docense szerint a jövőben sokkal hatékonyabb lesz az agyi működés feltérképezése a technika fejlődésével, amivel majd könnyebben megállapítható lesz az, hogy milyen különbségek vannak a normális és abnormálisan agresszív emberek között.

Az előadás során hagyományosan átadták az állandó külsős érdeklődők számára az elismerő okleveleket, amellyel azoknak a vendégeknek a teljesítményét ismerte el az egyetem, akik a félév során regisztráltak és aktívan részt vettek a Ludovika Szabadegyetem programjain. Az előadás-sorozat a következő félévben is folytatódni fog, további információ szeptembertől várható az egyetem honlapján.


Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on