Szűkítés


Minden Címke 525

Ipari kockázatelemzés Magyarországon

    • fokep
    •  dsc1908 2
    •  dsc1915 2
    •  dsc1921 2
    •  dsc1925 2
    •  dsc1931 2
    •  dsc1934 2
    •  dsc1941 2
  • Előző
  • Következő

„Az ipar fejlődése és a veszélyes tevékenységek volumenének nagyságrendi növekedése maga után vonta a veszélyes technológiák által okozott, akár katasztrofális következményekkel járó kockázatok emelkedését. E folyamatszabályozásra - a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése területén - külföldön és hazánkban is egyaránt ipari kockázatkezelési eljárásokat, módszereket, eszközöket használnak” – mondta Kátai-Urbán Lajos a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.

Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes egyetemi docens az NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszékének vezetője. Jogász, közgazdász, építő- és tűzvédelmi mérnök, katonai műszaki PhD fokozattal és habilitációs doktori címmel rendelkezik. Részt vett a veszélyes üzemekkel és szállítmányokkal kapcsolatos nemzetközi és EU szabályozás hazai implementációjában, az egységes katasztrófavédelmi szervezet részét képező iparbiztonsági jog- és intézményrendszer kiépítésében, továbbá a kapcsolódó 1. és 2. fokú hatósági jogalkalmazási és szakirányítási tevékenységben. 2004–2008. között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Ipari Baleseti Egyezmény Konferenciájának elnökhelyettese volt. Az NKE Katasztrófavédelmi Intézet megalakulását követően feladata volt az új Katasztrófavédelmi alap- és mesterképzés iparbiztonsági tanulmányai szakmai és oktatási megalapozása és a képzések beindítása.

„Miért van szükség az iparbiztonsági kockázatok kezelésére és elemzésére?” - tette fel a nyitókérdést Kátai-Urbán Lajos a Ludovika Főépületében tartott előadáson. Az iparbiztonság szerepének felértékelődését a 20. század második felének vegyipari, feldolgozóipari és szolgáltató szektori fejlődéséhez köti: „Ezen időszak alatt számos alkalommal történtek kisebb-nagyobb balesetek, amelyek akár már ipari katasztrófa méretűek is voltak-” mondta a tűzoltó ezredes, aki példákkal is illusztrálta ezeket. Ilyen események voltak az 1976-os sevesoi, vagy az 1984-es bhopali események, a 1986-os csernobili atomkatasztrófa, vagy a sandosi tűzvész, magyar vonatkozásban pedig a 2000-es nagybányai ciánszennyezés a Tiszán, illetve a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa. Az NKE tanszékvezető docense emellett bemutatta a vonatkozó jogi kereteket, valamint az iparbiztonság alapfogalmait is.

Kátai-Urbán Lajos ismertette a hétköznapi tevékenységek kockázati tényezőit és a civilizációs katasztrófaveszélyek kialakulásának okait egyaránt. Az előadó kitért a legegyszerűbb viszonyítási szempontokra a hétköznapi tevékenységek oldalán: a halál bekövetkezési valószínűségét 10-6 valószínűséggel növeli 1,4 cigaretta/nap (rák), 10 mérföld kerékpározás, 500 km autózás, 1000 mérföld repülés (baleset), 1 mellkasi röntgen (sugárzás okozta rák). Civilizációs katasztrófahelyzetek kialakulásánál a veszélyes anyagot gyártó, tároló, feldolgozó üzemeket, veszélyes hulladékkal foglalkozó gyárakat, sugárzó anyaggal foglalkozó ipari szereplőket, bányászati tevékenységeket, továbbá veszélyes áruk szállítását, valamint létfontosságú rendszereket és létesítményeket kell figyelembe venni.

Kátai-Urbán Lajos kiemelte, hogy európai szinten tízezer olyan telephely van, amelyet iparbiztonsági szempontból szabályozni kell, Magyarországon ebből 240-250 található. Az előadó kitért arra, hogy az említett létesítmények különböző szempontból károsíthatják a környezetet. Vízszennyezést, talajszennyezést, levegőszennyezést okozhatnak a működésük során, amellyel befolyásolják a környéken élő lakosság életét.

Az előadás végén a tűzoltó ezredes elhelyezte az iparbiztonságot a magyar katasztrófavédelem rendszerében, amely a polgári védelem és a tűzvédelem mellett foglal helyet. Az iparbiztonság feladata a veszélyes üzemek, veszélyes áru szállítmányok felügyelete, hatósági-jogi tevékenység ellátása. Végül Kátai-Urbán Lajos bemutatta az iparbiztonsági felsőoktatás rendszerét és a vonatkozó tananyagokat.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. február 21-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Szente-Varga Mónika tart előadást Egy 19. századi kalandor és szélhámos az amerikai kontinensen. Miért lehetett “sikeres” Naphegyi Gábor? címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on