Szűkítés


Minden Címke 525


bejegyzések

40 éve állt helyre a spanyol-magyar diplomácia

    •  dsc6189 2
    • fokep
    •  dsc6204 2
    •  dsc6223 2
    •  dsc6233 2
    •  dsc6234 2
    •  dsc6277 2
    •  dsc6290 2
    •  dsc6301 2
    •  dsc6330 2
  • Előző
  • Következő

„Spanyolország a 21. században” címmel tartott előadást a Ludovika Nagyköveti Fórum márciusi rendezvényén Őexc. José Ángel Lopez Jorrin. A spanyol nagykövet köszönetet mondott, hogy lehetősége adódik országának egy másik arcát is bemutatni, mint ami az általános sztereotípiákból- szieszta, flamenco, a bikaviadalok világa és futball – ismert.

Idén ünnepeljük a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 40. évfordulóját, ez külön apropót adott a márciusi Ludovika Nagyköveti Fórumnak. José Ángel Lopez Jorrin előadásban azt járta körül, hogy miért történelmi tapasztalaton alapuló sztereotípiák mentén ítélik meg az országok teljesítő képességét ahelyett, hogy valós tényekre alapozva tennék ezt. Elhangzott, hogy Spanyolország a 2008-as gazdasági világválságot követően felismerte az országimázs alakításának jelentőségét, mely széleskörűen meghatározza egy ország nemzetközi megítélését. A válság fokozatos erősödését követően 2012-ben a spanyol kormány új utat választott az újjászerveződésre, amelyben a spanyol értékek globális jelenlétét hangsúlyozta. Az országimázs erősítésére elindult az ún. Marca España (Spanyol Márka) projekt, amelynek kidolgozásában 2014-es Magyarországra történő akkreditációját megelőzően, maga Jorrin nagykövet is részt vett.

A diplomata elmondta, hogy a spanyolok szeretik élvezni az életet, de ugyanannyira keményen dolgoznak is. Spanyolország az eurozóna negyedik, az Európai Unió ötödik, a világ tizenharmadik legnagyobb gazdasága az országok GDP-je alapján. Emellett a világ tizenegyedik legnagyobb befektetője 650 milliárd dollárral, amely a világ befektetéseinek 3%-a.  A spanyolok különösen aktívak latin-Amerikában, ahol az Amerikai Egyesült Államok után a második legnagyobb befektetőnek számítanak: magas színvonalú infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, a többi között nagysebességű vasúthálózatot építenek.

A nagykövet szerint a spanyol egy gondoskodó, a családi értékeket szem előtt tartó nemzet, amit az is jól mutat, hogy a világon ott a legmagasabb az aránya a szervdonor adományozásnak.”Jelenleg 3000 spanyol katona teljesít szolgálatot különböző nemzetközi missziókban és képviseli hazáját”- tette hozzá José Ángel Lopez Jorrin.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen szó volt a 2009-2013 közötti munkanélküliségi ráta emelkedésének magas arányáról és ennek hátrányos következményeiről, a BREXIT lehetséges hatásairól és az Európát érintő migrációs válságról is. A beszélgetésnek Dr. Bóka János és Dr. Szente-Varga Mónika, a NETK dékánhelyettesei, valamint Dr. Inotai Edit, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy főmunkatársa voltak a résztvevői.  A beszélgetést követően a résztvevők egy vándorkiállítást is megtekinthettek, amely Ángel Sanz Briz volt spanyol nagykövetnek és munkatársainak állított emléket, a második világháború során tanúsított embermentő munkájuk előtt tisztelegve.


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Egy szövetség erejét mindig az emberek adják

    • fokep
    •  dsc6014 2
    •  dsc6036 2
    •  dsc6042 2
    •  dsc6058 2
    •  dsc6069 2
    •  dsc6077 2
    •  dsc6095 2
  • Előző
  • Következő
Szemléletváltásra, rugalmasságra és összehangoltságra van szükség ahhoz, hogy a NATO megfelelően tudja kezelni a modern biztonsági kihívásokat – mondta március 22-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában Manfred Nielsen tengernagy, a NATO Transzformációs Parancsnokságának parancsnokhelyettese.
 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak tartott előadást március 22-én délután Manfred Nielsen tengernagy. A NATO Transzformációs Parancsnokságának parancsnokhelyettese a Budapesten folyó NATO Transzformációs Szeminárium vendégeként érkezett hazánkba.
 
Az egyetemen tartott előadás során a tengernagy röviden vázolta a Transzformációs Parancsnokság tevékenységének lényegét, majd elmondta: a szövetség váratlan és példátlan kihívásokkal néz szembe az euroatlanti régióban az utóbbi években, amelyek ráadásul több irányból, több szereplő által fenyegetik. A szervezett bűnözés, a klímaváltozás és a gazdasági instabilitás csak tovább nehezítik a helyzetet, ráadásul a technológiai forradalom következtében a biztonsági környezet gyorsabban változik, mint korábban bármikor a történelemben. Ugyanígy újszerű kihívások elé állítják a szervezetet az állami és nem állami szereplők irányából érkezett hibrid fenyegetések is.
 
Manfred Nielsen tengernagy elmondta: ahhoz, hogy a NATO továbbra is hatékony és releváns tényező maradjon, illetve felkészülten fogadja a kihívásokat, alkalmazkodnia kell a modern kor követelményeihez. Ehhez rugalmasságra, agilitásra van szükség, illetve a korábbinál gyorsabb döntéshozatalra, a tagállamok tevékenységének minél gördülékenyebb összehangolására, a meglévő erőforrások, képességek lehető leghatékonyabb kihasználására, elkerülve a felesleges duplikációkat. Ehhez rövidebb és hosszabb távon is szemléletváltásra van szükség gyakorlatilag minden területen, ideértve a tervezést, a beszerzéseket, a szociális kapcsolatrendszert és a kommunikációt is. A túlságosan bürokratikus struktúrák, „vízfejek” kialakulását pedig lehetőleg kerülni kell, és nemcsak a szövetség tagállamainak viszonyában, hanem a partnerségi programok keretében is. Külön kiemelte a NATO és az Európai Unió tevékenységének szorosabbra fűzését, hatékony együttműködését a közös kihívásokkal szemben. A tengernagy arra biztatta a hallgatókat: legyenek mindig kíváncsiak, kezdeményezők és kockázatvállalók, hiszen egy szövetség erejét sosem maga a szervezet, hanem az azt alkotó emberek adják.
 
A tengernagy az előadást követően a hazánkban működő NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központban tett látogatást. 
 
Szöveg: honvedelem.hu
Fotó: Szilágyi Dénes 
Megosztás a Facebook-on


Pénzügyőrök mindennapjai

    • fokep
    •  dsc5821 3
    •  dsc5829 3
    •  dsc5830 3
    •  dsc5836 3
    •  dsc5839 3
  • Előző
  • Következő

Dr. Szabó Andrea ezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette be a pénzügyőrök mindennapjaiba a Ludovika Szabadegyetem hallgatóságát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előadás-sorozatán. A téma aktualitását az éppen 150 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Pénzügyőrségre történő emlékezés adja. A Rendészettudományi Kar tanszékvezetője különböző történeti távlatokon átívelően nyújtott betekintést a pénzügyőrség történelmébe, fejlesztéseibe, átalakításaiba, valamint a pénzügyőri szakma évszázados hagyományaiba.

Dr. Szabó Andrea PhD pénzügyőr ezredes a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát bűnügyi tisztként. 1994-ben alapfokú vámkezelői, majd 1995-ben középfokú vámügyintézői szakmai végzettséget szerezett a Vám- és Pénzügyőri Iskolán, később a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Európa-jogi szakjogász tanulmányokat kezdett, amit 2006-ban abszolutóriummal végzett. Az ÁJTK doktori iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját. 1993-tól a Vám- és Pénzügyőrség (ma már Nemzeti Adó- és Vámhivatal) hivatásos állományú tagja. Az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének vezetője, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság, rendészettudományi kutatóműhely tagja.

„Ebben az évben ünnepli a Magyar Királyi Pénzügyőrség, a Vám- és Pénzügyőrség jogelődje, a pénzügyi igazgatás megalkotásának és felállításának a 150. évfordulóját” – fejtette ki Szabó Andrea a 2017-es jubileumi évvel kapcsolatban, amely nem csak az intézményesített pénzügyőrség megalapításának a piros betűs ünnepe, hanem a Pénzügyőr Zenekar 75., valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzés Hivatal 30. születésnapja. Szabó Andrea kiemelte, hogy a Magyar Királyi Pénzügyőrség létrehozásáról csak a kiegyezés után lehetett szó, amikor 1867-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter I-es számú körrendeletében létrehozta a Magyar Királyi Pénzügyi Főfelügyelőséget. Ebben a rendeletben a pénzügyőrséget a főfelügyelőség egyik alárendelt szervezeteként említette meg Lónyay, mint a pénzügyi igazgatás egyik fontos egysége. „Legfontosabb feladatai és hatáskörei a csempészet, valamint a pénzügyi törvények és rendszabályok áthágásának megakadályozása, az elkövetők kézre kerítése volt” – mondta Szabó Andrea, aki rávilágított, hogy a pénzügyőrség ekkor már jól megszervezett szervezeti és képzési struktúrával rendelkezett, a szervezeti állománya 3097 fő volt tiszti és legénységi csoportban.

„A korabeli híradások szerint a legjellemzőbb feladat a járőrözés volt, amely során ellenőrizték a pénzügyi szabályok maradéktalan betartását, bárhol feltartóztathattak szállítmányokat. A szállító köteles volt felszólításra bemutatni az árut és az elszámolási okmányokat” – ismertette az RTK tanszékvezetője a kezdeti pénzügyőri feladatokat. A korban kezdődött meg a Vámpalota építkezése, amely 1871-74 között készült el Ybl Miklós tervei alapján, amely az egyik legkorszerűbb vámigazgatási intézménynek számított a korban. Szabó Andrea kifejtette, hogy az épület saját dunai zsilippel, valamint vasútrendszerrel rendelkezett. Az épületben kapott helyet a vámhivatal, a pesti pénzügyi igazgatóság, a központi árüzleti igazgatóság, valamint a bányatermék igazgatóság is, amely ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépületeként szolgál. Azt RTK tanszékvezetője kitért Lónyay Menyhért magyar pénzügyminiszter és miniszterelnök, valamint első közös birodalmi pénzügyminiszter  munkásságára is. Lónyay Menyhért volt az az államférfi, aki megalapozta a magyar vám- és adóigazgatást. Szabó Andrea előadásából kiderült, hogy pénzügyőri képzéseket eleinte a fővigyázók tartottak a legénység állományának mentorációs formában, majd 1909-ben létrejött a Magyar Királyi Pénzügyőri Újonciskola, ahol pénzügyőri elméleti és gyakorlati ismereteket oktattak.

A Trianoni békediktátum utáni időszakról Szabó Andrea elmondta, hogy nagyban korlátozták a pénzügyőrség tevékenységét, létszámát 3000 főben maximalizálták, valamint fegyverzetét 2250 db revolverben határozták meg. 1921-ben a pénzügyőrség feladatköre bővült, a határőrizeti tevékenységet átvette a csendőrségtől, így a magyar haderő álcázott részeként funkcionálhatott tovább.  „Akkoriban egyedülálló férfiember, vagy gyermektelen özvegy felvételére kerülhetett csak sor” – mondta Szabó Andrea a pénzügyőri kiválasztásról.

Szabó Andrea elmondta, hogy a második világháború után szovjet alapon szervezték át a magyar pénzügyőri igazgatást, 1966-ban létrejött a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Az időszak megváltoztatta a pénzügyőrség mindennapjait, hiszen az egyenjogúsági törvény rendelkezésével már nőket is felvehettek a pénzügyőrség állományába. Így már a női elvtársak is részt vehettek a Kőbányán létrehozott Pénzügyőri Iskola és Vámőri Iskola képzésein. Szabó Andrea rávilágított, hogy a 80-as évek nagy változást jelentettek a szervezet számára, hiszen a megnövekedett munkateher mellett a szervezetnek alkalmazkodnia kellett a modern kor vívmányaihoz.

A rendszerváltás utáni időszakról Szabó Andrea kifejtette, hogy megnövekedett az állomány létszáma, a pénzügyőrségnél minőségi és mennyiségi probléma jelentkezett. Ennek ellensúlyozására a kormányzat létrehozta a vám és pénzügyőri szaktanfolyamokat, ahol alap–, közép– és felsőfokú szinten tanulhattak a jelentkezők. A Rendőrtiszti Főiskolán (később az NKE-n) a Vám és Pénzügyőri Tanszék szárnyai alatt szerezhettek felsőfokú tiszti végzettséget a pénzügyőrök. Az EU-s csatlakozásról Szabó Andrea elmondta, hogy nagy változást jelentett a szakmának, hiszen határok szűntek meg, hivatalokat zártak be, átalakult a szervezet munkája. A szervezet változása napjainkban szilárdult meg, amikor 2011-ben létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az előadás végén az RTK tanszékvezetője röviden összefoglalta a pénzügyőri szervezet változásait, képzési struktúrájának sokszínűségét. „Ne feledjék, a jövedék örök” – zárta összefoglalóját Szabó Andrea.

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára április 4-én kerül sor, amelyen Dr. Balla József r. alezredes tart előadást „Biometrikus adatok a rendészeti célú személyazonosításban” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Megtartotta akadémiai székfoglalóját az NKE professzora

    • fokep
    •  dsc5879 2
    •  dsc5894 2
    •  dsc5902 2
    •  dsc5913 2
    •  dsc5922 2
    •  dsc5941 2
  • Előző
  • Következő

Az európai gazdasági növekedési modell kifulladásának vagyunk szemtanúi, amely magát az uniós integrációs folyamatot is veszélyezteti - hangzott el a Prof. Dr. Halmai Péter akadémiai székfoglaló előadásában, a Magyar Tudományos Akadémián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformprogramokra van szükség, hogy elkerüljük a korszakos stagnálás időszakát.

Halmai Pétert a Magyar Tudományos Akadémia tavaly májusi közgyűlése választotta meg a testület levelező tagjának. Ebből az alkalomból került sor a székfoglaló előadásra, amelyben az NKE tanszékvezetője az európai növekedési modell kifulladásáról értekezett.  A professzor szerint a gazdasági növekedés nagyon komplex témakör, amely lényegesen túlmutat a közgazdaságtan területén, hiszen a híres közgazdász Friedman szavaival élve a békét és a toleranciát is elősegíti.  Megjegyezte, hogy bár manapság a korszerű technika nagy segítséget nyújt a témához kapcsolódó kutatásokhoz is, a történeti megközelítés szerepe továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír munkájuk során. 

Halmai Péter előadásában felvázolta az európai növekedési modell történetét, egészen az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó, 1957-es Római szerződéstől kezdve. A 60. évfordulójához közeledő eseményt az akadémikus a gazdasági folyamatok tekintetében is rendkívüli jelentőségűnek nevezte. Nem hiába tekinthetjük ezt az időszakot, egészen az 1973-as évvel bezárólag, az európai növekedés aranykorának, hiszen az integráció intenzív szakaszában, a GDP-növekedésének üteme a korábbi évtizedekhez képest megháromszorozódott a tagországokban. „Ez egy felzárkózási jellegű növekedés volt, amelynek eredményeként az európai termelékenység színvonala közeledett az Egyesült Államokéhoz, mint a világ legfejlettebb gazdaságához” – fogalmazott Halmai Péter. A tanszékvezető szerint azonban 1995-től a termelékenység tekintetében újra távolodott az európai és az amerikai gazdaság. Az intenzív európai növekedésben nagy szerepet játszott az akadémikus szerint a liberalizáció folyamata, amely a különböző kereskedelmi korlátok leépítését jelentette. Ez is hozzájárult a négy alapszabadság rendszerére alapozott európai konvergencia konstrukció megvalósításához, amely csak akkor működhet, ha a különböző államoknak és régióknak reális felzárkózási esélyeik vannak a közösségen belül. „Ennek a konvergencia mechanizmusnak a működése alapvető attribútuma az európai integrációnak”- fogalmazott az akadémikus.

1973 után a világgazdasági sokkok hatására vége szakadt az „aranykori” növekedésnek, a fejlett országok növekedési üteme erőteljesen mérséklődik, de a felzárkózási növekedés nem szűnik meg ebben az időszakban sem. „Olyannyira nem, hogy a termelékenység ezekben az országokban még a 90-es évek elejéig is gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokban”- tette hozzá Halmai Péter, aki szerinte egyfajta nyugalmi állapot alakul ki az európai gazdaságban, ami egészen a „nagy krízisig”, azaz a világgazdasági válság 2008-as kirobbanásáig tart. Az egységes európai belső piac megteremtése és 1993-as indulása újabb hajtóerőként jelentkezett a növekedés tekintetében. 

Halmai Péter szerint érdemes megvizsgálni azt is, hogy az európai közösség országai a csatlakozás nélkül mire vitték volna. Erre példaként Írországot hozta fel, amely 1973-ban csatlakozott az európai közösséghez, és teljesítménye egyfajta növekedési csodának is nevezhető. A kutatások szerint erre a tagság nélkül biztos, hogy nem lettek volna képesek az írek. Ez Nagy-Britanniára is igaz, amely komoly haszonélvezője (volt) az európai integrációnak, hiszen négy évtized alatt a brit GDP megduplázódott. Azonban Halmai Péter szerint a tagság nélkül a növekedés csak mintegy másfélszeres lett volna. „Az európai integráció egyedisége növekedési oldalról is aláhúzható”- fogalmazott az akadémikus. 

Elhangzott, hogy az európai növekedés potenciáljának eróziója már a 80-as években megkezdődött, de az igazi tünetek csak a 2000-es évek elején kerültek igazán felszínre. Ezt követően már a növekedés üteme is mintegy felére csökkent, és mérséklődött a termelékenység is. A 2008-as gazdasági világválság tovább rontotta a növekedési mutatókat, amelyek még a kilábalás után is, csak a korábbi, már eleve lecsökkent dinamika 50 százalékán álltak.

Az EU tagországainak növekedési potenciálját azonban nem teljesen egyformán érintette a gazdasági krízis: a mediterrán országok esetében például különösen súlyos volt a visszaesés, míg az úgynevezett északi országoknál (például Svédország) ez kisebb súlyú problémát okozott. „Az Egyesült Államok mára nagyjából a 2008 előtti szintre állt vissza a növekedési potenciál tekintetében, a termelékenység vonatkozásában pedig egyre nagyobb a rés Európa és az Egyesült Államok között. Halmai Péter szerint ezt olyan tényezők okozhatják amerikai részről, mint például az intenzívebb árupiaci verseny, a hatékonyabb pénzpiacok, a K+F célú üzleti beruházások magasabb aránya, és a rugalmasabb munkaerőpiac. „Az USA termelékenységi előnye az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos iparágakban jelentkezik a leginkább”- tette hozzá az NKE tanszékvezetője. Halmai Péter úgy látja, hogy az európai növekedési modell kifulladásának vagyunk a szemtanúi, amely az integrációs folyamatot is veszélyezteti. Szerinte a növekedés beindításához az európai és az amerikai gazdaság közötti termelékenységi rést kell csökkenteni, ehhez pedig a többi között párhuzamosan futó, hazai és nemzetközi strukturális reformokra van szükség, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet a gazdasági növekedésre. Az akadémikus szerint higgadtabb közbeszédre is szükség van, amely a tényeket jobban és az érzelmeket kevésbé veszi figyelembe. „A populizmusnak ára van, amelyet most a brexit esetében a brit választók fizetnek majd meg”- fogalmazott az akadémikus.

Halmai Péter az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Nemzetközi Gazdaságtan és Közpolitikai Tanszék tanszékvezetője. Tudományos pályafutása során több mint 340 magyar és idegen nyelvű publikációja jelent meg. Ezek között 11 önálló tudományos kötete látott napvilágot, műveire eddig több mint 1000 független hivatkozás történt. Dolgozott korábban a Szent István Egyetemen és a Pannon Egyetemen is. 1996-ban akadémia díjat kapott, 2015-ben Magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetést vehetett át. Vendégoktatóként és kutatóként például Stockholmban és Göttingenben is tevékenykedett.

Pályafutása során kiterjedt kutatómunkát folytatott például a növekedési és konvergencia elmélet, az európai szektorális politikák, az agrár közgazdaságtan és a piacgazdasági átalakulás gazdaságtana területén. 

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ha március, akkor a víz világnapja!

    • water

Big deal - hallom csendes, némi keserédes sóhajtással számos honi kollégámtól a tavaly novemberi sikeres Budapesti Víz Világtalálkozó (BVV) után. „Szép, szép, ám itt állunk lepusztulva a mi kis magyar víztudományunkkal hajdani dicsőségünk porló romjain, s alig történik valami a helyzet javítására - teszi hozzá a pesszimistábbja. - Mi lesz a szakmával és a hazával, ha ez így megy tovább?" Úgy tűnik, Magyarország megítélése és pozíciói a nemzetközi vízgazdálkodásban ma jók. Csakugyan, köszönhetően nagymértékben a két BVV-nek. Hazánk diplomáciai szerepe a fenntartható vízgazdálkodás nemzetközi kontextusában elismert. Sajnos azonban külső megítélésünk jobb, mint belső valós helyzetünk. Ugyanis hazai vízgazdálkodásunk és víztudományunk, különösen ami az intézményrendszert illeti, messze van az optimálistól. Új problémákkal is szembe kell néznünk a következő években. Például: mit kezdjünk azzal, hogy a százéves gyakoriságú árvíz jószerével húszévenként fordul elő? Ez, ugye, elég kínos, mert erre nem készültünk. Miként tudjuk a mértékadó árvízszinteket ebben a helyzetben egyáltalán értelmezni és használható tervezési módszereket nyújtani a gyakorló mérnököknek? Miként igazíthatjuk eszközeinket a nem stacionárius hidrológiai jelenségekhez, miután a jövő nem olyan lesz, mint a múlt volt? Hogyan alkalmazkodhatnánk legjobban a klímaváltozás hatásaihoz? Hogyan javíthatnánk a vízminőséget? Mindez nélkülözhetetlenné teszi a fenntartható vízgazdálkodást megalapozó hazai víztudomány és intézményeinek alapvető újragondolását. Ma már világosan látszik, hogy a VITUKI kormányokon átívelő elsorvasztása, majd megszüntetése jelentős hiba volt, hogy ez rafinált ingatlanpanama volt-e, vagy a politika bűne, azt majd megválaszolja az idő. Mindenesetre sajnálatos tény, hogy az átfogó és koordinált magyar víztudományi kapacitás lényegében szétesett, illetve zömében - még ha esetenként kitűnő - egyetemi tanszéki tudományos műhelyekre atomizálódott. Víztudományunk mérhető nemzetközi hatása drasztikusan csökkent. Az egyetemi tanszékeken folyó kutatómunka nem helyettesítheti a hosszú távú, átfogó, a kormányzati vízügyi politika és a gyakorlat igényeit prioritásnak tudó koherens nemzeti vízgazdálkodási tudományos kutatási program kidolgozását és végrehajtását. Ezért nagy öröm, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetése elhatározta a tudományos igényeknek megfelelő interdiszciplináris, hálózatszerűen működő nemzeti víztudományi program beindítását. Az operatív vízgazdálkodáshoz szükséges alkalmazott kutatások hatékony szervezeti háttere azonban változatlanul nem megoldott. A vízrajzi adatbázis intézményes széttagoltsága nem hatékony. A klímaváltozás, melynek hatásai elsősorban a hidrológiai ciklusra hatnak, új kihívások elé állítja a magyar vízrajzi és meteorológiai szolgálatokat. Ha valóban elfogadjuk a hidrológiai ciklus integráló szerepét - márpedig más logikus választásunk nincs -, akkor annak bármely helyen való szétvágása ön-kényes, mert sérti az integritás elvét. A hidrológiai ciklus atmoszferikus és terresztris körforgásra történő szétválasztása is ilyen. Még inkább sérti ezt az alapelvet, ha a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi adatait intézményi szinten is elkülönítve kezeljük. Alapkérdés az adatokhoz való nyílt hozzáférés. Ami állami, azaz adófizetői pénzből gyűjtött adat az közkincs, és hozzáférhető kell hogy legyen mindenki számára. Ha a hidrológiai ciklus elemei mentén intézményesen is integráljuk az adatképzés, -tárolás, -szolgáltatás és operatív előrejelzés összes tevékenységét, akkor sikerrel fektethetjük le a fenntartható és modern integrált vízgazdálkodás alapjait. Nem megkerülhető tehát az operatív vízgazdálkodás tudományos alapját képező, az integráció elvén alapuló intézmény megalkotása. A következő években erősíteni kell a hidrológiai és meteorológiai szolgálatok konvergenciáját. Optimális esetben egy pont felé. Március 22. a víz világnapja. Ezt rögvest követi a meteorológiai világnap. Logikusan. Mert összetartoznak.

Szöveg: Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András

Forrás: Mérnök Újság, a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos lapja, 2017. március


Az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tematikus oldallal jelentkezik a Víz Világnapja alkalmából. Látogassanak el a http://fenntarthato.uni-nke.hu/ oldalra, ahol még több érdekes cikket és hasznos információt olvashatnak.

Tartalom:

  • Elérhető vízkészletek
  • 10 Tény a vízről
  • Ha március, akkor a víz világnapja! - Szöllősi-Nagy András
  • A víz és a nemzetközi politika: háború vagy/és béke? - Baranyai Gábor
  • Szárad az ország – kinek a lelkén? - Molnár Géza, Hetesi Zsolt
  • Globális vízpolitikai kormányzás – merre az előre? - Heincz Balázs
  • A palackozott víz története
Megosztás a Facebook-on


Víz Világnapi rendezvénysorozat a Víztudományi Karon

    • vtk holnapra
    • 17265260 1068419946596738 3417847803592953110 n
    • 17309315 1068420033263396 3484841668941541287 n
    • 17342556 1068420019930064 3389826871462957477 n
    • 17342678 1068420233263376 7802683851827755959 n
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán a március a Víz Világnapjáról szól, amelyre több programmal is készülnek. A rendezvénysorozat első állomásaként a környék óvodásai a „Varázs Tanoda” elnevezésű program keretében látogattak el a Víztechnológiai Oktatóbázis laboratóriumába. A három napos eseményen Dalkó Ilona – a Víztechnológiai Oktatóbázis laboránsa – izgalmas kísérletekkel készült a gyerekeknek, akik nagy izgalommal és figyelemmel követték a víztisztítás folyamatait, a víz életünkre gyakorolt hatásait, valamint a víz megóvásával kapcsolatos kérdések is szóba kerültek. Nagy sikert aratott a vízzel kapcsolatos kifestő füzet, amely az egyetem emblémáját viselte. A gyerekek a látogatás élményeit papírlapra vetették és rajzaikat köszönetként a Víztudományi Karnak ajándékozták.

A Víztudományi Kar Kortárs Galériájában 2017. március 17-én, VÍZFÜGGÖNY címmel nyílt meg Kántor József képzőművész különleges tervezésű textilkiállítása, amely április 5-ig tekinthető meg.

A Víz Világnapján a 2016-os a Torontói Filmfesztiválon bemutatott Özönvíz előtt című dokumentumfilmet láthatják a város középiskolásai és a kar hallgatói, oktatói. A filmet figyelemfelhívásnak szánta a rendezője, Leonardo DiCaprio, aki megelégelte, hogy nem történik előrelépés az éghajlatváltozás esetleges antropogén befolyásolásának megváltoztatása érdekében. A vetítésére március 22-én kerül sor a Víztudományi Kar Nagyelőadó termében. A film bevezetőjét Buzetzky Győző ny. vezető főtanácsos tartja. 

A rendezvénysorozat részeként a Magyar Hidrológiai Társaság Dunaújvárosi Szervezetének meghívására a Víztudományi Kar Beszédes József Kollégiuma és a Zsuffa István Szakkollégium delegációja március 22-én, Balatonföldváron megkoszorúzza Beszédes József szobrát.

A rendezvénysorozat utolsó állomásaként március 29-31. között kerül sor a Víztudományi Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete és a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság közös mérőgyakorlatára. A KDV-vizig tulajdonában lévő, Dr. Csoma elnevezésű, professzionálisan felszerelt mérőhajó ma Magyarországon a legmodernebb felmérési technológiával rendelkezik. A lézerszkennerrel és multibeam sonarral is felszerelt jármű március 29-én érkezik Bajára, ahol egyrészt egy egynapos közös mérőgyakorlat veszi kezdetét, majd  31-én a szakemberek által tartott előadást követően a kar hallgatói és egyéb érdeklődők is megtekinthetik a hajót.

Megosztás a Facebook-on


Pályázati felhívás

    • dsc 6567 2

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora pályázatot hirdet megvédett doktori disszertációk átiratának monográfiaként történő megjelentetésére.

A pályázat benyújtására jogosult minden olyan természetes személy, aki doktori fokozatát 2014-ben vagy azt követően szerezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamely doktori iskolájában, vagy más felsőoktatási intézményben, de a pályázat benyújtásakor oktatói, kutatói vagy adminisztratív munkakörben, foglalkoztatási jogviszonyban áll a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel.

A pályázat benyújtása folyamatos.

A pályázattal kapcsolatos részletes információk az alábbi linken találhatók:

http://uni-nke.hu/egyetem/egyeb-palyazatok/doktori-disszertaciok-megjelentetese

Megosztás a Facebook-on


EU Karriernap a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc5707 2
    •  dsc5724 2
    •  dsc5736 2
    •  dsc5741 2
    •  dsc5791 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5812 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar EU-s Karriernapot tartott a Ludovikán. Az érdeklődők az unió különböző intézményeit és felvételi rendszerét ismerhették meg. Az EU-s szerveknél szolgálatot teljesítő diplomaták tartottak előadást a hallgatók számára az uniós karrierútról, valamint a különböző diplomáciai életpályákról.

„Azt gondolom, hogy soha nem annyira aktuális az a kérdés, mint most, hogy szeretnénk-e Brüsszelben dolgozni!” – hívta fel a figyelmet Dr. habil. Koller Boglárka megnyitóbeszédében. A NETK dékánja kifejtette, hogy a kar igyekszik minden olyan lehetőséget megadni az NKE-s hallgatók számára, amely a lehető legjobban felkészíti őket a külügyi és nemzetközi területen végzendő szolgálatra. Kiemelte, hogy a NETK-n három különböző tanszéke, az Európa-tanulmányok Tanszék, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék, valamint a Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszék is foglalkozik uniós közszolgálattal. „Mi a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karon azt gondoljuk, hogy a magyar érdekeket úgy lehet a legjobban képviselni, hogyha felkészült, magasan képzett és akár más tagállamok tisztviselőinél is jobban képzett munkatársakat adunk az Európai Unió intézményeibe” – mondta Koller Boglárka.

Czeti András, aki Magyarország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének tanácsosa, valamint az EU intézményeknél dolgozó magyarok előmeneteléért és a nemzeti szakértők kihelyezéséért felelős diplomata előadásában egy rövid áttekintést adott az EU intézményeiről és a kint szolgálatot teljesítő magyarok helyzetéről. A diplomata kifejtette, hogy jelenleg közel 1300 magyar állampolgárt foglalkoztatnak uniós intézmények különböző foglalkoztatási típusokban, a határozatlan időre kinevezett tisztviselőtől egészen a pályakezdő gyakornokig. „Számos munkahely van, és van reális esély a bekerülésre is. Mivel nincsenek kvóták, nincs egy olyan keret, amit kimerített volna Magyarország, ezért minden remény megvan arra, hogy ha valaki megfelelő felkészüléssel, megfelelő háttértudással, megfelelő ambícióval jelentkezik, akkor be lehet kerülni az EU-s intézményrendszerbe” – mondta a Czeti András, aki részletesen ismertette a közismerten nehéz EPSO EU-s versenyvizsga rendszerét és az aktuális gyakornoki lehetőségeket.

2014 novembere óta dolgozik az Európai Bizottságnál Isola Anna, aki Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos munkáját segíti. Jelenleg a Brüsszelben dolgozó akkreditált magyar újságírókkal tartja a kapcsolatot. Isola Anna kitért a karrierútjára, előadásában a „brüsszeli munka és élet” kihívásait és szépségeit mutatta be. Érdekes példaként megemlítette, hogy a magyar biztos kabinetjében sincsenek előre kiadott helyek, így az unió különböző nemzetiségeivel dolgozhatott együtt. „Munkanyelv az többnyire angol, viszont akik régóta Brüsszelben dolgoznak, azok egyfajta tolvajnyelvet használnak, ami a franciának és az angolnak a keveréke” – mondta. Kiemelte, hogy a kezdeti beilleszkedése az új munkahelyén viszonylag gyors volt, hamar bedobták a mélyvízbe, azonban a honvágyat és az időjárást nehéz volt megszoknia, viszont Brüsszel sokszínűsége egyedülálló.

Csorba Éva, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa jelenleg Görögországgal, Ciprussal, Máltával és Bulgáriával foglalkozik. 2015-2016-ban részt vett az Európai Külügyi Szolgálat diplomata-programjában, ezt követően pedig 3 hónapon át az EKSZ diplomatája volt. „Az Európai Külügyi Szolgálat az unió diplomáciai testülete, amely arra törekszik, hogy az EU külpolitikája még hatékonyabbá váljon. Feladata, hogy támogassa a főképviselő asszony, Federica Mogherini munkáját a kül- és biztonságpolitika kialakításában és végrehajtásában, valamint gondoskodik arról, hogy a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai és stratégiai partnerség folytonos maradjon” – fejtette ki Csorba Éva, majd részletesen bemutatta az intézmény szervezeti felépítését, feladatait, továbbá szakmai gyakornoki lehetőségeit és a Junior Professionals in Delegation programot. „Úgy gondolom, hogy akár egy rövid, meghatározott időre is érdemes magunkat kipróbálni akár Brüsszelben, akár a delegációk egyikén. Ha a szerencse és a tudásunk is úgy hozza, akkor akár a versenyvizsgát is letehetjük, vagy más konstrukciókban is tovább foglalkoztathat minket az Európai Külügyi Szolgálat” -  osztotta meg jó tanácsait a hallgatósággal Csorba Éva.

Felix Bubenheimer az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó- és médiarészlegét vezeti. A német származású diplomata közel 10 éven keresztül dolgozott és tanított Magyarországon, emellett az életpályáját kiegészítette egy finnországi Erasmus programmal, egy olaszországi munkalehetősséggel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál, továbbá részt vett az Európai Parlament luxemburgi kirendeltségének munkájában. „Bőven volt lehetőségem a saját bőrömön is tapasztalni, hogy mennyire fontos és hasznos az európai együttműködés. Ez erősen motivált arra, személyesen is részt vegyek ebben az együttműködésben és munkát keressek az Európai Uniónál” – mondta a diplomata, aki lépésről lépésre kifejtette az uniós karrierútját. „Nagyon élvezem ezt a pályát, mindenkinek ajánlani tudom, aki érdeklődik az unió iránt.” – osztotta meg zárógondolatait a hallgatósággal Felix Bubenheimer.

A témáról bővebben  az április Bonum Publicumban olvashatnak.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: EU karrier nap, 2017

ENSZ-missziót modelleznek a Fourlog 2017 gyakorlaton

    • fokep
    •  dsc5619 2
    •  dsc5636 2
    •  dsc5645 2
    •  dsc5649 2
    •  dsc5651 2
    •  dsc5669 2
    •  dsc5685 2
  • Előző
  • Következő
Ausztriában, Magyarországon és Csehországban folyik a Fourlog 2017 logisztikai kiképzési gyakorlat. A magyarországi szakasz március 20-án, hétfőn fejeződött be Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán.
 
A Fourlog képzés gyökerei 2000-ig nyúlnak vissza, amikor az intézményben felismerték: a magas színvonalú, magyar nyelvű harcászati feladatok mellett angol nyelvű gyakorlási lehetőséget is biztosítani kell a hallgatók számára – ez pedig akkor igazán hatékony, ha külföldi, más anyanyelvű résztvevőkkel is kommunikálni kell közben. E gondolat jegyében „csatlakozott rá” az akkor még önálló intézménynek számító Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, illetve a Cseh Hadsereg Szárazföldi Haderőnemi Egyeteme közötti 2001-es megállapodásra az akkori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtáp- és pénzügyi tanszéke. A képzés fő célja az volt, hogy megtanítsák a hallgatókat a többnemzeti logisztikai munkacsoportban végzett tevékenység alapjaira, bemutassák számukra a munkát a hadműveleti területen, élen a helyi ellátási források értékelésével, illetve gyakoroltassák velük a szakfeladatok tábori körülmények közötti elvégzését.

A programban egy klasszikus, ENSZ-felhatalmazáson alapuló béketámogató műveletet modelleznek: a kontingens feladata a szemben álló felek szabadcsapatainak lefegyverzése, a fegyverek begyűjtése, a tűzszüneti megállapodás betartatása, illetve bármely külső fél fegyveres támogatásának megakadályozása. Később a magyar és cseh résztvevők mellett bekapcsolódott a programba az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai Iskolája, illetve a Belgrádi Védelmi Egyetem is. 

Az idei Fourlog menetrendjének három fő szakasza van: az első március 12-16. között folyt le Bécsben, illetve Zwölfaxingban, a Bundesheer 33. Könnyű Lövészzászlóaljánál. Itt a kiképzésben részt vevő állomány gyakorlati felkészítésen vett részt a modellezett béketámogató művelet végrehajtására.

A budapesti etap március 21-éig tart: itt a forgatókönyvben szereplő, fiktív hadműveleti terület logisztikai szemrevételezése történt meg négy, főváros-közeli település – Érd, Veresegyház, Szentendre, Vecsés – önkormányzata, illetve az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis logisztikai szakállománya bevonásával. Emellett helyzetközléseken alapuló, logisztikai támogatással összefüggő gyakorlati szakfeladatokat dolgoztak ki tantermi körülmények között a hallgatók. Az ezekkel összefüggő jelentéseket március 20-án adták be elöljáróiknak az NKE HHK dísztermében, a Zrínyi Miklós laktanyában. Itt először dr. Venekei József alezredes, gyakorlatvezető ismertette a feladatok lényegét, majd dr. Pohl Árpád ezredes, a kar dékánja is köszöntötte a résztvevőket.

A folytatás március 25-ig tart majd a Brnói Védelmi Egyetemen, illetve a Cseh Haderő szárazföldi haderőnemének kiképzőbázisán, Vsykovban. 
 
Cikk: honvedelem.hu
Fotó: Szilágyi Dénes
Megosztás a Facebook-on

Cimkék: fourlog, 2017

A LOCKED SHIELDS gyakorlat főpróbája zajlott a HHK-n

    • p3160124
    • p3160115
  • Előző
  • Következő

2017. március 15-16-án voltak, akik munkával emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc eseményeiről. Ekkor zajlott ugyanis a tallinni NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence) által szervezett „Locked Shields” kiberbiztonsági gyakorlat főpróbája, ún. „Test Run”-ja, amelyen magyar részről a HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség felkérésére a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai üzemeltető alapszak, negyedéves, informatikai specializáción tanuló honvédtisztjelöltekből és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Crysys Lab szakértőiből álló közös csapat vett részt. Ez a gyakorlat is igazolta, hogy a civil-katonai együttműködés, a felsőoktatási intézmények közötti szakmai kapcsolat ilyen komoly, nemzetközi keretek között folyó megmérettetéseken is megállja a helyét.

A BME Crysys Lab (https://www.crysys.hu/) csapata az utóbbi években több rangos nemzetközi kiberbiztonsági versenyen is eredményesen szerepelt. 2015-ben első helyezést ért el az egyetemek közötti nemzetközi UCSB iCTF versenyen, valamint 2015-ben és 2016-ban is kijutott a DEFCON CTF döntőjére.

A most lefolytatott gyakorlat egy Tallinnban található számítógép hálózaton, egy ún. virtuális gyakorlótéren zajlott, ahol a NKE-BME közös csapatának több mint 120 számítógépet kellett megvédenie különböző támadásokkal szemben. Ez a hálózat többek között elavult operációs rendszereket, rosszul konfigurált informatikai eszközöket és kártékony kódokkal fertőzött számítógépeket is tartalmazott.

Az informatikai ellenerőt alakító „Red Team” a klasszikusnak számító webes támadások mellett légirányításban használt célrendszereket, drónvezérlőket és ipari irányítási rendszereket (ún. SCADA rendszereket) is célba vett.

A támadásokra való felkészülés, a védekezés megtervezése, valamint az incidensekre való gyors reakció komoly kihívást jelentett. A mély informatikai és technikai ismeretek mellett a feladatok priorizálásának képessége, a párhuzamos feladatvégzés, a jó kommunikációkészség, a monotónia tűrés és a csapatmunka nélkülözhetetlen ezen a szakterületen.

A fizikai térben végzett katonai gyakorlatokhoz hasonlóan a Locked Shields-nek is elsődleges célja, hogy a résztvevők a valósághoz minél jobban hasonlító körülmények között tapasztalják meg az éles helyzetekben várható feladataikat. A kibertérben ez egy kontrollált környezetben, a NATO Kiberbiztonsági Kiválósági Központja által előkészített virtuális infrastruktúrán (ún. Cyber Range-n) valósult meg.

A technikai kihívások mellett a gyakorlaton kiemelt figyelmet kapott az üzemeltetők és a döntéshozók közti kommunikáció. A támadásokról a részvevőknek jelentéseket kellett készíteniük, amelyekben a stratégiai szintet is tájékoztatniuk kellett a felfedett kiberbiztonsági incidensekről, azoknak az esetlegesen nemzetbiztonságot érintő lehetséges kihatásairól. A kibertérben kialakult konfliktusoknál is nagy jelentősége van a média megjelenésnek, így az incidenseket követően a résztevőknek nyilatkozniuk kellett a kialakult kiberhelyzetről a média képviselőinek.

Egyetemünk kiemelt kutatási iránya a kiberbiztonság, amelyre ez évben a KÖFOP 2.1.2. projekt támogatásával Ludovika Kiberbiztonsági Kiemelt Kutatóműhely alakult Prof. Dr. Kovács László ezredes vezetésével. Ennek a műhelynek távlati célja a gyakorlatorientált IT biztonsági képzéshez szükséges humán és technikai feltételek kialakítása az NKE kutatóbázisán.

Köszönet a csapattagoknak, a felkészítést és a részvételt biztosító szakértőknek!


Szöveg: Szabó András főhadnagy

Megosztás a Facebook-on


Újabb egyetemi tanárok az NKE-n

    • tanarok

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három oktatóját is egyetemi tanárrá nevezte ki Áder János. Dr. Fantoly Zsanettet, Dr. Kóródi Gyulát és Dr. Horváth Attilát az emberi erőforrások minisztere javaslatára március 20. napjával nevezte ki egyetemi tanárrá a köztársasági elnök.

Fantoly Zsanett jelenleg a Rendészettudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete büntetőeljárásjogi tanszékének vezetője. Korábban a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatott és ügyvédként is dolgozott. Tudományos szakterülete a büntetőjog és a büntető eljárásjog, amelynek keretében részletesebben is foglakozik például a büntetőeljárás hatékonyságával, a jogi személy büntetőjogi felelősségével és a halálbüntetés kérdésével is.  Pályája során számos külföldi kutatóúton vett részt, például Hollandiában, az Egyesült Államokban és Portugáliában. Több szakmai szervezetnek a tagja.

Kóródi Gyula tűzoltó alezredes, üzemorvos, neurológus.  Az NKE Hadtudományi Doktori Iskola és a Rendészettudományi Doktori Iskola oktatója, a Katonai Műszaki Doktori Iskola témavezetője. A hadtudományok tudományágban szerzett doktori fokozatot 2005-ben, majd habilitált 2012-ben, már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként. Szűkebb kutatási területe a katasztrófa orvostan. Számos tudományos publikáció szerzője.

Horváth Attila az NKE Állam és Jogtörténeti Intézetnek vezetője, alkotmánybíró. Kutatási területei közé tartozik a többi között a magyar történeti alkotmány és a magyar magánjog története, vagy például az 1945 utáni alkotmány- és jogfejlődés. Számos tanulmányában foglalkozott az 1956-os forradalom jog- és alkotmánytörténeti aspektusaival, illetve a forradalmat követő megtorlásokkal. Tagja az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának is. Eddigi munkáját már több rangos kitüntetés is fémjelzi, így például megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését vagy a Széchenyi Társaság Széchenyi-díját is. Tagja több civil szervezetnek, így a többi között a Széchenyi Társaságnak, a Független Jogász Fórumnak vagy a Magyar Katolikus Jogászok Egyesülete elnökségének is. Tavaly év végén választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává. 

Megosztás a Facebook-on


A legsikeresebb program a magyar közigazgatásban

    • kiss norbert3

A kormányablak-rendszer felállítása és az ügyintézési kultúra bevezetése a magyar közigazgatás fejlesztésének legsikeresebb és legemblematikusabb programja a rendszerváltás óta - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  nemzetközi és továbbképzési rektorhelyettese pénteken Veszprémben, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) keretében megvalósított kormányablak ügyintézői képzés ünnepélyes oklevélátadóján. 

Mindez ugyanakkor csak eszköz, és nem cél –  fogalmazott Prof. Dr. Kis Norbert. A cél az, hogy az ügyintézés minél gördülékenyebb és hatékonyabb legyen, a vállalkozók valós gazdasági tevékenységre fordíthassák idejüket, ne pedig az ügyintézéssel kelljen hosszú perceket eltölteniük. Ezáltal hosszú távon Magyarország versenyképességét is lehet növelni. A 2015 végén az egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal által végzett országos közvélemény-kutatás eredményeiről szólva a rektorhelyettes elmondta: az emberek számára a legfontosabb az ügyintézés minősége és az arra fordított idő csökkentése. A megkérdezettek tízes skálán nyolcasra értékelték a közigazgatással való általános elégedettségüket. Hozzátette: bár az online ügyintézések száma növekvőben van, tízből még mindig hat ember a személyes ügyintézést preferálja. Kis Norbert kiemelte: az eredmények javuló tendenciát mutatnak, ami a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézésnek köszönhető, és visszaigazolja, hogy a tisztviselők képzése meghozza eredményeit. Hozzátette, a következő két évben pedig további jelentős források állnak rendelkezésre a képzésekhez.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a tudós Magyary Zoltánt idézve úgy fogalmazott: minden országos ügy egyének ügyeként jelenik meg a hivatalban. Ezért a 2020-ig tartó közigazgatási és közszolgáltatási stratégia legfontosabb kitétele a szervezeti megújítás mellett a humánerőforrás képzése. A közigazgatásban végzett munka ugyanis, mint mondta, élethosszig tartó tanulást is jelent. Az államtitkár arról is beszélt: jelenleg 270 kormányablak működik országosan, és a jövőben több vasútállomáson is nyílnak újabbak. Kovács Zoltán hangsúlyozta, ma Magyarországon 23 millió ügyből 15 millió már a kormányablakban indul el. Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja azt mondta: a kormányablak a kormányhivatal zászlóshajója, ezért kiemelten fontos, hogy jól képzett szakemberként, ügyfélbarát módon fogadják az ügyfeleket az ott dolgozók.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az elmúlt 6 hónapban közel 800 kormányablak ügyintéző felkészítésében működött közre. A statisztikai hivatal eredményei is azt mutatják, hogy a tisztviselők négy éve tartó folyamatos továbbképzése meghozta első eredményeit. A további javuláshoz rendszeres, a tisztviselő egyéni fejlesztési igényeire szabott képzésekre van szükség. Ezt tartalmazza az NKE 2019-ig tartó, minden tisztviselőt érintő továbbképzési programja. Fontos a vezetők képzése is, amely két államtudományi programra épül: az állami tisztviselő vezetők számára kötelező kormányzati tanulmányok képzésre és az államtudományi doktorátust adó mesterszakra, amely 2017 szeptemberében indul először. A tisztviselői képzések és a vezetőképzés felelőse az Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara, együttműködésben a kormányhivatalokkal és hazai társegyetemekkel.


Forrás: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az ország védelme össztársadalmi feladat

    • fokep
    •  dsc5375 2
    •  dsc5383 2
    •  dsc5387 2
    •  dsc5398 2
  • Előző
  • Következő

Az ország közlekedési rendszerének felépítéséről és védelmi kihívásairól tartott előadást a Ludovika Szabadegyetemen Dr. Szászi Gábor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánhelyettese. Az előadásból kiderült, hogy hazánk geostratégiai adottságaiból, valamint az utóbbi 150 év alatt kialakult közlekedési infrastruktúra jellegéből eredően a közlekedési rendszer megbízható működőképességének fenntartása meglehetősen összetett feladat. Különösen az a minősített helyzetekben, elsősorban különleges jogrend időszakában, például árvíz idején, vagy külső támadás esetén. Az ilyenkor fellépő katonai és össztársadalmi védelmi feladatokat csak az egész közlekedési rendszer kellő időben történő felkészítésével lehet megvalósítani.

Szászi Gábor 1986-ban, a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán diplomázott közlekedésmérnökként, majd katonai szakmai végzettséget szerzett a Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar logisztikai szakán 2001-ben. Több mint 25 év oktatói pályafutás áll mögötte. 2004-ben kinevezték a MH Közlekedési Szolgálatfőnökség főmérnökévé. Jelenleg az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar oktatási dékánhelyettese. Kutatási területe a közlekedési rendszer védelmi felkészítésének elemzése, illetve a létfontosságú közlekedési rendszerelemek védelmi lehetőségeinek vizsgálata hazai és nemzetközi összehasonlításban.

Szászi Gábor az ország közlekedési rendszeréről szóló előadását kettősség jellemezte, elemzésében egyaránt érintette a katonai és a civil polgári területet. A közlekedési rendszert egy bonyolult kapcsolati hálóként írta le, amely működését számos külső tényező befolyásolja. „Amikor Széchenyiék kidolgozták az első magyar közlekedésfejlesztési koncepciót, akkor teljesen más területi elhelyezkedésű Magyarországra gondolták a hálózati struktúrát. A Budapest-centrikusság akkor nem azt jelentette, mint ma, hiszen megvoltak a pókháló-rendszerű összekötő elemek. Ezeket az elemeket elcsatolták Magyarországtól a trianoni békeszerződés következtében” – emelte ki a történeti, politikai viszonylatot Szászi Gábor. Közlekedési infrastruktúra fejlődése során érdekességként megemlítette, hogy míg manapság az ország nyugati fele a fejlettebb, addig a szocializmus alatt a keleti országrész közlekedési hálózata volt frekventáltabb. „Ha a mai kor aktualitását megnézzük, akkor tagjai vagyunk az Európai Uniónak, amely jelentősen meghatározza, hogy Magyarország milyen jellegű közlekedés hálózati fejlesztési célokat tűz ki maga elé” – mondta a HHK dékánhelyettese.

„A katonai közlekedési rendszer igényei vonatkoznak a polgári kapacitásokra és bizonyos mértékben a Magyar Honvédség saját maga által létrehozott kapacitásokra, feltételekre, lehetőségekre” – fejtette ki Szászi Gábor. Az ezredes rávilágított, hogy a megfelelő honvédelemhez, katasztrófavédelemhez össztársadalmi összefogás kell a közszolgálat, a gazdaság szereplői, valamint a civil társadalom között. „2013. március 15-én szembesülhetett mindenki azzal, hogy egy egyszerű egynapos havazás milyen közlekedési rendszerbénulásokat képes előidézni” – emelte ki a HHK dékánhelyettese, majd ismertette az ilyenkor gyakran felmerülő társadalmi elvárást, hogy miért nem lehet készülni az ilyen váratlan helyzetekre és gyors megoldásukra. „Mindig az a kérdés, hogy mekkora szintre emeljük azt a tartalék, vagy készenléti kapacitást, amely egy viszonylag nehezen meghatározható hatás esetén az ellene történő tevékenységeket képes lesz majd lefedni” – mutatta be Szászi Gábor azt a társadalom és a fegyveres testületek közti konfliktust, hogy békeidőben miért és mennyivel kell támogatni a védelmi erőket. Az ezredes kifejtette, hogy a társadalom elvárásait igyekszik a honvédség ellátni, azonban ehhez megfelelő társadalmi támogatás és költségvetés szükséges.

Az elmúlt években hatalmas társadalmi visszhangot vert, amikor a Magyar Honvédség kötelességét ellátva nyilvántartásba vette a polgári tulajdonú nagyobb terepjárókat, mikrobuszokat, mezőgazdasági járműveket, amelyeket meghatározott védelmi helyzet esetén használatba venne. „Az ország védelme össztársadalmi feladat. Nem csak a katonák védik meg az országot. Ők az elsők, akik ebben a feladatrendszerben részt vesznek, azonban ezt követően mindenkinek közre kell működnie” - világított rá Szászi Gábor, majd kiemelte.  „Óhatatlanul mozgósítást kell végrehajtani, fel kell duzzasztani a honvédség állományát olyankor, amikor olyan jellegű veszélyeztetettség éri az országot, amikor komoly fegyveres beavatkozásra van szükség.” A HHK dékánhelyettese elmondta, hogy a Honvédség teljesen jogosan nem rendelkezik akkora járműállománnyal, amekkora állomány ezeknek a feladatoknak az ellátására szükség lenne, emellett kimagasló költségekkel járna a fenntartásuk és a tárolásuk is. Szászi Gábor ismertette, hogy ez a gyakorlat nyugati szövetségeseinknél is bevett szokás.

Szászi Gábor előadásában kitért a magyar közlekedési hálózat jelenlegi állapotára is: autópálya sűrűség szempontjából Magyarország középmezőnybe tartozik az európai viszonylatban, míg a vasúthálózat sűrűsége kimagasló a kontinens országaihoz képest. Azonban az ezredes megemlítette, hogy a hálózatok sűrűségénél érdemes a minőségüket is vizsgálni, az országban aktuális védelmi követelmények megfelelő ellátásához burkolatfejlesztéseket kell végrehajtani, valamint sebességkorlátozás nélküli sínrendszereket kell kiépíteni. Az európai közlekedési rendszerbe Magyarország a Helsinki folyosó, úgynevezett páneurópai korridor tagja, az országot 4 folyosó is átmetszi, továbbá az Európai Uniós TEN-T hálózat tagja. „Magyarország európai szíve, de egy biztos, hogy közlekedési csomópontja” – összegezte Szászi Gábor.


A Ludovika Szabadegyetem következő programjára március 21-én kerül sor, amelyen Dr. Szabó Andrea ezredes tart előadást „Pénzügyőrök a mindennapokban (1867-től napjainkig)” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Március 15-e azoké, akik a történelmet írják

    • fokep
    •  dsc5222 2
    •  dsc5226 2
    •  dsc5253 2
    •  dsc5269 2
    •  dsc5283 2
    •  dsc5307 2
    •  dsc5330 2
    •  dsc5338 2
    •  dsc5347 2
    •  dsc5362 2
    •  dsc5363 2
  • Előző
  • Következő

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazza az Adományozók Fala, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából rendezett megemlékezésen avattak fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületében.

Az egykori Ludovika Akadémia létrehozását anyagilag is támogatók neveit is tartalmazó Adományozók Fala a főépület első emeleti folyosóján kapott helyet. „Mi vagyunk azok, akik a Ludovika Akadémia örökségét tovább vihetjük”- mondta avató beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora emlékeztetett, hogy az Adományozók Falán olvasható, a Ludovika Akadémia létrehozásáról szóló 1808.évi VII. törvénycikkben mindazok nevei megtalálhatóak, akik pénzadománnyal járultak hozzá az akadémia létesítéséhez. „Nemcsak az arisztokrácia felső rétege járult hozzá mindehhez, hanem az alsóbb társadalmi osztályokban találhatók közül is többen, komoly összegekkel támogatták a nemes kezdeményezést”- fogalmazott a rektor. Patyi András szerint az Adományozók Falának létrehozásával nem a felajánlott pénzt, hanem magát a szándékot, a hazaszeretetet, a nemzet szeretetét ünnepeljük. Hozzátette azt is, hogy az adományozók számára annyira fontos volt a magyar nyelvű honvédtisztképzés ügye, hogy erre vagyonuk egy részét ajánlották fel úgy, hogy akkor még nem is lehettek biztosak az intézmény felépítésében. Erre aztán várni is kellett néhány évtizedet, mint ahogy maga az intézmény működése is csak a kiegyezést követően, 1872-ben kezdődhetett meg. Az NKE rektora azt is elmondta, hogy az akadémia létrehozására a törvényben felsorolt felajánlások mellett továbbiak is érkeztek, így például Gróf Buttler Jánosé, aki a legnagyobb adománytevő volt, de a vármegyék is egy emberként álltak a kezdeményezés mellé. Egy nemzetet egyesítő forradalmi átalakulás évfordulóján a nemzetet egyesítő eszmének állítunk emléket. Ma azért dolgozhatunk ebben az épületben, mert ezek az emberek adományoztak egy szent cél érdekében”- fogalmazott Patyi András.

„1867 után egyetlen kormány sem volt Magyarországon, amely ne tekintette volna sajátjának március 15-ét, ami így egyfajta nemzeti közös többszörössé vált, amelyhez mindannyian viszonyulhatunk”- mondta az egyetemi megemlékezésen tartott beszédében Németh Balázs. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanársegédje szerint a 12 pontban foglalt gondolatok nem március 15-én, hanem már jóval korábban megszülettek a magyar emberek szívében. De bizonyos részei megtalálhatóak voltak például a nemesi felkelés vagy a Kossuth által egy évvel korábban létrehozott ellenzéki párt programjaiban is. Németh Balázs elmondta, hogy a forradalom folyamatát közvetlenül Kossuth Lajos március 3-i alsóházi beszéde indította el, amely az ingadozókat is maga mellé tudta állítani. A magyarországi eseményeket aztán a bécsi forradalom híre gyorsította meg igazán. A tanársegéd szerint március 15-e vívmányai között nemcsak a sajtószabadságot érdemes kiemelni, hanem azt is, hogy a pestiek önszerveződésének köszönhetően létszámában és fegyveresen ellátmányában is megerősödött a polgárőrség. Ennek köszönhetően is fogadta el az uralkodó, V. Ferdinánd a forradalom követeléseit, amely a felelős magyar kormány kinevezéséhez és az áprilisi törvények megjelenéséhez vezetett. „Azért történhetett minden ilyen gyorsan, mert ezek a törvények már korábban is megvoltak az emberek szívében, csak ki kellett onnan írni azokat”- fogalmazott Németh Balázs. Szerinte március 15-e nem azoké az embereké, akik elmélkednek róla, vagy a történetét kutatják, hanem azoké, akik írják a történelmet. „Akik részt vesznek a haza sorsában, azok értékes életet élnek”- tette hozzá az ünnepség szónoka.

A nemzeti ünnep alkalmából tartott egyetemi rendezvényen kulturális műsorral is emlékeztek a forradalmi eseményekre. A Ludovika táncegyüttes produkciója mellett az egyetemi hallgatók ünnepi műsorát is megtekinthették, Koltay Gábor rendezésében. A rendezvényen közreműködött az MH Légierő Zenekar Veszprém, amely Katona János alezredes, karnagy vezetésével 48-as katonadalokat adott elő.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Állami kitüntetés az NKE főtitkárának

    • fokep
    •  dsc5071 2
    •  dsc5093 2
    •  dsc5040 2
    •  dsc5023 2
    •  dsc5030 2
    •  dsc5174 2
    •  dsc5176 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat állami kitüntetésben részesült nemzeti ünnepünk alkalmából Dr. Horváth József. Az elismerést Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át az NKE főtitkárának.

Az állami elismerés átadásakor elhangzott, hogy Horváth József sokrétű felsőoktatási tapasztalattal rendelkezik szabályozási, jogalkalmazói, intézményfejlesztési és vezetési területen egyaránt. Fontos szerepe volt az NKE létrehozásában, majd működtetésében, amellyel jelentősen hozzájárult a magyar felsőoktatás sajátos jellemzőkkel bíró, egyedülálló intézményi modelljének sikeréhez.

A jogász végzettségű Horváth József az NKE létrehozásának előkészítésekor fontos szerepet vállalt az állam számára kiemelt fontosságú jogelőd intézmények hatékony integrációjában, az ágazati (honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási) és hivatásrendi szempontoknak az egyetem érdekeivel és a kitűzött kormányzati célokkal való összehangolásában. Emellett az NKE Gazdasági Előkészítő Bizottságának elnökeként az egyetem gazdasági és költségvetési tervezését is irányította. Főtitkárként 2012 óta rendkívül széles feladat- és hatáskört lát el, így a többi között az intézmény általános működési rendjének szabályozása, végrehajtásának irányítása, valamint a jogi és közbeszerzési feladatok végrehajtásának irányítása és felügyelete is a feladatai közé tartozik. Horváth József felelős a Ludovika Projekt irányításáért és felügyeletéért is, jelentős érdeme van a Ludovika Campus fejlesztés eddigi eredményeiben is. Mindebben segítségére lehetett több évtizedes vezetői- és munkatapasztalata, melynek során országgyűlési és települési képviselőként, valamint alpolgármesterként is dolgozott. Emellett igazgatója volt a Magyar Államkincstár Komárom Esztergom Megyei Igazgatóságának, és a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságnak is és a szervezet költségvetési-főfelügyelője is volt. Horváth József sokrétű munkája mellett figyelmet fordít szakmai és tudományos fejlődésére is: 2008 óta közigazgatási alap és szakvizsga oktató és vizsgabiztos.

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Afrika és Magyarország, 2017-2027

    • 2333

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja 2017. március 9-én rendezte meg Afrika és Magyarország 2017-2027 – lehetőségek, trendek és kihívások című workshopját a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” című projekt keretében. A rendezvényen a magyar államapparátus releváns intézményeinek képviselői arról tartottak előadást, hogy az általuk gondozott területeken az említett időszakban milyen folyamatok, lehetőségek és kihívások várhatóak hazánk számára az afrikai kontinenssel kapcsolatban, elsősorban a gazdaság és a biztonság területén. A rendezvényen a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika Főosztálya, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Bevándorlásügyi és Migrációs Hivatal, illetve a Terrorelhárítási Központ képviseltette magát előadóval. A meghívott vendégek között helyet kaptak a Pécsi Afrika Kutatóközpont, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, a Migrációkutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyi Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Információs Hivatal, illetve az NKE NETK és SVKK munkatársai, valamint kisebb részben a Kodolányi János Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói.

A workshop célja az volt, hogy az érintett szereplők megoszthassák egymással tapasztalataikat, percepciójukat, párbeszéd alakulhasson ki közöttük, és ezáltal irányokat vázolhassanak fel a következő évtized feladataira, kutatási területeire vonatkozóan. A szakértők szerint a kontinensen – hasonlóan az 1990-es évek Kelet-Közép-Európájához – jelenleg a piacok újraosztása zajlik, a kormányzat által meghirdetett „Déli Nyitás” politikája ezért is kecsegtet eredményekkel. Ezen a téren már látszanak pozitív példák, de alapvetően még csak a folyamat elején vagyunk, a komoly sikerekért még sokat kell dolgozni. A földrész kapcsán felmerült a migráció témája, amely a rendelkezésre álló számadatok alapján egyelőre alig érinti hazánkat, és érdekes módon megdőlni látszik az a kép, hogy Észak-Afrika főleg áteresztő szerepet játszik benne. A térségben működő radikális szervezetekről elhangzott legfontosabb megállapítás az, hogy ezek működése, a szervezetek retorikája ellenére egyelőre legfeljebb regionális dimenzióval bír. A gyenge központi igazgatás, a túlnépesedés és a gazdasági instabilitás egyes országok esetében azonban komoly aggodalomra adhat okot.

Szöveg: Dr. Marsai Viktor

Megosztás a Facebook-on


A megerősített uniós együttműködésnek nyitva kell állnia minden tagállam számára

    • nevtelen 1

A több sebességű integráció már ma is realitás az unióban, és akár még bővülhet is a szerepe. A megerősített együttműködésnek azonban nyitva kell állnia a többi tagállam számára is, ez ugyanis a döntő feltétele annak, hogy ne alakuljon ki első-, másod- és harmadosztály az uniós tagságban - mondta Halmai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja az MTI-nek.

 A differenciált (vagy több sebességű) integráció már ma is realitás. A jövőben szerepe bővülhet, ez nagymértékben összefügg azzal, hogy milyen mértékű integrációra vállalkoznak a tagállamok. Ha meghatározott területen valamennyien vállalják a mélyebb integrációt, akkor nem lesz szükség differenciált konstrukcióra. Ha pedig valamely területen eltér a tagállamok álláspontja e tekintetben, eltérő tagállami integrációs modellek alakulhatnak ki - magyarázta Halmai Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig sem volt ismeretlen a "több sebességes Európa" fogalma.

A Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében definíciószerűen most is lehetséges a több sebességű integráció. Ugyanakkor lényeges követelmény, hogy az európai integráció fejlettebb államai, az úgynevezett magországok és a kevésbé fejlett tagállamok között ne jöjjenek létre áthidalhatatlan különbségek - fejtette ki. A professzor emlékeztetett: a szabály most is az, hogy a  konvergencia kritériumokat nem teljesítő tagállamok tartósan kimaradnak az euróövezetből. A kimaradási (opt out) klauzula révén pedig az Egyesült Királyság és Dánia önállóan dönthetnek az egységes valutához történő csatlakozásról.  Elmondta: a Római Szerződés aláírásának közelgő hatvanadik évfordulója egyúttal alkalmat nyújt az európai integráció soron lévő feladatai és jövőbeni működési módja áttekintésére. Arra a kérdésre kell választ adni, hogy a Brexit után milyen változások előtt áll Európa a következő évtizedben, választ kell adni arra, hogy az új technológiák milyen hatást gyakorolnak a társadalomra és munkahelyekre, foglalkozni kell a globalizáció, a biztonságpolitika kérdéseivel és a populizmus térnyerésével.

Halmai Péter kifejtette: az Európai Bizottság Fehér Könyvet adott ki Európa jövőjéről, amiben öt forgatókönyvet vázolt fel, amelyek megmutathatják, milyen lehet az Európai Unió 2025-ben. A felvázolt forgatókönyvek közül az első (Minden megy tovább) az eddig elindított reformok folytatását tartalmazza, e folyamat minden korlátjával és ellentmondásával együtt. A második (Csakis az egységes piac), illetve a negyedik (Kevesebbet hatékonyabban) csak meghatározott, kiválasztott szakpolitikai területeken nyújt módot az integráció mélyítésére. Igazi előrelépést valójában a harmadik (Aki többet akar, többet tesz), illetve az ötödik (Sokkal többet együtt) forgatókönyv ígérhet. Az Európai Bizottság pozíciójából is adódóan mindeddig leginkább a legutóbbit szorgalmazta - húzta alá a professzor.

A "Sokkal többet együtt" forgatókönyvben a tagállamok minden területen több hatáskört és erőforrást osztanak meg, és kiterjesztik a közös döntéshozatalt. Jelenleg valószínűleg nagyobb lehet a megvalósíthatósága az "Aki többet akar, többet tesz" forgatókönyvének. Ez utóbbi esetében a 27 tagú EU a mai módon halad tovább, de az arra kész országok számára fennáll a lehetőség: meghatározott területeken (gazdasági és monetáris unió, védelem, belső biztonság vagy szociális kérdések) további eredményeket érjenek el. Célirányos koalíciók jöhetnek létre a tagállamok között - mutatott rá.

Kiemelte: március 6-án a nagy tagállamok (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) Versailles-i csúcstalálkozóján ugyanez a gondolat merült fel, Francois Hollande francia elnök differenciált együttműködéseknek nevezte a különböző kiterjedésű kooperációkat.

 A francia elnök szerint "néhány ország gyorsabban és messzebb haladhatna előre" olyan területeken, mint a védelmi politika, a gazdasági és a monetáris unió elmélyítése az eurózónában, az adóügyi és szociális harmonizáció. Angela Merkel német kancellár szerint is az európaiaknak venniük kell "a bátorságot elfogadni, hogy egyes országok gyorsabban haladnak, mint mások", anélkül, hogy "a késedelmet szenvedettek előtt bezárnák" a lehetőségeket. Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök pedig az EU-n belüli különböző integrációs szintekről beszélt.

A 2008 őszén kitört pénzügyi és gazdasági válság meggyőzően bizonyította a tagállamok nagyfokú egymásra utaltságát, 2010-ben a tagállamok támogatását célzó ideiglenes mechanizmust hoztak létre, amelyet 2013-tól az állandó európai stabilitási mechanizmus váltott fel. A válságkezelést szolgáló intézkedéseken túl rendszerszintű reformok is megkezdődtek, így például 2011 tavaszán elfogadták az Euró Plusz Paktumot is. A versenyképességi megállapodásban a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaltak kulcsfontosságú, nemzeti hatáskörbe tartozó területeken a gazdaságpolitikai koordináció magasabb szintre emelésére a versenyképesség növelése és a makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében.

Kifejtette: a nagy magországok felvetik a differenciált integráció további lehetőségét. A Brexit után is 27, igen differenciált helyzettel, s eltérő preferenciákkal jellemezhető tagállam alkotja az Európai Uniót. A több sebességű konstrukció nem igényli az Alapszerződések módosítását. Egységes marad a 27 tagú EU, miközben azok a tagállamok, amelyek többet szeretnének, lehetőséget kapnak együttműködésük elmélyítésére. A szorosabb integrációból kimaradó tagállamok azonban fenntartásokat fogalmazhatnak meg - mondta végezetül Halmai Péter.


Szöveg: MTI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: Halmai Péter, 2017

Milyen a jó cégnév?

    • fokep
    •  dsc4345 2
    •  dsc4354 2
    •  dsc4356 2
  • Előző
  • Következő

„Nomen est omen – a név kötelez” címmel tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Prof. Dr. Papp Tekla, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar civilisztikai intézetének vezetője. Vállalati környezetben, különböző jogtanácsos cégektől igencsak borsos áron hallgathattak volna meg egy hasonló polgárjogi előadást a jelenlévők, azonban a Ludovika Szabadegyetemen az NKE hallgatói akkreditált kurzus keretében, külsős érdeklődők pedig ingyenes regisztrációval vehettek részt a cégnév választás rejtelmeit bemutató magánjogi előadáson. 

Papp Tekla jogi szakvizsgáját 1995-ben szerezte meg, majd elvégezte az Európai Jogakadémia európai társasági jogi és európai magánjogi kurzusait is. Vendégoktató a Budapesti Gazdasági Egyetemen, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemen. 16 magyar és 5 külföldi tudományos testület és szerkesztőbizottság tagja, ezek közül a Societas – Central and Eastern European Company Law Research Network elnökhelyettese és a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnökségi tagja. Emellett a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos jegyzékben szereplő választott bírája.

Általában magától értetődik, hogy a természetes személyek a saját nevükön vesznek részt különböző jogcselekményekben, tesznek és fogadnak el jognyilatkozatokat. „De mi a helyzet az emberek által létrehozott szervezetekkel?” – teszi fel a kérdést Papp Tekla – „Az nem kérdés, hogy a magánszemélyek szerveződései fikciók. Még soha senki nem liftezett együtt egy egyesülettel, nem ivott kávét egy szövetkezettel, vagy nem kötött házasságot egy részvénytársasággal.” Az ÁKK intézetvezetője kifejtette, hogy ezek a szervezetek emberekből állnak, fizikai valóságukban nem léteznek, mégis valahogy meg kell őket jeleníteni. „Ezt a funkciót szolgálja az adott szervezet elnevezése” – világított rá a cégnév fontosságára Papp Tekla.

Az ÁKK intézetvezetője kiemelte, hogy a cégnév különböző funkciókkal és tartalmi elemekkel rendelkezik. Funkció szempontjából az egyedi név megkülönbözteti a céget a többi szerveződéstől, támpontot ad, hogy mégis milyen szervezetről van szó, továbbá egy frappánsan megválasztott figyelemfelkeltő cégnévvel akár versenyelőnyt is szerezhetünk szervezetünknek a piacon. Az előadás során a hallgatóság megismerkedhetett a cégnév kötelező és fakultatív elemeivel. Kiderült, hogy a megalkotni kívánt cégnévben kötelező elem a vezérszó és a cégforma, választható a cég tevékenységére utaló elem, tehát hogy mire hozták létre, a cégjelző, vagyis hogy hogyan működik és milyen speciális tevékenységet folytat, valamint az üzleti jelző, amellyel különböző üzleti kapcsolatokra tehetünk utalást.

Az előadáson Papp Tekla ismertette a cégnévvel szemben támasztott követelményeket, szabályozó elveket is. A cégvalódiság elvénél, a cégbíróság a cégforma valódiságát, valamit a név megtévesztő, a valóságot nem tükröző jellegét vizsgálja a köznapi, az átlagos és az általános figyelem szempontjából. Példaként az intézetvezető asszony a külföldi márkához hasonló cégneveket, az „Adidos” és a „Püma” esetét hozta fel. A következő követelmény a cégszabatosság elve, amely a cégnév magyar nyelvtani helyességét, érthetőségét és jogszabályi megfelelősségét vizsgálja. Az utolsó kritérium a cégkizárólagosság elve: a cégnévnek különböznie kell az adott ország területén bejegyzett cégek, szervezetek, közigazgatási szervek nevétől. Ez alól is vannak azonban kivételek. Ilyen például, ha átalakulás során megörökli az új cég a jogelőd nevét, vagy ha a cég egy tagjának a nevét tartalmazza. „A jelenlegi cégnyilvántartásban összesen 658 cégnévben szerepel a Kovács, 735-ben a Szabó, 400-ban a Német és 247-ben a Balogh vezetéknév.” – világított rá a cégek közti megkülönböztetés nehézségeire Papp Tekla.

A cégnévvel kapcsolatban további tartalmi előírások is felmerülnek – mondta az ÁKK intézetvezetője. Ilyen, hogy mindenképp fel kell tüntetni benne a nonprofit jelleget, a közhasznú minősítést. A név nem tartalmazhatja az „állami”, „nemzeti” szavakat, itt kivétel, ha az állam valamilyen módon részt vesz benne. Földrajzi elnevezéseknél meg kell felelnie a cégvalódiságnak. Településnév, egyházi, vagy más szervezeti névhasználat esetén pedig felhatalmazás szükséges. A kiemelkedő történelmi személyiségnév használatakor mindig ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia engedélyét. Végül cégünk névében nem szerepelhet olyan elem, amely köthető valamely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerhez.

Az előadás során Papp Tekla összefoglalta a cégnevet érintő jogszabályi előírásokat, bírói gyakorlatokat. „Magyarországon alig van olyan cég, amely teljes cégnevet használ és valamennyi felsorolt szabályt betartana.” – összegezte az ÁKK intézetvezetője. A „nomen est omen - a név kötelez” címválasztással kapcsolatban Papp Tekla végül kiemelte, hogy a cégnév összefüggésben van a goodwillel, az üzleti jó hírnévvel. Ez három részből tevődik össze: a cég tevékenységéhez kapcsolódó kedvező megítéléssel, a cég üzleti partnerköréhez kapcsolódó kedvező megítéléssel, valamint a cégnévhez kapcsolódó kedvező megítéléssel. „A goodwill forgalomképes vagyoni értékű jog, apportálható más cégekbe. Másrészt, ha jól választjuk meg a cégünk nevét, és jól végezzük a tevékenységünket, akkor esélyünk van arra is, hogy goodwillje legyen a cégünknek… és akkor nomen est omen!” – zárta előadását Papp Tekla

A Ludovika Szabadegyetem következő programjára március 14-én kerül sor, amelyen Dr. Szászi Gábor ezredes tart előadást „Az ország közlekedési rendszere védelmi szempontú elemzésének aktuális kérdései” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Dobogón az NKE futsal csapata

    • kupaatado
    • iflinger zsolt 4mez
    • kupaatado
  • Előző
  • Következő

A harmadik helyen végeztek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem futsalosai a Kárpát-medencei Egyetemek Kupáján (KEK), amelyen öt ország 44 csapata és mintegy 700 sportolója vett részt. A nyolcadik alkalommal megtartott sportversenyre Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből is érkeztek csapatok a BEAC csarnokába.

Már a csoportmérkőzéseken is bizonyították jó formájukat az NKE játékosai: a Corvinusosok elleni döntetlen mellett győzedelmeskedtek a Selye János Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csapataival szemben. A következő körben a Young Boys nevű formációt verték magabiztosan, 5-0 arányban a mieink, akik ezzel bejutottak az elődöntőbe. Itt azonban nem sikerült az újabb bravúr az Óbudai Egyetem gárdája ellen, így maradt a bronzmérkőzés. Ezt meggyőző játékkal, a Szent István Egyetem csapatát legyőzve sikerült abszolválnia az NKE gárdájának.  A dobogós helyezés mellett további siker, hogy a torna All Star csapatába válogatták az NKE játékosát, Iflinger Zsoltot is, aki egyben a mieink legeredményesebb játékosa lett, 6 találattal. „Az NKE hallgatói a tavalyi BEFS Final Four után a KEK-ben is letették a névjegyüket, büszkék lehetünk az elért eredményre- értékelt Nagy Ádám testnevelő, az NKE SE Futsal szakosztály vezetője. A tornát végül az Óbudai Egyetem csapata nyerte meg, amely a döntőben főlényesen, 4-0-ra győzte le a Kolozsvárról érkező futsalosokat.

A rendezvényen az öregdiákok is összemérhették tudásukat, akik közül az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is a csíkszeredaiak bizonyultak a legjobbnak. A futsal mellett kosárlabdatornát is rendeztek, amelyen a nőknél a Budapesti Corvinus Egyetem vihette haza a serleget, míg a férfiaknál az ELTE szerezte meg az aranyérmet. Az ünnepélyes díjátadón megjelenő Dunai Antal olimpiai bajnok labdarugó örömmel látta, hogy a technikai megoldások terén már a Messi, Suarez, Neymar barcelonai triót idéző megmozdulásokat láthatott a közönség, így akár Bernd Storck, magyar válogatott szövetségi kapitánya is válogathatna a torna sportolói közül.

A szervezők idén sem feledkeztek meg a jótékonyságról: az felajánlott adományokat a Péterfalvai Református Líceumnak juttatják el. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és a torna fővédnöke mellett Újbuda Önkormányzata, az Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft., az ELTE Sport Kft., a Ferencvárosi Torna Club, az FTC játékosa, Hajnal Tamás, illetve a résztvevő csapatok is ajánlottak fel sportszereket, játékokat az intézmény tanulói számára.

További információk, részletes eredmények: http://kek.elte.hu/

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NKE, futsal, 2017

Paradigmaváltás történik a magyar filmgyártásban

    • fokep
    •  dsc4202 2
    •  dsc4204 2
    •  dsc4220 2
    •  dsc4226 2
  • Előző
  • Következő

A magyar filmkészítők szerencsés helyzetben vannak, hiszen az európai és különösen az amerikai gyakorlattal szemben nagyon jelentős állami támogatást kapnak az itt készülő filmek - hangzott el az NKE Államtudományi és Közigazgatási Karon rendezett műhelybeszélgetésen. Muhi András, a nemrég Arany Medve-díjjal jutalmazott „Testről és lélekről” című film producere szakmai kulisszatitkokról is beszélt az érdeklődő hallgatóknak. 

Enyedi Ildikó rendező díjnyertes alkotása azért is kiemelkedő teljesítmény, mert utoljára 42 éve kapta meg hazai film az Arany Medve-díjat. A rendező és Muhi András producer jelenleg számos közönségtalálkozón vesznek részt, mivel számukra nagyon fontosak a nézői visszajelzések. Muhi András elmondta, hogy négy napja látható a film a magyar mozikban és már eddig 14 ezren vásároltak rá belépőjegyet. Ez magyar viszonylatban kiemelkedő teljesítmény, hiszen annak idején még az Oscar-díjas Saul fia sem kezdett ilyen erősen. Elhangzott, hogy ma már nagyon ritka, ha egy film eléri a 100 ezres nézőszámot, mint például a Liza, a rókatündér című alkotás, amelyet 140 ezren tekintettek meg, így az utóbbi évek legnépszerűbb magyar filmje a mozikban.

A Saul fia kapcsán Muhi András hozzátette, hogy az Oscarral is jutalmazott alkotás még a klasszikus rendezői vonalat jelentő Jancsó Miklós-Tarr Béla hatás eredménye, az elmúlt években készült kisfilmek viszont már paradigmaváltást jeleznek. Muhi András szerint ezek az alkotások ugyanis szinte kizárólag az átlagemberekről szólnak és ez a visszajelzések szerint elnyerte a nézők és a szakma tetszését is.

A „Testről és lélekről” című film mindkét főszereplőjének nagyon monotonon telnek a mindennapjai, de éjszakánként ugyanazt álmodják. Számomra ez a legmegragadóbb része a történetnek” - hangsúlyozza a berlini nyertes alkotásról Muhi András. A film producere korábban 20 éven keresztül nagyvállalati jogászként dolgozott, majd a 2000-es években került át a filmszakmába. Mindezzel gyerekkori álma valósult meg, és azóta elég termékeny szakmai életet tudhat magáénak: mintegy 250 hazai és nemzetközi filmben vehetett részt producerként. Enyedi Ildikó mellett olyan neves hazai filmkészítőkkel is dolgozott, mint például Mundruczó Kornél vagy Hajdu Szabolcs.

„A producer a film, mint egy kész termék tulajdonosa, aki egyedüliként látja át teljes mértékben a produkció készítésének minden folyamatát”- teszi hozzá Muhi András. Szerinte ma már az utómunka teszi ki a filmkészítés folyamatának legalább 30 százalékát, de a producernek a film terjesztésében, reklámozásában is nagyon fontos szerepe van. Pénzt viszont csak nagyon kevés film tud igazán hozni a konyhára, hiszen a jelenlegi trend szerint 100-ból 80 film eleve bukásra van ítélve anyagilag. Amíg Amerikában szinte teljes egészében piaci alapon készítik a filmeket a nagy stúdiók, Európában az állami támogatás is szükséges mindehhez. „Ebből a szempontból Magyarországon szerencsés helyzetben vannak az alkotók, hiszen itt akár teljes mértékben átvállalhatja az állam a filmkészítés költségeit”- hangsúlyozza Muhi András. Szerinte ez ugyanakkor nem tekinthető elfecsérelt pénznek, hiszen egy-egy magyar filmsiker nagyon komolyan növeli az ország presztízsét.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on