Szűkítés


Minden Címke 588


bejegyzések

A magyar hősökre emlékeztek

    • fokep
    •  dsc9464 2
    •  dsc9475 2
    •  dsc9482 2
    •  dsc9503 2
    •  dsc9505 2
    •  dsc9514 2
    •  dsc9518 2
  • Előző
  • Következő

A Magyar Hősök Emlékünnepe alkalmából Dr. Pohl Árpád ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Takács Attila dandártábornok, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka, valamint Sári Szabolcs alezredes, az MH Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka koszorúzott a Békefenntartók Emlékművénél az NKE Hungária körúti campusán, így adózva mindazok emléke előtt, akik életüket adták a hazáért.

IV. Károly magyar király (1916-1918) kezdeményezésére 1917 tavaszán az országgyűlés fogadta el az akkor dúló világháborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. törvénycikket, mely kimondta: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” A Nagy Háború nem csak a harctéren hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékművet a hálás utókor. 1924-ben újabb törvénnyel erősítették meg a hősök iránti tiszteletet. A XIV. törvénycikk kimondta:

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot – mint a "Hősök emlékünnepét" – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.”

A megemlékezések 1925-től váltak rendszeressé: országszerte egyházi szertartásokkal, koszorúzásokkal emlékeztek meg, amelyeken kötelezően részt vettek a honvédség és a rendvédelmi testületek képviselői, a bajtársi egyesületek és a fiatalok szervezetei. A második világháború után, a kommunizmus éveiben ezt az ünnepet tilalommal sújtották, eszmei üzenetét eltörlendőnek ítélték. Egészen a rendszerváltás utánig kellett várni, amíg megszületett a 2001. évi LXIII. törvény, amely a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját ismét a Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

Az idei hősök napi megemlékezés alapjául egy két háború közötti előadást választottam, melynek eszmei mondanivalója napjaink magyar katonáinak is példaként állíthatók. Az előadó vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Ludovika Akadémia 1936-38 közötti parancsnoka, majd a M. kir. Honvéd Vezérkar Főnöke 1941-44 között, aki lövésztisztként kezdte pályafutását az első világháborúban, s ezen benyomásairól, magáról a háborúról, a harcról, a katonai hivatásról tartott előadást az 1930/31-es tanévben. Ebből idézek:

Alig lehet a háborúnál valami nagyobb dolgot elképzelni. – Talán csak a béke nagyobb nála. – De a béke nagyságát is csak a háborúban ismerjük fel teljes egészében. A háború az, amely a béke nagy jelentőségét különösen kidomborítja, és azt különösen kívánatossá teszi. – Viszont a háborút is teljes jelentőségében csakis a békében, illetve a békével összevetve ismerhetjük fel. A béke és háború tehát szorosan összetartozó fogalmak. – Mint fény és árnyék, ugyanazon élet két arculata. Az egyik értelme a másikban rejlik.

A háború értelme a jobb békéért való küzdelemben rejlik, amely nélkül oktalan pusztítás lenne. A háború valódi célja tehát a béke, a valódi béke. A békének ugyan nem célja a háború, de mindig készen kell lennie a háborúra, hogy célját elérje, vagyis önmagát fenntarthassa. – A háború tehát nem cél, hanem eszköz a béke kezében. – És ebben ismerjük meg az első féket, mely megakadályozza azt, hogy a háború öncélú pusztítássá váljék. […]

Én személyes benyomásaim és tanulmányaim alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy a háború keletkezésében, sőt annak egész lefolyásában is megváltoztathatatlan törvényszerűség nyilvánul meg. […] Akinek a háborúban alkalma volt egy-egy nagy csata menetét figyelemmel kísérni, az csak nehezen tudta magát azon impresszió alól kivonni, hogy ezt a nagy színjátékot nem emberek rendezték. Az emberek csak eljátsszák a véres és szenvedésteli szerepüket, de a dráma szerzője valaki más, valami bámulatos nagy erő, amely az embert törvénye alá kényszeríti. Ez volt az impresszióm 1914 augusztusában, amidőn Kelet-Galícia harcmezőin az első nagy csatát, mint fiatal tiszt végignéztem. […] Az orosz tüzérség gránátjaiból nekünk is kijutott, de ez nem tudta figyelmemet a csata nagy menetéről elterelni. Az orosz tüzérség jellegzetes kaszáló tüzelésére rögtön ráismertem, és nyugodtan nevén neveztem. A harchelyzeteket is helyesen ismertem fel, és mint a dolgok természetes rendjét vettem tudomásul az orosz gyalogság jellegzetes előnyomulását, mintha mindig azt láttam volna. Minden olyan volt, mint azt a béke tanulmányaim alapján elképzeltem, és néha megálmodtam. […] És mégis milyen más volt minden. – Maga a mező, a hegy, a völgy, a községek, ahol a csata dúlt, mintha nem olyanok lettek volna, mint rendesen. – Az egész történés a történés színterével együtt más dimenzióba került. Mintha az ember lelkében elfordult volna valami, és így a dolgokat egészen másként látta. Valami szokatlan hatalmas erő behatása alatt keletkezett a lélek elfordulása, amelyet a lélek háborús állapotának nevezhetnék, és amelyen mindnyájan átesünk, amidőn a harctér felé közeledünk.

Ezen első nagy csata után persze még sok csatában vettem részt, amelyekben más beosztás és helyzet folytán más impressziók kötöttek le, de az első impresszió, amelyet friss lélekkel és még akkor szereztem, amidőn a háború még inkább élmény volt, mint mesterség, soha sem szűnt meg bennem uralkodni. Ez él bennem még változatlan erővel most is, sőt az az érzés, hogy a háború megváltozhatatlan erők törvényszerűsége alatt áll, azóta, hogy a háborúval, illetve a háborús eseményekkel elméletileg is behatóbban foglalkoztam, csak erősödött bennem. [… ]

A háború nem a diplomatáké, sem a hadvezéreké, hanem a népeké és nemzeteké, amely által megméretnek és jaj annak, aki könnyűnek találtatik!

Míg a közösség a háborúban ezer és ezer életet tesz az élet ezerszeres nyereségével szemben kockára, addig az egyén csak egy életet dobhat bele a harc vad forgatagába, a saját életét, amely neki mindene, a legdrágább kincse, amelyet minden pillanatban elveszíthet. Éppen ezért a csodálat és bámulat érzései ragadnak meg minket akkor, amidőn a harcosokat figyeljük, kik veszteséggel mit sem törődve nyomulnak előre az ellenség tüzében, vagy abban rendületlenül kitartanak. Csodáljuk bennük az embert, amelyről éppen itt, amidőn a pusztítás vad, mondhatnám állati indulatai hajtják előre, derül ki az, hogy mégis több, magasabb rendű mint az állat. – Valami olyasmit csinál, ami az állati élet szempontjából nézve érthetetlen és megmagyarázhatatlan volna. Odadobja és feláldozza az életét valamiért, ami semmiféle személyes haszonnal, vagy előnnyel nem kecsegteti. – Küzd egy ellenféllel, aki neki személy szerint nem is ellensége. – A halálfélelmet leküzdve, vagy azzal dacolva végzi el mindazt. – Az ember itt teljesen kilép az állati élet keretéből, azt magában leküzdve és azon túlemelkedve szinte önmagát múlja felül. – Lehetetlen akkor, amidőn az ember egy nagy csatát lát, azon felismerés elől elzárkózni, hogy van még az életnél is valami nagyobb és hatalmasabb erő, ami az embert a tudat alatt áthatja, ami soha el nem múló, ami az embert állandóan vonzza. Ez az erő a hősi kultusz alapja. […]

Nagy dolog az, ha van valamije az embernek, amiért érdemes élni, de még nagyobb dolog annál az, ha olyan célja van, amiért érdemes meghalni.

Az önfeláldozó képesség az emberiség legnagyobb kincse.

Hajtsunk hát fejet a mai napon mi is a magyar történelem számos katonahőse előtt, akik a legdrágábbat, életüket áldozták fel a hazáért. Ápoljuk kegyelettel emléküket!


Szöveg: Dr. Kaló József egyetemi docens

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Klíma ügye(in)k

    • fokep
    •  dsc8664 2
    •  dsc8674 2
    •  dsc8688 2
    •  dsc8710 2
    •  dsc8751 2
    •  dsc8756 2
    •  dsc8758 2
    •  dsc9360 2
    •  dsc9405 2
    •  dsc9410 2
  • Előző
  • Következő

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat és egyet a békéért” – hangzott el John F. Kennedy híres idézete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Országos Fenntarthatósági Szakmai Napján, amelyet az egyetem Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Kabinete tartott vízgazdálkodás, urbanizáció és éghajlatváltozás témában. Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt szervezett nemzetközi tudományos konferencián képviseltették magukat a szakma neves kutatói, tudósai és gyakorlati szakemberei.

Prof. Dr. Patyi András, az NKE rektora megnyitóbeszédében felidézte az elmúlt napok viharait, amikor Budapestet és számos más magyar települést özönvízszerű eső árasztott el, egy óra alatt hónapokra elegendő csapadék hullott le, megbénítva ezzel a város közlekedését. „Ez a vihar nemcsak azt mutatta meg, hogy milyen drámai eseteket alakít ki az egyre gyorsuló éghajlatváltozás, hanem rávilágított, hogy mennyire sérülékenyek a településeink. Ezrek élete, vagyona, biztonsága kerülhet veszélybe még azelőtt, hogy a polgárok és az állami szervek védekezni tudnának” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy 2050-re az emberiség csaknem 80%-a városban fog élni, így az egyre dinamikusabban gyorsuló urbanizálódás hatalmas kihívást jelent a városok irányításában, menedzselésében és tervezésében egyaránt. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek markáns közpolitikai küldetése van. Ebből a küldetésből következik, hogy tudományos alapossággal kell foglalkozni a világot és hazánkat egyaránt formáló jelenségekkel, különösen azokkal, amelyekben az állam, a kormányzat szerepet vállal. Ezek közé tartoznak a klímaváltozás, az éghajlatváltozás és a vízválság” – emelte ki a rektor. Az egyetemen így központi szempont a vízgazdálkodás, amellyel 2017 óta önállóan, a Víztudományi Kar égisze alatt foglalkoznak. Emellett az NKE együttműködési megállapodást kötött a nigériai szövetségi vízügyi minisztériummal, ahol az egyetem oktatói és kutatói a társintézmények segítségével megkezdték az afrikai ország vízhálózatának feltérképezését és továbbképzési rendszerének kialakítását.

A fővédnöki köszöntőt Kőrösi Csaba, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója tartotta meg Magyarország köztársasági elnökének nevében. „Urbanizáció és klímaváltozás. Két olyan folyamat, amely nagymértékben befolyásolja a társadalom fejlődésének irányait, esélyeit és kockázatait, szélsőséges esetben pedig a ma ismert civilizációnk sorsát is!” – fejtette ki. Felhívta a figyelmet, hogy a problémákat nem elég lokálisan vagy regionálisan értelmezni, hiszen már globális léptékű kihívással állunk szemben. Fontos megreformálnunk a városról kialakított képünket, hiszen fenntarthatatlan a szigetszerűen kialakuló megapoliszok képe, amelyek nem tudnak beilleszkedni a külső környezet komplexitásába. Át kell alakítani a versenyképességi erőforrásainkra épülő stratégiánkat is, amelyhez gondolkodásváltás és technológiaváltás egyaránt kell, hogy párosuljon. Kőrösi Csabának két kérése volt a megjelent tudósokhoz: az egyik, hogy segítsék a szakpolitikák döntéselőkészítését, mutassák meg a fejlődés irányát, a másik, hogy segítsenek megtalálni a fejlődés sarokköveit, ahol komoly változtatásokat kell eszközölni.

Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Hidrológiai programjának elnöke kiemelte, hogy a klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos szociológiai és politikai kérdés. Az NKE tanára kiemelte, hogy a következő 18 hónap kihívása a nagy mértékű népvándorlás lesz, míg a következő 10 évben a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. Rávilágított, hogy a föld vízkészletének csak 0,07%-a áll rendelkezésre, ezt tudjuk közvetlenül felhasználni. „Egy vízválság küszöbén állunk” – hívta fel a figyelmet. Szöllősi-Nagy András beszélt az éghajlatváltozásról is, amelynek megléte nem probléma, viszont a mértéke sokkal nagyobb baj. Az éghajlatunk változása folyamatosan gyorsul, a megszokott ciklikusság rendszere felborult. Ismertette, hogy a világ lakossága 2050-ra 9 milliárdra fog emelkedni, amelynek 60%-a azon az ázsiai kontinensen lesz kényszerű élni, ahol a föld felhasználható vízforrásának csupán a 30%-a található. „A politikusoknak nem szabad kiugraniuk a klímaegyezményekből, hiszen ez gyakorlatilag felér egy emberiség elleni bűntettel” – nyomatékosította a helyzet komolyságát.

Prof. Dr. Carles Vörösmarty, a City College of New York magyar felmenőkkel rendelkező kutatója a klímaváltozás és az urbanizációs fejlődés kapcsolatáról tartotta előadását. Megállapította, hogy kollégáival közösen egy céljuk van: megmenteni a világot. Carles Vörösmarty ismertette, hogy a technológia fejlődésével manapság sokkal részletesebben tudják kutatni a szakterületet, számos adat gyűjthető az urbanisztika vonásában. Kifejtette, hogy urbanizációs szempontból az elmúlt évtizedek során hatalmas változások következtek be. 2007-ben megfordult a vidékiek és a városiak aránya, mára több ember él városokban, megapoliszokban, mint vidéken. Ez potenciális probléma lesz az emberiség számára, hiszen 2050-re a világ 2/3-a városlakó lesz, aminek következményeként sokkal nehezebb lesz kezelni a természeti katasztrófákat. Az urbanizációs folyamatok hatalmas környezetszennyezéssel is járnak, az emberek ökológiai lábnyoma befolyásolja klímánkat. „Az emberek önmaguk határozzák meg a bolygó éghajlatát és az éghajlat változását” – mondta.

Prof. Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozásra nem csak most eszmélt föl az emberiség, hiszen a tudóstársadalom már közel 200 éve felfedezte a problémát. Az üvegházhatással kapcsolatban kifejtette, hogy elengedhetetlen a jelenlegi élőlények számára, hiszen ez +30 °C –os meleget biztosít ökoszisztémánkban. Azonban nem mindegy, hogy az ember milyen gázokkal telíti túl a légkört. Ilyen gáz a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, valamint a freon. Ezekkel az a probléma, hogy magas a légköri tartózkodási idejük, 50, 70 vagy akár 200 évig is a légkörben maradhatnak. „Ükunokáink is az általunk termelt gázok hátrányos hatásait fogják élvezni” – mondta. Az ELTE professzora kiemelte, hogy a legnagyobb probléma az, hogy már most is vannak olyan régiói a földnek, ahol a felmelegedés elérte a +2°C-ot, amely már visszafordíthatatlan károkat okoz környezetünkben. A párizsi klímacsúccsal kapcsolatban kifejtette, hogy hosszas viták és óriási kudarcok előzték meg, végül 2015. december 12-én fogadták el a klímaegyezményt, amely 2016. november 4-én lépett érvénybe. A klímaegyezményt ratifikáló országok vállalták, hogy tartják magukat azokhoz a kritériumokhoz, amellyel +2°C-hoz közeli állapoton lehet tartani a felmelegedés szintjét. Az már a jövő kérdése, hogy a világ vezető országai, ipari nagyhatalmai betartják-e az egyezményben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban megkérdezték az ENSZ főtitkárát, hogy van-e más lehetőség a föld megmentésére: „Nincs B terv, mivel nincs B bolygó!”

A konferencia délelőtti programja délután is folytatódott, ahol a résztvevők különböző szekcióüléseken vehettek részt. A szekciók blokkjain belül szó esett a fenntartható városokról, a települési vízgazdálkodásról, települési élelmiszerbiztonságról, a városi ökoszisztémákról, valamint fenntartható emberarcú gazdaságról.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Eljárási jog az Európai Unióban

    •  dsc8553 4
    •  dsc8623 2
    •  dsc8579 2
    •  dsc8581 2
    •  dsc8598 2
    •  dsc8632 2
    •  dsc8724 2
    •  dsc8730 2
    •  dsc8800 2
    •  dsc8830 2
    •  dsc8842 2
    •  dsc8869 2
    •  dsc8884 2
  • Előző
  • Következő

„Mindenképpen szükség van uniós közigazgatási eljárási kódexre” – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott kétnapos nemzetközi konferencia nyitónapján, ahol magyar és külföldi szakemberek osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat.

Az Európai Unió jogrendszerében a szabályozottság tekintetében erős hiányosságok mutatkoznak anyagi és eljárásjogi oldalról is. 2009-ben indult útjára az a kodifikációs törekvés az unióban, amely a jövőben hozzájárulhat egy általánosan kötelező és közvetlenül hatályos szabályozás kimunkálásához. Számos kérdést felvet ugyanakkor ez a folyamat, például azt, hogy a kódex hogyan fogja szabályozni a tagállami közigazgatási hatóságok egymás közötti, illetve az EU közigazgatási hatóságként eljáró intézményeivel, szerveivel való együttműködést. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián is számos megközelítésből járták körül a témát a szakemberek. 

Prof. Dr. Patyi András szerint a közigazgatás és az állami lét kölcsönösen feltételezik egymást, egyik sincs meg a másik nélkül. Az NKE rektora elmondta, hogy az EU közigazgatása kettős természetű: a döntéseket részben maga hajtja végre saját intézményi rendszerében, többségében azonban a tagállamok közigazgatási rendszereit használja erre. „Az EU alkotmányában és a tagállamok alkotmányaiban megnyilvánuló alapvető elvek végrehajtását végzi a közigazgatási rendszer”- hangsúlyozta a közigazgatási jog professzora. Az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok is többrétegűek, ezek köre sokkal szélesebb, mint a Magyarországon közigazgatási eljárásnak tekintett általános törvények. Ezeket a szabályokat a magyar jogrendszer is tartalmazza, sok különböző törvényben. „Az EU közigazgatási eljárásainak kódexét egy külön tanulmánykötetben mutatja be magyar nyelven a különböző szabályokat, amelyeket elemez is”- fogalmazott a rektor, aki szerint ennek a kiadványnak missziója is van, amely már korábban elkezdődött. Patyi András szerint a bíróságoknak kiemelkedő szerepe van a közigazgatási jog fejlesztésében és a megalkotott jog érvényesítésében. „Ez különösen igaz az EU közigazgatási jogára”- tette hozzá a rektor. Elmondta azt is, hogy az NKE kutatói munkáinak hátterében három nagy terület áll: a kormányzás, a közigazgatás és a katonai védelem. „Az egyetemen ezekkel a kérdésekkel számos tanszék és intézmény is foglalkozik”- hangzott el. 

Prof. Dr. Trócsányi László történeti visszatekintésében elmondta, hogy a 18. századtól kezdve organikus fejlődést láthatunk a jogállam fogalmával kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy az eljárásjogi kódexek a nemzetállamok többségében már a XX. század elejétől jelen vannak, Ausztriában például 1925-ben alkották meg. Ugyanakkor vannak olyan országok, mint például Franciaország, ahol az elmúlt években lépett hatályba az első átfogó közigazgatási eljárási kódex.  A miniszter szólt az úgynevezett kötelezettségszegési –eljárásokról, amelyeknél a határidőket rugalmasan kezelik a felek és igyekeznek megállapodásra jutni. Ugyanakkor éppen emiatt ezek az eljárások sokszor nagyon elhúzódnak- tette hozzá Trócsányi László. Az uniós intézmények által használt szabályok a különböző szerződésekben vannak rögzítve, amelyeket a bírói jog is továbbcsiszolta. „Az uniós jog fejlődésének kulcsa az Európai Bizottság kezében van, amely jogszabályt kezdeményezhet és őrködik a végrehajtás felett is” – fogalmazott a tárcavezető, majd hozzátette, hogy a kohéziós alapok felhasználása úgy működik, hogy a tagállam által felhasznált uniós forrásokat a bizottság utólag téríti meg. Ha a bizottság szerint a tagállam által benyújtott számla nem számolható el, akkor nem utalja a forrást, a tagállam pedig bíróságon támadhatja meg a döntést. A tárcavezető szerint minden állam alkotmánya annyit ér, amennyit abból a közigazgatás meg tud valósítani. Ezért mondhatjuk azt, hogy a közigazgatási eljárási jog mindennek az alfája és ómegája.

„Az úgynevezett modellszabályok elfogadásának egyetlen igazi jogalapja az, hogy a feladataik ellátása során az intézmények nyitott, hatékony és független európai közigazgatást támogatnak”- fogalmazott előadásában Juhász Endre. Az Európai Bíróság magyar bírája szerint a modellszabályok közül vannak, amelyek szinte biztosan nem lesznek a kodifikáció részei, mert például ahhoz az uniós alapszerződések módosítására van szükség. Ezt pedig a jelenlegi politikai környezetben valószínűleg nem kezelik prioritásként a tagállamok és az uniós intézmények sem. Ugyanakkor bíztató az az Európai Parlament által tavaly hozott politikai döntés, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatot terjesszen elő a témában. A szakember szerint a kódex harmadik könyvében vannak megfogalmazva olyan alapelvek, amelyekre érdemes nagyobb figyelmet fordítani.

„Az uniós eljárásjogi kodifikációnak arra kellene irányulnia, hogy a nagyon heterogén közigazgatási szervezetet egy irányba állítsa”- fogalmazott Dr. habil. Boros Anita. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy magyar szakemberek is vizsgálták a modell szabály rendszert, amely különböző könyvekből épül fel. Az ebből írt tanulmány több lényeges észrevételt is tartalmaz, mint például hogy sok aránytalanságot tartalmaz és eléggé heterogén is. „Vannak olyan részei, amelyek túlzottan részletesek, máshol pedig hiányosságok vannak a kódexben”- fogalmazott az NKE egyetemi docense. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós ágazati eljárási szabályok közül melyek lehetnek azok, amelyek bekerülhetnének a rendszerbe.  Boros Anita előremutató változásnak nevezte azt az elképzelést, hogy az uniós eljárásoknak legyen egy időbeli hatálya, a tervezett szerint ez három hónapot jelent majd. „A kodifikáció hozzájárulhat az uniós legitimáció növeléséhez, hiszen az állampolgárok úgy tekintenek erre a hatalmas uniós gépezetre, mint egy megközelíthetően és rosszul működő rendszerre”- tette hozzá az államtitkár.

A magyar eljárási jog uniós vetületeivel foglalkozott előadásában Dr. Darák Péter. A Kúria elnöke a bírói gyakorlat tapasztalatait osztotta meg, több jogeset bemutatása révén a résztvevőkkel. Előadásában arra hozott fel példákat, hogy az uniós alapelvek mennyire jelennek meg a nemzeti joggyakorlatban. Olyan fontos alapelvek magyarországi megvalósulását vizsgálta előadásában, mint például a jogszerűség, az egyenlő bánásmód, az arányosság, a pártatlanság és a magánélet tiszteletben tartásának elve.

„A modern államiság megjelenésével párhuzamosan Magyarországon nem alakult egy egységes közigazgatási eljárási kódex”- mondta előadásában Prof. Dr. Varga Zs. András. Az alkotmánybíró hozzátette, hogy ettől még voltak eljárásjogi szabályok a magyar jogrendszerben, csak különböző törvényekbe beépülve. Már a 20. század elején felmerült Magyarországon egy egységes közigazgatási eljárásjogi törvény megalkotása, de akkor a jogtudósok többsége nem támogatta a felvetést. Az 56-os forradalom leverése után a kommunista államberendezkedés elég erősnek érezte magát arra, hogy a közigazgatási eljárási jog kapcsán egységes törvényt alkosson. „Így született meg az eljárási törvény, amely általános és teljes körű szabályokat tartalmazott és kevés eltérést engedett magától”- fogalmazott Varga Zs. András. A rendszerváltozás után helyreállt a jogállam, és hamarosan meg is jelent a közigazgatási bíráskodás újjáélesztésének gondolata. „ Ezt végül elvetették, így a rendes bíróságok polgári ügyszaka foglalkozott ezekkel a kérdésekkel”- mondta az alkotmánybíró, aki hozzátette, hogy nem lehet teljes egységes eljárásjogi törvényt alkotni.  Ezért is szakított az igazságügyi tárca és az Országgyűlés az egységes, komplett eljárásjogi törvény álmával. A várhatóan jövőre életbe lépő törvény általános, de nem teljes törvény, amely szakított a határidő problémákkal is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jövőbeni eljárásairól beszélt előadásában Dr. Péterfalvi Attila. A hatóság elnöke elmondta, hogy 2018 májusától kell majd az uniós adatvédelmi szabályokat, rendeleteket alkalmazni. Elhangzott, hogy ma az adatvédelmi hatóságnak kettős feladata van: védi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, illetve a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A szakember hozzátette, hogy feladataik ellátásához számos jogosítvánnyal rendelkeznek, így például ombudsmani és hatósági jogkörökkel is. Ennek keretében speciális adatvédelmi bírságot is kiszabhatnak, akár 20 millió forint értékben.

A kétnapos nemzetközi konferencián a külföldről érkező vendégek is megosztják tapasztalataikat. A pénteki szekcióülések pedig olyan témákat feszegetnek, mint például a közigazgatási jogalkotás, az egyedi ügyekben történő döntéshozatal, vagy a közigazgatási szerződések ügye.

A konferenciáról további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


„Meg kell jelennünk a nemzetközi egyetemi rangsorokban”

    • nagy judit webre

Az NKE egyre ismertebbé és elfogadottabbá vált a nemzetközi térben az elmúlt években, most már arra kell jobban koncentrálni, hogy a külföldi felsőoktatási rangsorokban is láthatóvá váljunk – fogalmaz Dr. Nagy Judit, az egyetem új nemzetközi rektorhelyettese. Az elmúlt években az RTK-n dékánhelyettesi feladatokat is ellátó rendőr ezredes szerint mindez nem egyszemélyes feladat, hanem az egyetem minden oktatójának, kutatójának felelőssége, hogy fejlődjünk ezen a téren.

Derült égből villámcsapásként érte a felkérés, vagy azért lehetett valamennyire számítani erre?

Nagy Judit: Teljes mértékben meglepetésként ért, egyáltalán nem számítottam rá, de ugyanakkor nagy megtiszteltetés, hogy gondoltak rám. Az elmúlt években nemzetközi dékánhelyettesként dolgoztam a Rendészettudományi Karon, és nagyon szerettem azt a munkát. Mostanra kezdtek már beérni azok a nemzetközi-tudományos-szakmai folyamatok, amelyeket annak idején elindítottunk a kollégákkal. Már kialakult a háttér, amire szükség van ahhoz, hogy az ember magabiztosan hozzon olyan döntéseket, amelyek szakmailag is megalapozottak. Úgy érzem, hogy sikerült elfogadtatnom magam ezen a területen szakemberként és női vezetőként is. Azért kezdetben voltak félelmeim, hogy vajon elég vagyok-e én ehhez a beosztáshoz nőként, megfelelek-e az akadémiai vagy tábornoki közegben.

Most pedig egy újabb felkérést kapott egy magasabb pozícióba. Ilyenkor valóban van választási lehetőség?

N. J. Ez a felkérés nem parancsként ért, hanem kaptam gondolkodási időt. És már a legelső alkalommal is jeleztem azokat a pontokat, amelyek miatt át kellett gondolnom a kérdést. Egy ilyen döntés az ember családját, magánéletét is jelentősen befolyásolja, hiszen valószínűleg rájuk jóval kevesebb idő jut majd.

Ez egy új pozíció az egyetemen, hiszen korábban ez nem egy tisztán nemzetközi profilú terület volt. Mik a legfőbb kihívások, és mit változtatna az eddigi irányvonalon?

N. J. Szerintem az elmúlt öt évben nagyon jó irányba indultak el és haladtak a folyamatok Kis Norbert professzor úr irányításával. Sikerült az egyetemet a nemzetközi térben elhelyezni és el is fogadtatni. Ebben a jogelőd intézmények addigi eredményeire is lehetett támaszkodni. Remélem, hogy ezt a munkát én is magas színvonalon tudom majd tovább folytatni, bár kétségtelen, hogy nem könnyű egy ilyen kiváló, hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert szakember után beleülni ebbe a székbe. Az egyik fő célkitűzésem, hogy az NKE-t a nemzetközi egyetemi rangsorokban is megjelenítsük.

Említette a nemzetközi rangsorokat. Mi lehet a cél e tekintetben?

N. J. Most azt lehet mondani, hogy tudnak rólunk, a NUPS (az intézmény angol neve rövidítve – a szerk.) már egy ismert és elismert név a nemzetközi felsőoktatási térben. Egyre nő az érdeklődés az irányunkban, ezáltal a partneri hálózatunk is bővül, de természetesen ezzel nem elégedhetünk meg. Teljesítenünk kell, azaz pályázatokban, publikációkban, konferenciákon és nemzetközi programokban kell minél többször és minél hatékonyabban részt vennünk. Ezek azok az indikátorok, amelyek segítségével lassan, de feljebb tudunk majd lépni a rangsorokban. Ez azonban nem egyszemélyes munka, hanem az egyetem minden oktatójának, kutatójának feladata és felelőssége, hogy fejlődjünk ezen a téren.

Mennyire fontosak a nemzetközi térben az egyetemi együttműködések? Mitől lehetünk mi érdekesek egy külföldi intézmény számára?

N. J. Attól, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működése egy Európában is egyedülálló struktúrán alapul, ahol együtt van a közszolgálat ernyője alatt a rendvédelmi, a honvédelmi, a közigazgatási, a nemzetközi képzés és most már a víztudomány is. Ha valaki eljön hozzánk, akkor egy olyan gazdag portfólióval és kapcsolatrendszerrel találkozik, ami szerintem unikális nemzetközi szinten is. Itt van például a biztonsági szakterület, ami nálunk horizontális és vertikális irányból egyaránt jelen van a katasztrófavédelemtől kezdve a nemzetközi biztonságpolitikáig. Ez azt is jelenti, hogy nagyon széles spektrumú multidiszciplináris megközelítéssel minden kutatási téma feldolgozható, nem véletlen, hogy például ez a terület is szinte minden karhoz köthető valamilyen formában.

Az utóbbi években nagyon mozgalmassá vált a világpolitika, gondoljunk itt például a tömeges migrációra, a sajnálatos terrortámadásokra, vagy mondjuk a brexitre. Az emberek szeretnének megfelelően tájékozódni és eligazodni a folyamatokban. Ebben milyen szerepe van azoknak a nemzetközi profilú szakembereknek, akik egyetemünkön oktatnak?

N. J. Szerintem a médiaszerepléseket illetően ezen a területen vagyunk talán a legaktívabbak. Ezt azonban tovább lehet erősíteni, hiszen egyre több kutatónk dolgozik olyan speciális szakterületeken, amelyek más intézményekben nem találhatóak meg. Például a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Karon belül már van egy Kínával és egy Amerikával foglalkozó kutatóközpont is, amelyek a világpolitika konkrét szegmenseire koncentrálnak, így érthető, hogy például őket is egyre gyakrabban hívják meg szakértőként a sajtóba. De egyetemünk minden karán és intézetében találhatunk olyan kutatási témákat, melyekhez egyedülálló szakértői háttér párosul.

A sajtóval való kapcsolattartás Öntől sem áll messze, hiszen korábban rendőrségi szóvivőként is dolgozott. Általában az a tapasztalat, hogy az egyenruhások még mindig ragaszkodnak a szakzsargonhoz, és kevésbé tudnak közérthetően fogalmazni. Mi ennek az oka?

N. J. Fontos megérteni, hogy a nyomozás sikeres lefolytatásához fűződő érdek sok esetben behatárolja egy rendőrségi szóvivő lehetőségeit, vagyis nem beszélhet többről, mint ami éppen akkor megengedett. Én is emlékszem arra, hogy szóvivőként nem igazán nyúlhattam bele azokba a sajtó számára kiadott anyagokba, amelyeket például egy nyomozói osztálytól kaptam. A bizonyítási eljárás védelme miatt eléggé kötnünk kellett magunkat a rendőri szakzsargonhoz, hogy ne adjunk ki a kelleténél több információt, mert akkor sérülhet a nyomozati érdek.

Hogyan lett rendőr, hiszen Ön sem így kezdte szakmai pályáját, hanem csak később szerelt fel. Abban az időben már nem számított különleges jelenségnek a női rendőr?

N. J. Akkor talán már nem volt szokatlan a hölgyek jelenléte a testületben. Az én esetemben talán azért nem volt ez annyira meglepő, hiszen a családban többen is szolgáltak a rendőrség kötelékében, édesapám például megyei főkapitány-helyettes ezredesként ment nyugdíjba, édesanyám civilként dolgozott rendőri szervnél, és a húgom is az akkori Rendőrtiszti Főiskolán végzett. Bár rettenetesen büszke voltam (és vagyok ma is) rájuk, kezdetben én szerettem volna kilógni a sorból, így például először az ELTE-re mentem tanulni, és ott is végeztem biológia–kémia szakos tanárként, majd később Pécsen a jogi végzettséget is megszereztem. Aztán valahogy csak „beszippantott” a rendészet, a rendvédelem. Jó érzés volt felvenni az egyenruhát azért is, mert édesapámék nagyon büszkék voltak rám. Ráadásul nekem nem kellett a korábbi rendőrtiszti főiskolát elvégeznem, hanem a már meglévő diplomáim miatt egy átszervező képzésen vettem részt. Aztán elkezdtem komolyabban is megismerkedni ezzel a hivatásrenddel és szervezeti kultúrával, és akkor döbbentem rá, hogy ennek a szakmának nagyon komoly súlya van. Ez egy olyan hivatástudatot és viselkedéskultúrát jelent, amit az egyenruha viselése önmagában nem ad meg. Ez a „felfedezés” azt is eredményezte, hogy komolyabbá vált a gondolkodásom, „felnőttem”.

Mik a legfontosabb tervei rövid távon?

N. J. Szakmai szempontból szeretném átlátni az egyetem teljes struktúráját, a képzési és kutatási portfólióját, nem csak nemzetközi oldalról. Amikor egy delegációval találkozom, akkor szükség van arra, hogy minden szempontból képben legyek az egyetem együttműködési lehetőségeit illetően. Szeretném minél több vezetőtársammal átbeszélni a lehetséges irányokat, szeretnék minél több kutatóval személyesen is találkozni. Most megpróbálom átlátni azt a nemzetközi, szakmai hálót, amiben benne vagyunk, és hogy merre tudunk még terjeszkedni, nyitni. Mindezek első lépéseit jelentik részemről annak a folyamatnak, amellyel a célom, hogy hozzájáruljak az NKE nemzetközi keretrendszerben is versenyképes, vonzó egyetemmé, minőségi partnerré válásához. Ezt elérve lehet esélyünk együttműködésben a kutatási forrásokért pályázni, és a nemzetközi elitbe tartozó egyetemekkel konzorciumban megjelenve a nemzetközi tudástranszfer egyik jelentős bástyájává válni.

Emellett anyaként az a célom, hogy mindezen munkát úgy végezzem, hogy lázadó kiskamasz 12 éves kislányom a legkevésbé érezze az anyai támasz, háttér, szeretet hiányát, hiszen azt gondolom, most, a felnőtté válás küszöbén van rám a legnagyobb szüksége. Fontos megtalálni a munka és a magánélet egyensúlyát, mert vannak olyan pillanatok a családi életben (egy nagyi közelgő 90. szülinapja, egy tanyai „túlélőtáborban” közösen eltöltött hét, egy folgaridai sízős hét hófödte hegycsúcsokon), amiket nem lehet utólag bepótolni.


Az interjút teljes terjedelmében a Bonum Publicum májusi számában olvashatják: http://uni-nke.hu/kiadvanyok/bonum-publicum-magazin


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Az év hallgatói magazinja a Forum Publicum

    •  dsc8227 2

Az év hallgatói magazinjának választották a Forum Publicumot.

Az elismerést a Várkert Bazárban a DUE Médiahálózat által szervezett Országos Ifjúsági Sajtófesztiválon vehette  át az újság főszerkesztője és a lap tulajdonosának képviseletében, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke. A Forum Publicum az első díjjal olyan felsőoktatási intézmények hallgatói újságait utasította maga mögé mint az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vagy a Semmelweis Egyetem.

A magazin először 2012 nyarán jelent meg, azóta közel negyven lapszám, több mint ötvennyolcezer példányban került az olvasók kezébe. Az elmúlt öt év alatt ötvennél is több hallgató írása jelent meg hasábjain. Korábban több elismerésben is részesült a lap; 2016-ban ugyanebben a kategóriában második helyezést ért el, 2015-ben pedig elnyerte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület Pro Sperare- díját, amivel a magazin látványos fejlődését, és a szerkesztőség hallgatói újságírás szerepét növelő munkáját értékelték.

Megosztás a Facebook-on


NKE-s gyakornok az Országgyűlés Hivatalában

    • 1233
    • 12345
    • 132
  • Előző
  • Következő
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tíz hallgatója segítette a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság gyakornoki programját a tavaszi szemeszterben.
2016-ban az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében a hivatal a korábbihoz képest több hallgatót fogad szakmai gyakorlat keretében.
A résztvevők ez idő alatt megismerkedhettek a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság tevékenységével és részt vehettek az Országgyűlési Könyvtár, a Képviselői Információs Szolgálat és az Országgyűlési Múzeum napi munkafolyamataiban. A tavaszi félévet lezáró rendezvény keretében a hallgatóknak lehetőségük nyílt beszámolni tapasztalataikról is.

A programban résztvevő diákok és mentoraik szervezeti egységenként:

Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság

– Kojsza Dávid – mentor: Dula Marina
– Kiss Luca Blanka – mentor: Kerekes Mária

Országgyűlési Könyvtár

– Mirkovszki Dorina – mentor: Czákné Szomor Ildikó
– Löber Anna Laura – mentor: Kardos Helga
– Tóth Virág Ditta – mentor: Maltsik Balázs
– Szontagh Réka Mária – mentor: Varga Tímea

Országgyűlési Múzeum

– Szathmáry Zsófia – mentorok: Andrási Réka, Juhász Zoltán

Képviselői Információs Szolgálat

– Subert Viktor – mentorok: Dr. Samu-Nagy Dániel, Holle Alexandra
– Bence Bianka – mentorok: Soltész Katalin, Simsa Tünde
– Sági Vanessa – mentorok: Csorba György, Vajda Adrienn
– Szabó Mátyás – mentorok: Holle Alexandra, Máté Olga


Forrás: Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság

http://www.nemzetfotere.hu/blog/posts/veget-ert-a-gyakornoki-program

Megosztás a Facebook-on


Honvédelem napi megemlékezések

    • fokep
    •  dsc8022 2
    •  dsc8017 2
    •  dsc8011 2
    •  dsc7967 2
    •  dsc7949 2
    •  dsc7930 2
    •  dsc7894 2
    •  dsc7873 2
    •  dsc7853 2
    •  dsc8038 2
    •  dsc8058 2
    •  dsc8063 2
    •  dsc8085 2
    •  dsc8101 2
    •  dsc8107 2
    •  dsc8111 2
    •  dsc8117 2
    •  dsc8121 2
    •  dsc8126 2
    •  dsc8130 2
    •  dsc8134 2
    •  dsc8138 2
    •  dsc8142 2
    •  dsc8146 2
    •  dsc8150 2
    •  dsc8154 2
    •  dsc8162 2
    •  dsc8169 2
  • Előző
  • Következő

A Gesztenyés kertben található 1848-as Hősi Emlékműnél tartott koszorúzási ünnepséget a Honvédelem Napja alkalmából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK). A délutáni ünnepi állománygyűlésén pedig elismerések átadására is sor került.

A magyar honvédsereg három hetes ostrom után, 1849. május 21-én foglalta vissza Buda várát. Ennek emlékére 1992-től ezen a napon ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját. A Gesztenyés kertben található síremlék 1877 óta hirdeti a budavári ostrom alatt elesett honvédkatonák önfeláldozó hősiességét. Az emlékműnél rendezett ünnepségen Dr. Kaló József, a HHK egyetemi docense kiemelte, hogy Buda elfoglalása egyike volt a szabadságharc legrövidebb és legsikeresebb ostromműveleteinek. „A 17 napig tartó csatában a magyar honvédség komoly, mintegy ötezer fős veszteséget okozott az ellenségnek és több mint 200 ágyú, valamint több ezer puska jutott a mieink kezére”- mondta Kaló József, aki szerint ez volt a szabadságharc egyik legnagyobb győzelme, amellyel lezárult a dicsőséges tavaszi hadjárat. A docens elmondta, hogy nem véletlenül ez a nap a Magyar Honvédelem napja, hiszen 1541 óta először foglalta vissza önerőből a magyar haderő az ország fővárosát. „Tisztelegjünk a mai napon ezen csodás győzelmet kivívó hősök és mindazok emléke előtt, akik a haza védelmében áldozták életüket”- fogalmazott Kaló József.

Az ünnepi megemlékezés után a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság nevében Takács Tamás, Dr. Papp Ferenc és Dr. Martin Attila ezredesek helyezték el az emlékezés virágait az emlékműnél. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár nevében Baráth Ernő ezredes, parancsnok, míg a Hegyvidéki Önkormányzat képviseletében Praimajer Mária és Földvári Gergely koszorúzott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nevében Dr. Horváth József főtitkár és Dr. Szászi Gábor ezredes, a HHK dékánhelyettese helyezett el virágot a szobornál.

Ünnepi állománygyűlésen is megemlékezett a 168 évvel ezelőtt történtekről a HHK, az MH Ludovika Zászlóalj és az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság. A rendezvényen Németh Balázs tanársegéd osztotta meg a szabadságharccal kapcsolatos gondolatait. Beszédben felidézte Görgey Artúr tábornok alakját, akinek élete végéig viselnie kellett az „áruló” bélyegét. „Görgey csak tűrt, tűrt és tűrt, és úgy halt meg, hogy nem került sor a rehabilitálására- fogalmazott Németh Balázs. Elhangzott, hogy Deák Ferenc szerint erre azért nem kerülhetett sor, mert meg kellett hagyni a magyarokat abban a hitben, hogy a szabadságharcot fegyveresen nem lehetett leverni, csak árulással. Ferenc Józseffel kapcsolatban elhangzott, hogy számára is példaértékű volt a magyarok hősies helytállása a budai vár ostromakor, még a hálószobájában is őrzött két, ezzel kapcsolatos festményt.

Az ünnepségen ismertették a honvédelmi miniszter által kitüntetettek névsorát. Simicskó István az oktatás, képzés kategóriában az „Év Katonája Kitüntető Címet” adományozta Dr. Varga Béla Lajos alezredesnek, a HHK Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék egyetemi docensének. A honvédelmi miniszter a ténylegesen eltöltött évei elismeréséül a Tiszti Szolgálati Jel 20 év után járó II. fokozatát adományozta Dr. habil. Berek Tamás alezredesnek, a HHK Műveleti Támogató Tanszék vezetőjének és Vas Tímea őrnagynak, a HHK Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék tanársegédjének. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével kapcsolatos tevékenysége során tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréséül a Migrációs Válsághelyzet Kezeléséért Szolgálati Jelet kapta Dr. Ujházy László alezredes, a HHK Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék vezetője.

Az ünnepségen kiemelkedő színvonalú tudományos kutatói, oktatói és doktori témavezetői munkájáért Hadtudományi Emlékplakettet vehetett át Prof. Dr. Kovács László ezredes, a HHK Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi tanára, valamint oktatói és rendszerbiztonsági felügyelői feladatainak színvonalas ellátásáért Megyeri Lajos Zoltán alezredes, a HHK Híradó Tanszék tanársegédje. Az Altiszti-Legénységi Szolgálati Jel 20 év után járó II. fokozatát Csábiné Bozány Magdolna zászlós, a Ludovika Zászlóalj állományának tagja vehette át.

A Honvédelem Napja alkalmából dicséretben részesült Gyürki-Kiss Endre őrnagy, Holló Krisztián őrnagy, Kiss Balázs főhadnagy, Koczka Réka közalkalmazott, Imre Gábor alezredes, Nagymihály Zsolt alezredes, Bártfai László őrnagy és Berki Zoltán főhadnagy.

Az állománygyűlésen közreműködött a nemzetközileg is elismert Honvéd Férfikar, amely Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa.

Szöveg: Szöőr ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Megjelent az Új Nemzeti Kiválóság Program pályázati kiírása

    • unkp banner
A Program célja a tudományos utánpótlás megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele, a kiváló oktatók, kutatók pályán- és itthon tartása, illetve az egyetemek tudományos teljesítményének ösztönzése. A program keretében a kiváló, kutatási tevékenységet végző felsőoktatási hallgatók (alapképzés, mester /osztatlan/ képzés, doktori képzés), doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók 5 havi, illetve 10 havi ösztöndíjban részesülnek, a fogadó felsőoktatási intézmények pedig a saját nyertes pályázóik ösztöndíj összegének 40%-a mértékében kutatási-működési támogatást kapnak. A hallgatók, doktorjelöltek és fiatal oktató-kutatók - támogatott célcsoporttól függően - 75.000 - 350.000 forint/hó nettó támogatásban részesülnek.
 
Az ösztöndíjakat az oktatásért felelős miniszter adományozza.
 
A pályázat részletei, információk, dokumentumok megtalálhatóak az alábbi linken:
Megosztás a Facebook-on


Új nemzedék, új szemlélet

    • fokep
    •  dsc7682 2 2
    •  dsc7695 2 2
    •  dsc7696 2 2
    •  dsc7697 2 2
    •  dsc7705 2 2
  • Előző
  • Következő

Az elektronikus hadviselés modern eszközei, a rendőrség és a civilek kapcsolata, valamint a határvédelem is szerepelt a témák között azon a rendezvényen, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakkollégiumainak hallgatói mutatták be legújabb kutatási eredményeiket.

Három évvel ezelőtt alakult meg az NKE-n a Szakkollégiumi Együttműködési Fórum (SZEF), amely az egyetem hét szakkollégiumát fogja össze és képviseli a külvilág felé. A SZEF által szervezett rendezvények egyik fontos célja, hogy lehetőséget biztosítson a szakkollégiumok hallgatói számára a nyilvánosság előtt való bemutatkozásra. Kovács Szabolcs, a szervezet elnöke elmondta, hogy az előadások sokszínűsége jól tükrözi a szakkollégiumok eltérő tudományos profilját, de a kutatási témák közötti összhang egyben meg is teremti az egységet a szervezetek között.

„Az NKE hét szakkollégiuma közül öt már megkapta a megfelelő minősítést és a fennmaradókat is arra bíztatjuk, hogy szerezzék azt meg”- mondta köszöntőjében Dr. Zán Krisztina alezredes. A Tudományos Ügyek Irodája vezetője elmondta, hogy az idei OTDK-n is sikeresen szerepeltek az egyetemi szakkollégiumok hallgatói, akik közül 5-en az első helyet is megszerezték. Elhangzott, hogy idén, a víztudományi profilú Zsuffa István Szakkollégiummal együtt már hétre nőtt az egyetemi szakkollégiumok száma. Zán Krisztina beszélt a pályázatokról is, kiemelve a KÖFOP-projekt és az Új Nemzeti Kiválósági Program lehetőségeit. Utóbbi esetében 149 millió forint áll az egyetem rendelkezésére, hogy a legkiválóbb pályázatokat támogassa.

Az elektronikai hadviselés eszközeiről beszélt előadásában Szmolnik Laura. A HHK harmadéves honvédtisztjelölt hallgatója az Öböl-háborút és a NATO 2011-es líbiai hadműveletét elemezte. Kiemelte, hogy az Öböl- háború volt a történelem első információs háborúja, amelynek során számos olyan elektronikai újítás jelent meg, amely jelentősen befolyásolta a küzdelem kimenetelét. Ezek közé sorolta az intenzív felderítést és zavarást és a nagyszámú, elektronikai hadviselésre használt repülőgépet. Utóbbiak segítségével az amerikaiak már a háború első szakaszában jelentős légi fölényre tettek szert. A Puskás Tivadar Szakkollégium hallgatója szerint a NATO líbiai hadművelete is egy újabb fejlődési pont volt az információs hadviselésben, hiszen ekkor jelentek meg először tömegesen a pilóta nélküli légi járművek, azaz a drónok.

„Ahogy az amerikaiak igazgatták Irakot a megszállás idején, elrettentő példaként kell szolgáljon a jövőben, hogy hogyan nem szabad ezt csinálni”- mondta előadásban Matusik András. Az Ostrakon Szakkollégium hallgatója részleteiben vázolta az Egyesült Államok által, az Irak megszállását követően megszervezett közigazgatás negatívumait. Ilyennek nevezte a többi között a tapasztaltan hivatalnoki állományt, a társadalommal való tényleges kapcsolat hiányát, a túlterhelt minisztériumokat. Elmondta, hogy az iraki hadsereg leépítése sokszor azzal járt, hogy az egykori katonák a lázadókhoz csatlakozva küzdöttek a megszállók ellen. Elhangzott, hogy az állami média teljes amerikai befolyás alatt állt, és az irakiak többsége a függetlenebbnek tűnő Al Jazeera műsoraiból tájékozódott.

Az árvízvédelmi falak típusairól és működésükről szólt Zagyva Dániel. A Zsuffa István Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy árvízről akkor beszélhetünk, ha a megemelkedett vízmennyiség kilép a medréből, addig csak áradásról van szó. Elhangzott, hogy amíg az ármenetesítés egy felkészülési folyamat, addig az árvízvédelem már konkrét beavatkozást is jelent. Az előadó beszélt a hagyományos, homokzsákos védekezésről, valamint az árvízvédelmi falakról is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy azok készülhetnek betonból, vasbetonból és téglából is és a homokzsákokkal szemben többször is felhasználhatóak. Magyarországon két jelentősebb árvízvédelmi fal található: az egyik Szegeden, a másik Szentendrén.

„A szabályalapú fiskális politika bevezetésére azért volt szükség 2010 után, mert a költségvetési hiány és az államadósság is nagyon megugrott az azt megelőző években” –mondta el előadásában Losonczi Krisztián. A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatója elmondta, hogy amíg például 2006-ban majdnem 10 százalékos volt a költségvetési hiány, a tavalyi évre sikerült ezt 2 százalék alá faragni. Hasonló folyamat játszódott le az államadóssággal 2011 után, aminek az eredményeként jelenleg 74 százaléknál tartunk. „A szabályalapú fiskális politika egyik nagy előnye, hogy bizonyos szabályok közé szorítja a gazdaságpolitikai mozgásteret”- hangsúlyozta Losonczi Krisztián.

Elsősorban a média befolyásolja a változékony civil-rendőr kapcsolatot Nagy Ivett szerint. A Szent György Szakkollégium hallgatója előadásában számos rendőrviccet felidézett a rendszerváltás előtti és utáni időszakból. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy a mai napig nem alakult ki igazán a bizalom az emberekben a rendőrök iránt. Például a lakosok többsége, ha meglát egy rendőrautót, nem biztonságérzetet ad számára, hanem inkább „beparázik” tőle. Mindebben a médiának van különösen nagy felelőssége az előadó szerint.

A határvédelemnek különböző eszközei voltak a magyar történelemben a gyepűk és határvármegyéktől kezdve a határvadász egységek felállításáig. Az új típusú rendészeti kihívásokat a tömeges migráció hívta életre Hangácsi Ádám szerint. A Nemzetbiztonsági Szakkollégium hallgatója úgy véli, hogy a déli határ védelméhez a fizikai mellett szükség volt egy jogi határzárra is és csak így lehetett biztosítani azt, hogy jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma 2015 óta. Az előadó beszélt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, azaz a FONTEX szerepéről is, kiemelve az együttműködés fontosságát az európai határvédelemben.

A hagyományos háborúk helyett, amelyeket országok vívtak, manapság egyre gyakoribbak az úgynevezett felkelés elleni katonai műveletek. Ezek esetében pedig fontos szerepe van a civil-katona együttműködéseknek és a lélektani műveleteknek. Erről beszélt előadásában Kovács Georgina. A Biztonságpolitikai Szakkollégium hallgatója szerint a katonai műveletek során úgy kell hatni a civil környezetre, hogy az lehetőleg kivesse magából a felkelőket. Megfelelő kommunikációs esetén ugyanis a civil közeg a katonákat fogja támogatni egy ilyen jellegű konfliktusban.

A tudományos konferencián elhangzott előadásokról külön kötet készül majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jóvoltából.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Vezérőrnaggyá léptette elő az NKE rektorhelyettesét a köztársasági elnök

    • nevtelen 1
A honvédelmi miniszter előterjesztésére  vezérőrnaggyá léptette elő Prof. Dr. Padányi József dandártábornokot, a NKE tudományos rektorhelyettesét Áder János köztársasági elnök május 17-én, szerdán, a Sándor Palota tükörtermében.

Prof. Dr Padányi József  két és fél évtizede teljesít szolgálatot a katonai felsőoktatás területén belül. 1991-től TMB ösztöndíjas, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia műszaki tanszékének oktatója, majd különböző vezető pozíciókat töltött be az egyetemen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-es megalakulásától kezdődően rektori felkérést kapott az NKE stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettesi, 2015. január 1-től az NKE tudományos rektorhelyettesi magasabb vezetői tisztség ellátására.
A mai ceremónián rajta kívül még négy honvédtábornokot léptetett elő altábornaggyá és vezérőrnaggyá Áder János. Altábornagy lett Varga János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének koordinációs helyettese, valamint Huszár János vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka. Vezérőrnaggyá léptette elő Dezső Sándor dandártábornokot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesét, Nagy József dandártábornokot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesét.  Az ünnepélyes előléptetésen részt vett Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, dr. Firicz László, a tárca közigazgatási államtitkára és dr. Orosz Zoltán, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes.
 
Forrás: honvedelem.hu
Megosztás a Facebook-on


Két pályázattal is várja a BM a tudománykedvelőket

    • shutterstock 269439293

A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára és a Belügyi Tudományos Tanács pályázatot hirdet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD hallgatói számára a doktori képzési díj, illetve a doktori fokozatszerzési eljárási díj költségátvállalására a 2017/2018. tanévre. A költségátvállalás célja a belügyi tudományos kutatói utánpótlás biztosítása a PhD (doktori) tudományos fokozat megszerzésének elősegítése útján. A pályázat benyújtásának határideje 2017. szeptember 04.

A pályázati kiírásról bővebb információ:

 http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/palyazat/2017/bttphd.pdf


A Belügyi Tudományos Tanács tudományos, szakmai pályázatot hirdetett meg Az új évezred kihívása – Digitális, infokommunikációs képességek címmel. A pályázat meghirdetésével a Belügyi Tudományos Tanács célja írásra serkenteni mindazokat, akik valamilyen módon érintettek a pályázatban dokumentált témakörökben. A feladat tanulmányok, innovációs javaslatok megírása „e-közigazgatás” és „kritikus információs infrastruktúra” témakörökben. Pályázni egyénileg és csoportosan is lehet. A pályázat benyújtásának határideje 2017. október 15.

A pályázati kiírásról bővebb információ:

http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/palyazat/2017/btttudpalya.pdf

Megosztás a Facebook-on


Fejben dől el minden?

    • fokep
    •  dsc7626 2
    •  dsc7636 2
    •  dsc7652 2
    •  dsc7663 2
  • Előző
  • Következő

Dr. Haller József előadásával zárult a Ludovika Szabadegyetem rendezvénysorozat 2017-es tavaszi szemesztere. A Rendészettudományi Kar Rendészeti Magatartástudományi Intézet intézetvezetője, egyetemi docense „Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig” címmel tartott előadást.

Haller József egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetem biológia szakán végezte Kolozsváron, majd PhD- fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2004 óta az MTA doktora. Kutatói állásban dolgozott a kolozsvári Biológiai Kutató Központban, a holland Leiden University-n, valamint tudományos főmunkatársként és tanácsadóként a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben. Az NKE RTK-n 2016 óta oktat, emellett rendszeresen oktatat az Eötvös Loránd és Semmelweis egyetemek doktori iskoláiban. Az egyetemi katedra mellett szakterületének megbecsült szakembere, különböző orvostudományi kutatócsoportok, konzorciumok és kutatóintézetek vezetője volt karrierje során. Számos hazai és nemzetköz elismerés birtokosa.

Az agresszió és a neurobiológia összefüggéseit, valamint a kriminológiai viszonyát vázolta fel előadásában Haller József. Az alapvető kérdés az, hogy a bűnelkövetés neurobiológiailag meghatározható-e vagy sem, továbbá hogy az agyban bekövetkező változásokon alapuló bűnelkövetés alkalmával a tettest gyógyítani kell, vagy büntetni? Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, azonban az NKE intézetvezetője részletesen kifejtette az agresszió kialakulásának okait, valamint az agresszivitás hatását az emberi agyra, illetve az emberi agy hatását az agresszivitásra.

Az agresszió funkciója fájdalom okozása az erőforrások megszerzése céljával. Az agresszió akkor működik funkcionálisan, ha jó az „ár-érték” arány, tehát ha az agresszív cselekvésbe befektetett energia kifizetődik. Az agresszivitásnak számos formája létezik. Lehet proszociálisan agresszív valaki, például a rendőr, aki a társadalom rendjének fenntartása érdekében kénytelen erőszakot alkalmazni. Egy bokszmeccs során is tombol az agresszivitás, ekkor semleges agresszióról beszélhetünk. Továbbá beszélhetünk antiszociális agresszióról, amikor egy bankrabló kirabol egy bankot, vagy amikor bandák utcai verekedésbe kezdenek. A kriminológia az antiszociális agresszióval foglalkozik, a bekövetkezett bűntettekkel. Ezekről az agresszív cselekményekről elmondható, hogy abnormálisak és diszfunkcionálisak, tehát a viselkedés a befektetett ár, a következmény nagyobb, mint a cselekvéssel elnyert érték. „Két jele van, hogy az agresszió abnormális: az egyik, hogy egy mentális zavarhoz párosul, a másik, hogy megszegi a törvényt” – mondta Haller József.

„Miért abnormálisan agresszív az ember? Tanuljuk az agressziót, vagy agresszívnek születünk?” – tette fel a kérdést az NKE intézetvezetője. Az agresszió kutatására számos kísérletet tett a tudományos világ, mind állatokon, mind embereken. A Harlow majmokon végzett kísérletéből kiderült, hogy azok az egyedek, amelyek az anyjuk nélkül laboratórium környezetben nevelkedtek, elzárva fajtársaiktól, felnőtt korukban az ismeretlen ingerekre sokkal agresszívabban válaszoltak, mint az átlagos majmok. Ez az embereknél is ugyanígy megfigyelhető. Az NKE egyetemi docense kiemelte, hogy ez egy általános biológiai reakció, mivel az agresszió formája sosem változik, így a szocializációs fejlődésből kimaradt egyedek sokkal agresszívabbak, mivel nem volt önkontrolljuk. „Megállapíthatjuk, hogy nem az agressziót kell megtanulni, hiszen az agresszió bennünk van. Azt kell megtanulni, hogy hogyan kontrolláljuk. Ezt lessük el a szocializáció során. Ha egy agresszív környezetben növünk fel, nem azt tanuljuk meg, hogy hogyan kell agresszívnak lenni, hanem nem tanuljuk meg, hogy hogyan illeszkedjünk be a társadalomba” – mondta.

Haller József kiemelte, hogy az agy bizonyos részének stimulálásával, a hipotalamusz elektromos ingerlésével kiváltható fizikai agresszió. A neurobiológiában ezt a területet kutatják az agresszivitással kapcsolatban, igyekeznek feltérképezni azokat az agyi ideghálózatokat, amelyek az agresszivitás kialakulásáért és kontrollálásáért felelnek. Az agresszió kialakulásának mechanizmusa a következő agyi neurológiai hálózaton működik: először a beérkezett ingereket a homloklebeny megszűri, itt található az agy morális gátja. Amennyiben a provokáció vagy egy erős hatás áttöri ezt a gátat, akkor a hálózat következő állomása az amigdala, amely a morális döntést érzelmekkel ruházza fel. Ezután jön a hipotalamusz, ahol az agy kiosztja a parancsot. A végső állomás az agytörzs, amely az izmokat működteti az agresszió megtestesítéséhez.

Haller József rávilágított, hogy az antiszociális agresszivitásnál megváltozott az agy valamelyik agresszivitásért felelős területe, így meggyengültek vagy túlzottan megerősödtek az agresszív gondolatokért felelős védőgátak. Megváltozott a morális mérlegelés, érzelmi gát, vagy a hipotalamuszi fék működése. Az agy megváltozása természetes, külső környezeti tényezők, stresszorok hatására adott életkorban különböző módon változik meg az agyunk. Így egy esetleges gyermekkori trauma kiválthatja az erőszakos bűnözésre való hajlamot.

„Biológiai, szociális és pszichológiai jelenségek szimbiózisáról van szó: amikor a pszichológia és a szociológia idegrendszeri változásokat idéz elő, ezek a változások megváltoztatják a viselkedést, amely megváltoztatja a társadalomba való integrálódást” - mondta Haller József az abnormális agresszivitásról. Az abnormális agresszió kezelésének számos formája van: lehet kezelni az okok megszüntetésével, szegénység kiküszöbölésével vagy oktatással, megelőzhetjük az agresszió kialakulását különböző felvilágosító programokkal, továbbá kezelhető az abnormális agresszivitás pszichoterápiával, gyógyszeres kezeléssel, vagy műtéttel. Az NKE egyetemi docense szerint a jövőben sokkal hatékonyabb lesz az agyi működés feltérképezése a technika fejlődésével, amivel majd könnyebben megállapítható lesz az, hogy milyen különbségek vannak a normális és abnormálisan agresszív emberek között.

Az előadás során hagyományosan átadták az állandó külsős érdeklődők számára az elismerő okleveleket, amellyel azoknak a vendégeknek a teljesítményét ismerte el az egyetem, akik a félév során regisztráltak és aktívan részt vettek a Ludovika Szabadegyetem programjain. Az előadás-sorozat a következő félévben is folytatódni fog, további információ szeptembertől várható az egyetem honlapján.


Szerző: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Hivatásuk: a nemzet szolgálata

    •  dsc7015 2
    •  dsc6615 2
    •  dsc6621 2
    •  dsc6688 2
    •  dsc6694 2
    •  dsc6737 2
    •  dsc6791 2
    •  dsc6825 2
    •  dsc6901 2
    •  dsc7086 2
    •  dsc7104 2
    •  dsc7106 2
    •  dsc7153 2
    •  dsc7191 2
    •  dsc7217 2
    •  dsc7270 2
    •  dsc7294 2
    •  dsc7338 2
    •  dsc7348 2
    •  dsc7364 2
    •  dsc7368 2
    •  dsc7434 2
    •  dsc7477 2
    •  dsc7491 2
    •  dsc7564 2
  • Előző
  • Következő

Idén májusban ismét megtartották a Ludovika Fesztivált a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, immáron nyolcadik alkalommal. A rendezvény hagyományosan a Ludovika Zászlóalj Száznapos Ünnepségével indult, ahol azokat a honvédtisztjelölteket ünnepelték, akik elérkeztek a tiszti esküjük letétele előtti utolsó kihíváshoz.

A Száznapos ünnepség szokása egészen a 18. századig nyúlik vissza. 1919-ig a volt Osztrák-Magyar monarchia tisztképző intézményeiben a növendékek avatásuk előtt 1000, illetve 500 nappal 1000 napos, illetve 500 napos ünnepségeket tartottak. A m. kir. Ludovika Akadémián 1924-ben elevenítették fel a szokást - mégpedig az avatást megelőző 100 nappal - innen ered a "száznapos ünnepség" elnevezés is.

„Önökre mi magyar emberek azért tekintünk büszkén, mert hivatásukul választották az egész nemzet szolgálatát. Hivatásul azt, hogy felkészültségükkel és elszántságukkal hazánk védelmének letéteményeseivé váljanak” – mondta Dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testületének tagja a végzős tisztjelölteknek. Kiemelte, hogy a tisztavatás előtti időszakban érdemes számot vetni mindarról az önzetlen támogatásról, amelyet a szülőktől, oktatóktól, tisztektől és bajtársaktól kaptak a kiképzések és a tanulmányok során, valamint visszatekinteni a múltra, a Ludovika Akadémia örökségére. „Tekintsenek vissza a nagy elődökre, akiknek a szellemisége a Ludovika történelmi épületéből árad és 100 nap múlva Önöket is kötelezi majd” – mondta a tisztjelölteknek. Ismertette, hogy a kormány és a Honvédelmi Minisztérium elkötelezett a honvédség állományának megerősítésében. „Tudniuk kell, hogy a Magyar Honvédségre, amiben szolgálni fognak, minden honfitársuk, minden magyar állampolgár tisztelettel és bizalommal tekint” – bíztatott minden honvédtisztjelöltet az államtitkár.

Az ünnepség során átadták a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar elismeréseit a tisztjelölteknek. A Bolyai Vándorkardot Gál Bence, a végzős évfolyam rangelsője vehette át, a Bolyai Dísztőrt a végzős évfolyam rangelső hölgy hallgatója, Benyusovics Edina kapta meg. Ludovika Emlékkarddal Imre Péter évfolyamelső példaértékű munkáját jutalmazták, míg a Kossuth Dísztőrt Virágh Edina honvédtisztjelölt hölgy évfolyamelső vehette át. A Repülős Dísztőrt Göblyös Bence, a Szolnokon repülésirányító tanulmányt folytató rangelső hallgató kapta meg. A Szent László- díjat Mészáros Csongornak ítélték oda, a Kvasz András Repülős Dísztőrt pedig Herczeg Lászlónak. A HHK dékánja a Hadik András Tanulmányi Vándordíjat 2017-ben a Katonai Üzemeltetés Alapképzési Szak, Híradó Specializáció, Katonai Információbiztonsági Modul  IV. évfolyamos tancsoportja részére adományozta.

„A Száznapos ünnepség és a Ludovika Fesztivál mindannyiunk életében meghatározó esemény” – mondta Sári Szabolcs alezredes, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnoka. Ünnepi beszédében rávilágított, hogy ezt a hagyományt még a Ludovika Akadémián végzett bajtársak hagyták örökségül a Ludovika Zászlóaljnak. Felhívta a tisztjelöltek figyelmét arra, hogy bár már nagyon közel járnak a hadnagyi csillaghoz, még nagy feladatok előtt állnak, hiszen csapatgyakorlatok és záróvizsgák várnak a rájuk következő 100 nap alatt. „Az előttetek álló feladatokhoz kívánok jó erőt, egészséget. Ne felejtsétek el, majd ha leteszitek az eskütöket, a feladatotok: a Hazáért mindhalálig!” – mondta.

A rendezvény ünnepi hangulatát a MH 54. Légierő Zenekar Honvéd Férfikara biztosította. Az ünnepséget követő Ludovika Fesztivál számos programmal várta az érdeklődőket. A Magyar Honvédség különböző szakterületei és hivatásrendjei mutatkoztak be a Ludovika téren felállított standoknál, emellett az egyetem karai és szervezetei, valamint Józsefváros Önkormányzata várta a résztvevőket. A gyerekműsorról a Bóbita zenekar gondoskodott. A dinamikus bemutató programokat több százan kísérték figyelemmel. Az esemény talán egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor a Katasztrófavédelmi Intézet életmentési bemutatót hajtott végre a Ludovika épületében, a második emeleten kialakult szimulált tűz elől „menekítették ki” az épületbe szorult kollégákat.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


A balkáni térség európai uniós bővítése Európa stabilitásának a kulcsa

    • fokep
    •  dsc6372 2
    •  dsc6388 2
    •  dsc6396 2
  • Előző
  • Következő

Európaizáció a Balkánon” címen tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Lőrincz Lajos előadótermében 2017. május 12-én. A plenáris ülést követő négy szekcióban az egyetem oktatói mellett a meghívott előadók a Nyugat-Balkánra ható európai integráció hátterét, az ehhez kapcsolódó uniós és magyar érdekeket, a Balkán régióját érintő átfogó kérdéseket, valamint az országok integrációjának lépéseit mutatták be.

Dr. Bóka János köszöntő beszéde nyitotta meg a konferenciát. Az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára kiemelt jelentőségű a Balkán, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a nemzetközi kapcsolatok terén is figyelembe veszi: alig két napja a Ludovika Nagyköveti Fórum vendége a szlovén nagykövetasszony volt, egy hónapja pedig a horvát nagykövet.

A konferencia főszervezőjének a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a NETK koordinálásával működő Európaizáció a Balkánon Ludovika Kutatócsoportot jelölte meg, mely 2017 márciusában kezdte meg működését, legfőbb céljának pedig a magyar közigazgatási kompetenciahiány kielégítését, a kutatási eredményeknek a magyar külpolitikai stratégiába való beépítését tűzték ki, végső soron olyan az NKE-n oktatásban továbbadható tudásanyag kidolgozását, amellyel a közszolgálatba lépő szakemberek már fel lesznek vértezve. A kutatócsoport emellett hozzájárul az NKE kapcsolatrendszerének bővítéséhez, kutatóhálózat kiépítéséhez és az intézményközi kapcsolatok alakításához. Mindezt a KÖFOP finanszírozza, s bár a projekt időbeli korláttal rendelkezik, Dr. Bóka János kifejezte hitét aziránt, hogy olyan eredményeket érnek el, amelyek az operatív program végeztével is működőképesek lesznek.

Dr. Ördögh Tibor, a kutatócsoport vezetője kihangsúlyozta a Balkán fontos szerepét, valamint azt, hogy a céljuk lehetőséget biztosítani a fiatal kutatóknak, hogy elismert szakemberekkel dolgozhassanak és így ők is azzá válhassanak, mert egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezzel a témával mélyrehatóan tud foglalkozni.

Dr. Ördögh Tibor felidézte, hogy a Balkánhoz kapcsolódó balkanizáció kifejezéséhez általában negatív, pejoratív jelentést társítunk, ami az elmaradottságra és a káoszra, az elfogadhatótól eltérő állapotra utal. Ezt a kifejezést legelőször 1918-ban a New York Times használta, ám a mai napig is él a köztudatban. Ezzel ellentétbe kell állítani viszont a konferencia címében is feltűntetett európaizációt, amely a közösségiesedést, a nyugati értékrendet, a Balkán pozitív tartalommal való feltöltését jelenti. A NETK adjunktusa felidézte személyes tapasztalatát és állást foglalt a Balkánra jellemző vendégszeretet, élettempó és sokszínűség miatt annak pozitív voltjára.

A kutatócsoport vezetője összefoglalta, hogy a konferencia előadásai közgazdasági, védelmi, politikai, gazdasági és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából hivatott bemutatni és elemezni a Balkán térségét, ország-specifikusan kitérve a demokráciára és az integrációra.

A plenáris ülés keretében Dr. Gosztonyi Krisztina „Az EU érdeke a nyugat-balkáni bővítésben” címen adott elő. A Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az Európai Unió számára a bővítés sikertörténet; a mai napig is kiemelt prioritással kezelt ügy annak ellenére, hogy az utóbbi években a gazdasági, a migrációs és a Lisszaboni szerződéssel életbe léptetett intézményi átalakításhoz kapcsolódó válságkezelésre kellett koncentrálnia az EU-nak. A bővítésnek hála dinamikusan fejlődik a belső piac és az EU a világpiacon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az Európai Unió a békét és a szabadságot testesíti meg. Emellett Magyarország is kiáll; az ügy egyik élharcosaként hirdeti, a tagállamok felelőssége, hogy a szkeptikus tagállamokat is érdekeltté tegyék a bővítés iránt, mert az azzal járó hosszú távú stabilitás, jó szomszédi viszony és a töredezett régió összekapcsolása mindannyiunk érdeke.  

Várkonyi Márta előadásának központi témája az EU bővítési folyamatának átalakulása volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa megerősítette, hogy a bővítés valóban sikertörténet, melynek nyitottságát értékként őrizni kell.  Mint mondta, a bővítési folyamat a korábbiaknál sokkal szigorúbb, szakaszoltabb eljárást jelent, amelyben a politikai elköteleződés és a technikai részletek nagy befolyással bírnak: az igazságügyi és az alapjogokra vonatkozó együttműködésnek a csatlakozási folyamat elején kell megnyílnia és a végéig nem zárulhat le. Ez azt is jelenti,  ha nincs megfelelő előrehaladás ezen területeken, akkor a tagállamoknak jogukban áll lelassítani vagy akár le is állítani a csatlakozni kívánó államra vonatkozó bővítési folyamatot, hiába teljesít jól az állam más területen. Várkonyi Márta a tagállam csatlakozását meghatározó tényezőknél két elvet emelt ki: az egyéni teljesítményt és a feltételesség igényét, melyeket vizsgálnia kell az EU-nak, hogy csak a valóban felkészült államok csatlakozhassanak, amelyek nem veszélyeztetik a szupranacionális szerv működését. Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán mellett: az előadó büszkén jelenthette be, hogy integrációs diplomatákat delegáltak más tagállamok helyi kormányához, hogy az segítő szerepet vállaljon az adott állam integrációjában. Mocsáry Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa Belgrádban tölt be ilyen tisztséget.  

A plenáris ülést követően a konferencia négy szekcióban folytatódott, amelyeken többek között szó esett a balkáni védelem- és gazdaságpolitikáról, a demokrácia helyzetéről egy-egy ország példáján keresztül.

Az esemény a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projektből került finanszírozásra. 


Szöveg: Fecser Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Szlovéniával zárult a Ludovika Nagyköveti Fórum

    • fokep
    •  dsc6237 2
    •  dsc6259 2
    •  dsc6270 2
    •  dsc6283 2
    •  dsc6294 2
    •  dsc6319 2
    •  dsc6330 2
    •  dsc6344 2
  • Előző
  • Következő

Az idei tanév utolsó Ludovika Nagyköveti Fórumának vendége Ksenija Škrilec, Szlovénia nagykövete volt, aki No more shall foes, but neighbours be” címmel tartott előadást a Ludovika főépület Kápolnájában.

Őex. Ksenija Škrilec Magyar és Német Filológia szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Nemzetközi Kapcsolatok posztgraduális képzés után Német nyelvből doktorált az Andrássy University-n. 1992 óta dolgozik a Budapesti Szlovén Nagykövetségen, ahol először titkárként, majd ügyvivőként tevékenykedett. Szolgálata során főként gazdaságpolitikával és bilaterális kapcsolatokkal foglalkozott. Őexc. a szlovén és magyar anyanyelvén kívül németül, angolul, szerbhorvátul és spanyolul is folyékonyan beszél.

A nagykövet 2013 óta tölti be magyarországi posztját, időszakának nemsokára a végére ér. Beszédében a négy év alatt elért sikerekre és együttműködésekre is kitért, hangsúlyozva a magyar-szlovén jó szomszédi, baráti viszonyt. Az előadás címe az egyik leghíresebb szlovén költő, France Prešeren tollából származik. Ksenija Škrilec nagyon fontosnak tartja a példaértékű szlovén-magyar barátságot, hiszen a két ország nem csak egymás szomszédja, de jó barátai is egymásnak, az egymással való diplomáciai együttműködés békés és zökkenőmentes. Elmondta, hogy Budapestre kerülésekor az egyik fő célja volt egymáshoz közelebb hozni a magyar-szlovén embereket különféle területeken és szinteken, ami sikerült is. Aktív politikai dialógus indult a két ország között, erős együttműködés vette kezdetét szlovén és magyar egyetemek és gimnáziumok között, illetve a kisebbségek védelmére is kiemelt figyelem irányult az elmúlt időszakban. Ksenija Škrilec hiszi, hogy a kisebbségeknek rendkívül fontos összekötő szerepe van az országokban, így a szlovén és magyar kisebbségek egyforma jogokkal rendelkeznek, mint otthoni társaik. Hasonlóképpen, a nemi egyenjogúságot is elengedhetetlennek tartják, a szlovák parlamentben például nagy arányban dolgoznak nők, amely arány európai viszonylatban is jónak számít.

Szlovénia változatos ország gyönyörű tájakkal, tengerrel, kikötővel, rengeteg erdővel, amely csábító a turisták számára, ezért nagy hangsúlyt helyeznek a turizmus fejlesztésére, az országimázs szépítésére. Az emberek vigyáznak a természeti értékekre és védik a környezetet, beleértve az erdőket, a nagyszámú medve populációt és a méheket is. A nagykövet asszony egyik projektje volt a ’Mézes Reggeli’ nevű program bevezetése itthoni és szlovén általános iskolákban, ahol a gyerekek méhekről és mézről tanulnak, illetve együtt elfogyasztanak egy finom reggelit.

A panelbeszélgetésen Dr. Bóka János beszélgető társai Dr. Szent-Iványi István, aki 2010 és 2015 között nagykövetként szolgált Szlovéniában, és Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa voltak. Szent-Iványi István elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a két ország közötti külpolitika egészen más volt, mint manapság; akkor inkább csak jó szomszédsági kapcsolatot ápoltak egymással, azonban ez mostanra egy komoly stratégiai partnerséggé erősödött, amelyben a felek kölcsönösen tisztelik és elismerik a másikat. A volt nagykövet szerint ez az egyik legjobban működő diplomáciai kapcsolat a magyarországi kapcsolatok között.

Egeresi Zoltán kiemelte Szlovénia fontos és pozitív szerepét a Nyugat-Balkáni országok között. A nagykövet a stratégiai kapcsolatok alapjának a jó kommunikációt és az egymás felé tett gesztusokat tartja. Záró gondolatként hozzátette, hogy Szlovénia jelenleg a Közép-Európában betöltött szerepén dolgozik a Nyugat-Balkáni országokkal együtt.

A Ludovika Nagyköveti Fórum sorozata a következő tanévben is folytatódik. Szeptemberben a meghívott vendég Törökország lesz.


Szöveg: Szigeti Julianna

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Új NKE-s tagok az MTA testületeiben

    • kiss gyorgy halmai peter

Prof. Dr. Halmai Péter és Prof. Dr. Kiss György is bekerült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy-egy testületébe. Az MTA 188. közgyűlésén emellett megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit is.

A nemrégiben akadémiai székfoglalóját tartó Halmai Pétert, a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezetőjét az MTA Doktori Tanácsába választották be. A testületnek 22 tagja van, akiket a tudományos osztályok jelölnek. A tanács tagjává az Akadémia hazai tagja vagy az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tag választható. A Doktori Tanács fő feladata az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelete, az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése.

Az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság tagjává választották meg a közgyűlésen Prof. Dr. Kiss Györgyöt, az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetőjét. A 16 tagú bizottság feladata az MTA és intézményei kiadói politikájának összehangolása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatására elkülönített költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése.

Az MTA közgyűlése újabb három évre Lovász Lászlót választotta elnöknek, a testület főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese pedig Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciókat Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Kibervédelem és veszélyek Magyarországon

    • fokep
    •  dsc6015 2
    •  dsc6021 2
    •  dsc6033 2
    •  dsc6041 2
  • Előző
  • Következő

 „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen fontos és horizontális területté nőtte ki magát a kiberbiztonság” – mondta Dr. Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában. Ismertette, hogy az NKE-n elindult a Kiberbiztonsági Akadémia, valamint a Ludovika Kibervédelmi Kiemelt Műhely működése. Az előadásban kitért az ország biztonsági kihívásaira, felkészültségi szintjére, valamint a Magyarországot érhető aktuális és jövőbeni veszélyekre.

Krasznay Csaba 2003-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar villamosmérnöki szakán. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, kutatási témája az elektronikus közigazgatási rendszerek biztonsága. Jelenleg az egyetem Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója. Felsőoktatási tevékenysége mellett folyamatosan dolgozik piaci közegben is, korábban a BME Informatikai Központjának, a kancellár.hu Zrt-nek és a HP Magyarországnak volt a munkatársa, ahol informatikai biztonsággal kapcsolatos projektekben vett részt. 2005 és 2015 között számos nemzetközi minősítésben részesült a szakterületén. A Magyary E-közigazgatástudományi Egyesület és az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás elnökségi tagja, valamint tagként részt vesz ISACA magyar tagozatának és a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetségnek munkásságában. 2011-ben az "Év Útmutató Biztonsági Szakemberének" választották.

„Ma a magyar lakosság 78%-a napi szinten használja az internetet” – ismertette Krasznay Csaba az előadás bevezetőjében. Kifejtette, hogy a mai fiatalok már aktív részesei a világhálónak, olyan szinten, hogy már egy három hónapos magzat ultrahangos képe is gyakori jelenség a közösségi oldalakon, ezzel megalapozva a születendő kisgyermek digitális lábnyomát. Az idősebb generáció is kezdi képviselni magát az online közösségben, így mára a családi kapcsolattartásnak nem okozhat gondot a térbeli távolság. „Ma egy digitális társadalomban élünk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy minden informatikai alapon működik” – mondta.

Az NKE adjunktusa kifejtette, hogy az internet mint az információáramlás alapja mára stratégiai tényező, így szinte minden napra jut egy hackertámadás, amelyet a szakma elemezhet. A legaktuálisabb példa a francia elnökválasztás, ahol Emmanuel Macron és kampánystábja szerverét törték fel és szivárogtattak ki belső információkat. Ezeket a támadásokat azonban sikeresen elhárította Macron kiberbiztonsági csapata, tanulva az amerikai választási hibákból: a szervereken direkt számos hamis felhasználó és adat futott a hackerek megtévesztésére, így a kiszivárogtatott anyag valóságtartalma kétséges. Ezzel kapcsolatban Krasznay Csaba megemlítette, hogy sajnos megváltozott a média működése, a sajtóetika elve és a társadalom hozzáállása is. Kiemelte, hogy manapság szinte bárki lehet újságíró, a közösségi média segítségével, fals hírekkel egy megosztott twitter bejegyzés is országos hír lehet. Így egyre nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az álhírekkel szemben, elengedhetetlenné válik a tudatos online hírolvasás. „Az internetező magyarok 88%-a van fent valamilyen közösségi hálózaton, ebből 81% az interneten keresztül szerzi be a napi híreket”- tette hozzá.

A társadalom a hasonló problémák megoldását általában informatikus mérnököktől, vagyis a technológiától várja. Krasznay Csaba azonban kifejtette, hogy a mérnökök ezt a problémát nem tudják feloldani, hiszen először meg kell fejteni a kérdést: „mi is maga a probléma?” Az előadás rávilágított, hogy a kiberbiztonsági kihívások mára átalakultak, hiszen a „más valaki problémájából” a közös problémánkká váltak. „A kiberbiztonság sokkal több, mint az információbiztonság, vagy az informatikai biztonság. Itt már jogról, nemzetközi kapcsolatokról, diplomáciáról és államok közti relációkról beszélünk. Ez lényegesen több, mint amelyet egy mérnöki szemlélettel meg tudunk oldani” – fejtette ki.

A támadási felületek alapja általában az emberi tényező. A felhasználók mellett a szoftver és hardverhibákat, a komplex rendszerek védelmi réseit, valamint az infrastruktúrát szokták támadni a hackerek. Biztonsági kihívás a széles körökben elterjedt informatikai rendszerekben elrejtett vírusok, a korszerűtlen webes rendszerek, egyedi fejlesztésű honlapok, valamint az ipari termelésirányító rendszerek. Az NKE adjunktusa kiemelte, hogy a szakma a technológia fejlődésével számos új biztonságtechnikai kihívással néz szembe: okostelefonok és a kapcsolódó applikációk, okoskiegészítők, mint például az okosórák, vagy a tévék, valamint a nem túl távoli jövő, az okosvárosok hálózata. Ezek a rendszerek már összeköttetésben állnak egymással, így feltörésük komoly károkat tud okozni a felhasználónak. Krasznay Csaba rávilágított: „Abba az irányba megyünk, amikor mindenünk hálózatos és informatizált lesz. Valószínűleg bele se gondolunk abba, hogy ez milyen gazdasági és társadalmi problémákat fog okozni.”

Magyarország 2013 óta rendelkezik kiberbiztonsági stratégiával, amely azonban mára megújításra szorul. Emellett megállapítható, hogy Magyarország komoly szakemberhiánnyal rendelkezik a területen, közel 20.000 fő hiányzik a munkaerőpiacról. Az NKE adjunktusa ismertette az országot fenyegető veszélyeket is: kiberbűnözés, hacktivizmus, kiberterrorizmus, kiberkémkedés, információs műveletek, kiberhadviselés, szivárogtatás. „Nekünk is meglehet a magyar Snowdenünk” – utalt az amerikai kiszivárogtatási botrány főszereplőjére.

Krasznay Csaba az előadás hallgatóságának szimulált egy „Digitális Mohács” esetet, ahol összehangolt kibertámadások érték az országot. A szimuláció során támadások alkalmával lassan megbénultak a közszolgáltatások, kiszivárogtak az állampolgárok személyes, valamint a kormányzat belső adatai, vagyis bekövetkezett a „#HunLeaks”, amelynek már kiemelt bel- és külpolitikai következményei voltak, végül leálltak a telekommunikációs szolgáltatások, a pénzintézetek, valamint az áramszolgáltatás. Az NKE adjunktusa felhívta a figyelmet, hogy ez manapság, ha nincs is egyszerre, de mind megtörténik a világban. „A jövő katonája az informatikus lesz. Nagyon sok olyan szakember kell a rendvédelembe, honvédelembe, titkosszolgálatba, közszolgálatba, közigazgatásba, aki ismerik és értik a felmerülő problémákat. Ehhez gyakorlat kell, amelynek segítségével fenn fogjuk tudni tartani az ország működését egy komplex támadás bekövetkezése esetén.” – zárta előadását.

A Ludovika Szabadegyetem tavaszi szemeszterének utolsó programja május 16-án kerül megrendezésre, amelyen Dr. Haller József tart előadást „Agresszió: neurobiológiától a kriminológiáig” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Videó: Jakab Rudolf Richárd

Megosztás a Facebook-on


Franciaország elnökválasztás után

    •  dsc6183 2
    • fokep
    •  dsc6060 2
    •  dsc6079 2
    •  dsc6095 2
    •  dsc6118 2
    •  dsc6129 2
    •  dsc6136 2
    •  dsc6155 2
  • Előző
  • Következő

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással nem következett be” - hangzott el a Franciaország történelméről, gazdaságáról és politikájáról szóló tudományos konferencián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Franciaország az európai integrációs folyamat egyik meghatározó állama, fontos szereplő a világpolitikában és Magyarországon is jelentős gazdasági jelenléttel bír. Ezért is jött létre a KÖFOP-projektek keretében egy Franciaországgal foglalkozó kutatócsoport a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Gazdag Ferenc professzor vezetésével” – mondta köszöntőjében Dr. Bóka János. A NETK dékánhelyettese hozzátette, hogy ez a rendezvény kiváló alkalmat kínál arra is, hogy a francia elnökválasztás aktualitásával is foglalkozzanak a szakemberek.

„Franciaországban már régóta megújulást várnak a politikában az emberek, ez azonban a mostani elnökválasztással úgy tűnik, hogy nem következett be” - mondta előadásban Dr. Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint se Nicolas Sarkozy, se a legutóbbi elnök, Francois Hollande nem tudott élni a lehetőséggel, így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a francia szélsőjobb menetközben olyannyira megerősödött, hogy ma már valós kihívója bármely politikai erőnek és szereplőnek. Elhangzott, hogy a jelenlegi választások során sokáig François Fillont is esélyesnek tartották a végső győzelemre, azonban a vele kapcsolatos botrányok és az ellene irányuló sajtóhadjárat végleg esélytelenné tette a jobbközép politikust. Az elnöknek végül megválasztott Emmanuel Macron ügyesen használta ki azt a lehetőséget, hogy a második fordulóban lényegében mindenki rá szavazott, aki nem akarta a szélsőséges jelölt, Marine Le Pen győzelmét. Fejérdy Gergely szerint azonban a nemzetgyűlési választások fogják igazán meghatározni Franciaország jövőbeli politikáját, hiszen várhatóan teljesen új „arcok” jelenhetnek meg a közéletben annak köszönhetően, hogy megszűnik a mandátumhalmozás lehetősége. A szakember elmondta azt is, hogy a francia politikában az elmúlt 30 évben hideg polgárháború zajlik, amelyet jól jeleznek az országban tapasztalható nagy gazdasági, vagyoni különbségek, valamint az egyre több szembenálló politikai irányzat is. „A hagyományos baloldali-jobboldali felosztás megszűnt, egyre több olyan szereplő lép a színpadra, aki korábban nem rendelkezett komolyabb hátországgal” - fogalmazott Fejérdy Gergely.

„A francia nagyhatalmiság ábránd és valóság is egyszerre, hiszen Franciaország mind a mai napig nagyobb hatással van a világpolitikára, mint ami a méretéből következne, de ez a hatás kisebb, mint amit ők szeretnének” – erről már Prof. Dr. Gazdag Ferenc beszélt. A NETK professor emeritusa szerint a franciák esetében az állam szerepe mindig is hangsúlyosabb volt, mint más európai országban, és ezt az elvet szinte minden politikai erő magáénak vallja ma is. A közgondolkodás ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektet a történelemre is, a francia történeti iskolák például a mai napig mintaként szolgálnak a világban. Elhangzott, hogy Franciaország számára a II. világháborús események tragikusan alakultak a nagyhatalmi státuszukat illetően, hiszen sokáig nem kaptak jelentős szerepet a világpolitikában. „Franciaországot a nagyhatalmak szintjére Charles de Gaulle hozta vissza, aki különutas politikát folytatott és egyfajta egyensúlyra törekedett az akkori két szuperhatalom között” – tette hozzá a szakember.

Gazdag Ferenc elmondta, hogy ennek a politikának a jegyei akkor is feltűntek, amikor Franciaország volt Németország társaságában az egyik szószólója a béke kérdésének a II. iraki háború időszakában.

A francia politikai jobboldal a baloldallal szemben megfogalmazódva jött létre a 18. század végén - erről Bene Krisztián beszélt előadásában. A szakember elmondta, hogy sokáig három irányzata volt a francia jobboldalnak: az ellenforradalmi lojalisták, az alkotmányos monarchia támogatói és a napóleoni politika hívei, az úgynevezett bonapartisták. Bár a 19. században mindegyik irányvonal kipróbálhatta magát „kormányoldalon” is, végül kudarcba fulladtak a kísérletek. Az 1940 és 1944 között működő Vichy-kormány egyfajta keverékét képezte a korábbi jobboldali politikai irányvonalaknak. Charles de Gaulle Franciaország nagyhatalmi státuszának visszaállításán dolgozott, de a jobboldal az ő távozásával nagyon sokáig nem jutott kormányzati szerephez. Végül 1995-ben, majd 2002-ben Jacques Chirac tudta igazán jól összefogni a jobboldali erőket, amely Nicolas Sarkozy elnöksége alatt kezdett erodálódni. A szakember szerint a szélsőjobboldal megerősödése folyamatosan érzékelhető az elmúlt évtizedben és mára meghatározó tényezővé vált a Nemzeti Front. „A lendületük valószínűleg a jelenlegi elnökválasztással sem törik majd meg” – tette hozzá Bene Krisztián.

Franciaország gazdasági téren komoly kihívásokkal néz szembe továbbra is Dr. Szemlér Tamás szerint. A NETK oktatója úgy véli, hogy a versenyképesség, a növekedés, a foglalkozatás és az államháztartás területén is vannak komolyabb problémák, amelyekre az új elnöknek és az új kormányzatnak is megoldást kell találnia. A gazdasági világválság óta ugyanis elég látványos a német gazdaság eltérő fejlődési üteme a franciáétól.

„Az új elnök valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet majd Franciaország hátországának a megszervezésére, amelyben kulcsszerepe van a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, amelynek immáron 85 tagja van”- hangsúlyozta előadásában Rolbák Ferenc. Az NKE mentor-oktatója, korábbi diplomata arra mutatott rá, hogy várhatóan egy centrista kormány alakul majd a nemzetgyűlési választásokat követően, amelyben a pragmatizmus kerül majd előtérbe, a választások idején tapasztalható idealisztikus elképzelésekkel és szólamokkal szemben. 

A rendezvényen szó volt még a többi között a francia védelmi stratégia modernizációjáról, a migrációs politikáról és előadást tartott a francia nagykövet is.

További részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin júniusi számában olvashatnak.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ludovika Fesztivál a Ludovika téren

    • nke ludovika fesztival web 710 358 s

Idén először a Ludovika téren tartják meg az immáron 8. alkalommal megrendezendő Ludovika Fesztivált, amelynek ezúttal is a tisztavatást megelőző, úgynevezett Száznapos Ünnepség az egyik központi programja. A rendezvényre május 13-án kilátogatókat emellett olyan programok is várják, mint például intézkedéstaktikai és műszaki mentési bemutató, vagy rendőrségi és honvédségi gépjárművek bemutatása. A nagyközönség számára nyitott, egész napos, ingyenes rendezvényen számos családi- és gyermekprogram is várja az érdeklődőket.

A Ludovika Fesztivál múltja 1924-ig nyúlik vissza, amikor a 18. században megkezdett és 1919-ben megszakadt Száznapos Ünnepséget – amely az avatásig hátralévő időt jelöli – ismét megtartották a végzős akadémisták tiszteletére. A rendezvényen az MH Ludovika Zászlóalj kiváló tanulmányi eredményű, végzős honvédtisztjelöltjeinek adnak át elismeréseket, köztük a Schmittné Makray Katalin zászlóanya által alapított Szent László-díjat.

A VIII. Ludovika Fesztiválon a szervezők olyan látványos programokkal várják az érdeklődőket, mint például a katasztrófavédők magasból mentési bemutatója, a honvédség haditechnikai és a rendőrség intézkedéstaktikai bemutatója. Az érdeklődők tűzszerészrobotokat és különböző szimulátorokat is láthatnak, és kipróbálhatják ügyességüket a különböző akadálypályákon is.

A rendezvényen bemutatkoznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kara és intézetei is, köztük a nemrégiben alakult Víztudományi kar is látványos programokkal várja a fesztivál résztvevőit. Manapság egyre többet hallunk a kiberbiztonság fontosságáról, az ezzel kapcsolatos legfrissebb ismereteket a közelmúltban megalakult Kiberbiztonsági Akadémia szakembereitől tudhatják meg a rendezvényen.

További információ:

http://uni-nke.hu/x/ludovika-fesztival-2017

Megosztás a Facebook-on


Kari nap a NETK-n

    • fokep
    •  dsc5785 2
    •  dsc5786 2
    •  dsc5800 2
    •  dsc5809 2
    •  dsc5814 2
    •  dsc5819 2
    •  dsc5845 2
    •  dsc5888 2
    •  dsc5908 2
    •  dsc5923 2
    •  dsc5943 2
    •  dsc5952 2
    •  dsc5961 2
  • Előző
  • Következő

Hettyey András adjunktus lett idén a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar kiváló oktatója. Az elismerést a kari napon vehette át a NETK munkatársa. A rendezvényen szó volt arról is, hogy tovább kell építeni a kar formálódó közösségét, amely számos eredményt is elért már az elmúlt több mint két évben.

 „Május 9-e kettős ünnepet jelöl, hiszen az Európa-nap mellett a II. világháború lezárását, magát a békét is ünnepeljük”- hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora szólt arról, hogy 1950-ben ezen a napon történt meg az úgynevezett Schuman-nyilatkozat, amely elindította az Európai Unió létrejöttét eredményező folyamatot. Emellett kitért arra is, hogy ezen a napon fejeződött be a II. világháború az európai hadszíntéren, így a béke napját is ünnepelhetjük.

Patyi András beszélt arról is, hogy a több mint két éve alakult Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar számára különösen fontos feladat a közösség építése, amelynek tagjai elsősorban az egyetem és a kar polgárai, s csak másodsorban docensek, tanszékvezetők vagy hallgatók. Patyi András szerint az ehhez hasonló rendezvények is nagyon jó alkalmat kínálnak a közösségépítésre. A rektor szerint fontos az is, hogy a kar meg tudja különböztetni magát az intézmény többi karától, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lenniük, hogy mik azok a közös értékek, amelyek mentén együtt tudnak működni az egyetem fejlődéséért.

„Magyarország elkötelezett az uniós tagság mellett, ahogyan erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt nemrégiben az Európai Parlamentben”- hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Molnár Balázs. A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanakkor vannak olyan területek, amelyekben Magyarország álláspontja akár jelentősebben is eltér a brüsszeli adminisztráció elképzeléseitől. Ezek közé sorolta a tömeges migráció kezelésének ügyét is, amelynek kapcsán azonban úgy látja, hogy egyre több tagállam kezdi magáévá tenni a magyar álláspontot. Az államtitkár részletsebben is beszélt a Brexit várható hatásairól. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a britek kiválása alapvetően rosszul érinti a visegrádi országok, köztük Magyarország helyzetét is, hiszen sokszor ők voltak azok, akikben partnerre leltek a V4-ek. Megjegyezte, hogy a britek kilépését az EU-nak óvatosan és körültekintően kell kezelni, hiszen számos területen - például a gazdaságban, vagy katonai kérdésekben- továbbra is szükség lenne a szorosabb együttműködésre.

„Az elmúlt egy év legfontosabb teljesítménye a kar akkreditációja volt, és a visszajelzések alapján tisztességgel vettük az akadályt”- mondta beszédében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja elmondta, hogy ez egy valódi közös teljesítmény eredményeként valósulhatott meg, amiben nagyon sokak munkája „benne volt”. Koller Boglárka emellett kiemelte a NETK tudományos diákköri és a szakkollégiumi munkában elért eredményeit is, valamint szólt az egyre sikeresebb publikációs tevékenységről is. Elmondta, hogy újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, amely fontos bázisa lehet a tervekben szereplő nemzetközi doktori iskolának. Elhangzott, hogy a NETK oktatói aktívan részt vesznek majd a szeptemberben induló államtudományi mesterképzési szak működtetésében is. A kar biztosítja az Európai Unió és nemzetközi kapcsolatok modult, valamint az állam-gazdaság-közpénzügyek modul felelőseit és a kapcsolódó tárgyak tárgyfelelőseit.

A rendezvény végén adták át a kar kiváló oktatója címet, amelyet idén Dr. Hettyey András adjunktus érdemelt ki. A Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék oktatója szakterületei közé tartozik Németország kül- és belpolitikája, a magyar-német kapcsolatok, a magyar kül- és biztonságpolitika, valamint a magyar külpolitika története. Ezekben a témákban eddig mintegy negyven nemzetközi és hazai publikációja jelent meg. Tudományos tevékenysége eredményeképpen a 2014-2017 közötti időszakra elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját. Hettyey András emellett 2012-től a Hadtudományi Szemle rovatvezetője is. Oktatási tevékenységének keretei között gondozza és oktatja a diplomáciatörténet, a politikatörténet, a magyar kül- és biztonságpolitika és a Németország külpolitikája szakterületekhez tartozó tantárgyakat. Témavezetőként számos szakdolgozatot és diplomamunkát konzultált, hallgatói eredményesen szerepelnek a tudományos diákköri megmérettetéseken. Oktatási tevékenysége mellett fontos szerepet vállal a tudományszervezés és tudománynépszerűsítés területén. Az elmúlt években számos konferencia, workshop és panelbeszélgetés szervezőjeként, résztvevőjeként, illetve moderátoraként járult hozzá a Kar és az Egyetem hírnevének öregbítéséhez.

A NETK a kari napon számos programot szervezett az érdeklődőknek, így a többi között európai uniós szimulációt és úti élménybeszámolót is tartottak a hallgatóknak, oktatóknak. Csehországról pedig bővebb információt is kaphattak az érdeklődők, két vendégelőadónak köszönhetően.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, kari nap, 2017