Jelenleg 6 bejegyzés található Ludovika Szabadegyetem cimkével

Ludovika Szabadegyetem: Prof. Dr. Tózsa István előadása

Prof. Dr. Tózsa István: Hungarikumok


Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a mobilinternetes tudásátrendeződés korában szocializálódó „Y és Z” generáció – a felsőoktatásban mérhetően – miért van híján a magyar nemzeti értékekhez köthető identitástudatnak, ami a hazaszeretet alapját jelenti. A legújabb agybiológia kutatások tükrében próbálja értelmezni a jelenkori tudásátrendeződés tartalmi következményeit; a kreativitás, az emóciók, és a nemzeti identitástudat összefüggésében.

Az előadás aktualitását a magyar nemzetállamiság politikai intenciója és a hazaszeretetre nevelés elvárása adja, aminek – tudományos alapon – a felsőoktatásban is meg kellene jelennie. A magyar nemzeti értékeknek, köztük a hungarikumoknak, a magyarság csúcsteljesítményeinek a rendszerezése és a digitális generációk részére történő újra-értelmezése, fogyaszthatóvá tétele, ugyanis még kiesik az alap- és középszintű oktatás hatósugarából. Ezek egyrészt a helyi, nemzeti identitástudat és a hazaszeretet valamint – érdekes módon – a kreativitás erősítését segíthetnék elő a felsőoktatási alapképzés hallgatóiban, másrészt a közigazgatási továbbképzésben a helyi értéktárak és az arculati kézikönyv kialakításának nemzetpolitikai jelentőségét emelnék ki és tudatosítanák a hallgatókban.


Ludovika Szabadegyetem: Gajdos Máté főhadnagy előadása

Gajdos Máté főhadnagy: „Éles riasztást kaptak a magyar Gripenek…” – de hogyan?


Az utóbbi pár év terrorcselekményei egyre inkább ráirányítják a figyelmet a biztonságra, a honvédelemre, ennek okozataként megnövekedett a média érdeklődése a katonai és rendvédelmi erők tevékenysége iránt. Már-már közhelyes kijelentés, hogy az New York-i ikertornyokkal történt események megváltoztatták a légierő készenlétét és szemléletét a légvédelmi készenléti szolgálatokkal kapcsolatban. A kifejtett jelenség természetesen nem hagyta érintetlenül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) sem. A NATO-ban, így Hazánkban is 2004 óta integrált légvédelem működik, szövetségi alárendeltségben. Viszont ebben a különleges – mondhatni titokzatos rendszerben – hol teljesítenek szolgálatot a magyar katonák? Mit jelent, hogy légtérrendészet és miért katonák végzik ezt a feladatot? Mit jelent, hogy „éles riasztás”, és mikor történik ilyen? Mely ügyekért felelős – békeidős légvédelem vonatkozásában – a Szövetség és melyekért Magyarország? Történhet még egy olyan eset, mint 2001-ben, akár Magyarországon is? Ki rendeli el, hogy egy polgári utasszállító repülőgépre tüzet nyisson egy vadászgép? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni egy olyan magyar katona, aki három évig dolgozott a „Sziklában” a Magyar Honvédség egyik különleges létesítményében, ahol a légi vezetés és irányítás, folyamatos NATO alárendeltségben, e percekben is megvalósul.


Ludovika Szabadegyetem: Dr. Remek Éva előadása

Dr. Remek Éva: EBESZ 2017 – Osztrák elnökség


A ma 57 tagállamot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ - 1994) jogelődje, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet története (EBEÉ -1973) még Helsinkiben kezdődött. Az EBESZ integráns része az euroatlanti intézmények rendszerének.  Az európai intézmények közötti munkamegosztás szerint a „puha biztonság” területén játszik fontos szerepet. Feladata a konfliktusok korai előrejelzése és megelőzése, a válságok kezelése és enyhítése, valamint a konfliktus-utókezelés, a válságok utáni rehabilitáció. A Szervezet irányításáért a mindenkori soros EBESZ-elnökséget ellátó résztvevő állam a felelős, így 2017-ben Ausztria. A soros elnökség intézménye világos célok mentén fogja össze a tagországok tevékenységét. Így az aktuális osztrák elnökség programjának pl. három fő eleme van. Az első a konfliktusok, válságok enyhítése (különösen tekintettel az ukrajnai válságra), a második a radikalizálódás és a terror elleni küzdelem a tagországok társadalmaiban (különösen a fiatalok körében), s a harmadik az EBESZ-be vetett bizalom és a szervezet összekötő, párbeszédösztönző funkciójának erősítése. Ebből a rövid áttekintésből is világossá válik az EBESZ egyedisége, illetve egyúttal az ebben rejlő nagyszerű lehetősége is: azaz a felek között kooperáló, tárgyalóasztalhoz ültető, figyelő és jelző szerepköre. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az osztrák elnökség a három célkitűzéséből időarányosan mit valósított meg, illetve az eredményeknek milyen globális, regionális és lokális hatása lett/van az európai biztonságra?


Ludovika Szabadegyetem: Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy előadása

Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagy: Amit eddig nem tudtunk a szigetvári Zrínyi Miklós szablyáról


Magyarország kormánya a 2016-os évet „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékévvé nyilvánította. Az erről szóló határozat a következőket mondja: „megfogalmazva minden magyar tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, kifejezésre juttatva a nemzet elkötelezettségét Zrínyi Miklós életének, hagyatékának és tettének megismerése, ápolása irányában, célul tűzi ki, hogy a szigetvári ostrom története, üzenete és dicsősége széles körben ismertté váljon, és példaként szolgáljon a nemzet társadalmi és gazdasági életében egyaránt…”

Előadásunkban a Zrínyi-hagyományok egy jeles darabját, szigetvári Zrínyi Miklós Bécsben őrzött szablyáját és annak kultuszát vesszük vizsgálat alá.


Ludovika Szabadegyetem: Dr. Kasznár Attila nb. őrnagy előadása

Dr. Kasznár Attila nb. őrnagy: Új tendenciák az Európát érő terrortámadásokban


A terrorizmus a jelenlegi tendenciák alapján a jövőben az egyik legnagyobb nehézséget okozó európai biztonsági kihívás lesz. Ezerarcú, variábilis megjelenése olyan új környezetet teremt, amelyben a fenyegetés iránya gyakran kiszámíthatatlanná válik, ezáltal pedig csökken az általános biztonságérzet, akkor is, ha a fenyegetettség tényleges mértéke nem növekszik. Az előadás azokra az új típusú támadási formákra, valamint terrorista törekvésekre fókuszál, amelyek az utóbbi idők európai terrortevékenysége alapján annak modern megjelenésében mutatkoznak meg.


Ludovika Szabadegyetem: Dr. habil. Pókecz Kovács Attila előadása

Dr. habil. Pókecz Kovács Attila: Mit adtak nekünk a rómaiak? Az ókori Róma közjogi öröksége


Az ókori Róma a királyság korától, a köztársasági államformán keresztül a császárság időszakáig (Kr. e. VIII. sz. –Kr.u. 476) számos politikai és jogi intézmény létrehozásával gazdagította az európai államtörténetet. A római állam vezetőinek többsége kiváló jogász is volt egyben, így szaktudásukat a pragmatikusan és hatékonyan működő állami szervezetrendszer szolgálatába állították. A római köztársaság alkotmánya íratlan, történeti alkotmány volt, amely rugalmasan alkalmazkodott a korának szükségleteihez. A római állam világbirodalommá válásakor is széles teret engedett a helyi sajátosságok megőrzésének. A császárság korában jöttek létre azok az igazgatási szervek, melyeknek többsége a mai modern európai államok jogrendszerében, sőt az USA közjogában is megtalálhatók.