Szűkítés


Minden Címke 353


bejegyzések

Gazdasági-pénzügyi képzések a közszolgálatban dolgozók részére

    • fokep
    •  dsc3344 2
  • Előző
  • Következő

Új gazdasági-pénzügyi képzéseket indít idén a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi intézmények dolgozói részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Budapesti Gazdasági Egyetemmel (BGE) közösen szervezett pénzügyi-számviteli alapképzésről ma írtak alá megállapodást az intézmények vezetői.

Az együttműködés értelmében a BGE a következő tanévben „Ludovika pénzügyi-számviteli alapképzési évfolyamot” indít, amelyre 50 főt várnak a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi intézmények dolgozói közül. A közszolgálati továbbképzési rendszer részeként megvalósuló képzés rugalmas időrendben történik, azaz munka mellett is végezhető majd. A két intézmény megállapodása alapján a 3.- 6. félév oktatása az NKE Ludovika campusán történik, a képzés államháztartási specializációt is tartalmaz és az oktatásban, vizsgáztatásban az NKE oktatói is részt vesznek. A képzést sikeresen elvégző hallgató számára a BGE oklevelet, az NKE továbbképzési minősítő okiratot állít ki. Az önköltséges képzésre május 30-ig lehet, amelynek költségeit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem finanszírozza a KÖFOP-projektjeiből.

Az intézmények közötti megállapodás aláírásakor Prof. Dr. Patyi András reményének adott hangot, hogy az egyszerre fogja szolgálni a két egyetem, a képzésben érdekelt közszolgálati szervek és maguknak a képzés résztvevőinek az igényeit és érdekeit. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint a megállapodás jól példázza azt, hogy az NKE –egyik mottójához híven- az együttműködés egyeteme szeretne lenni a jövőben is.

„Képzéseinket a társadalmi igények, így például a közigazgatás kiszolgálása irányába is fejlesztjük, ennek egyik jó példája az NKE-vel kötött megállapodás”- mondta el Prof. Dr. Heidrich Balázs. A BGE rektora hozzátette, hogy egyetemüknek több évtizedes tapasztalata van a közigazgatási és államháztartási szakemberek képzésében. Szerinte sikeres lesz az NKE-vel kötött együttműködés, mert kölcsönös előnyök mentén indul és várhatóan egymástól is tanulnak majd, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban végezni a közös munkát, leginkább a hallgatók előnyére.

A közös pénzügyi-számviteli alapképzés mellett az NKE önálló államháztartási mérlegképes könyvvelő képzést is indít, idén májustól. A 25 fős keretszámú, 320 órás képzésre azokat a központi államigazgatási szervnél dolgozó munkavállalókat várják, akik munkájuk során részt vesznek a költségvetés elkészítésében, a számviteli politika, könyvviteli rendszer kialakításában, valamint ezen rendszerek működéséhez szükséges belső és külső információk előállításában. A képzésre március 31-ig lehet jelentkezni, amelynek költségeit ebben az esetben is az NKE finanszírozza a KÖFOP-projektekből.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


A NAV 29 tisztjelöltje is letette az esküt

    • lm170015 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170049 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170068 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170118 tisztjelolti esku 680 453 s
    • lm170144 tisztjelolti esku 680 453 s
  • Előző
  • Következő

A Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének I. éves nappali munkarendű rendészeti igazgatási alapképzési szak vám- és jövedéki igazgatási, valamint bűnügyi igazgatási alapképzési szak pénzügyi nyomozói szakirányainak 29 tisztjelölt hallgatója ünnepélyes esküt tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetében.

A rendezvény elöljárója, Molnár Tamás helyettes államtitkár, a NAV vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős szakmai helyettese ünnepi gondolataiban felidézte azt a harminc évvel ezelőtti pillanatot, amikor katonai esküt tett és ezzel tisztjelöltté vált. Felhívta a figyelmet a hivatástudat, az együttműködés fontosságára és arra, hogy a hallgatóknak is rendszerszemléletben kell gondolkodniuk. „A tanév elején megkezdett tanulási folyamatot soha nem ér majd véget az életükben” – hangsúlyozta Molnár Tamás hozzátéve azt, hogy harminc év után ő maga is folyamatosan képzi magát.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese emlékeztetett arra, hogy éppen akkor tesznek esküt a tisztjelöltek, amikor a Magyar Királyi Pénzügyőrség megalakulásának 150. évfordulóját ünnepeljük. Kovács Gábor elismerően szólt a Vám- és Pénzügyőri Tanszék oktatóinak a munkájáról, akik színvonalas képzést biztosítanak a hallgatók számára, majd megköszönte a Rendvédelmi Tagozatnak azt a kiképző-nevelő munkát, amelyet végeznek.

A hallgatók 2016. augusztus 22-én tisztjelölti jogviszonyban kezdték meg tanulmányaikat. A tisztjelölti állomány a rendvédelmi szervek személyi állományának a része, elsődleges szolgálati kötelezettségük a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali munkarendű hallgatóinak tisztjelölti jogviszonyba helyezésének elsődleges célja az volt, hogy részükre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal garanciákat nyújtson és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket. Fontos célként fogalmazódott meg az is, hogy a leendő tisztekben kialakítsa, megszilárdítsa a szervezethez való tartozás érzését, teret biztosítson a gyakorlatra nagyobb hangsúlyt fektető képzésnek, a személyes példák és a gyakorlati tevékenység során elősegítse a parancsnoki, vezetői attitűdök kialakítását. A tisztjelölti jogviszony, mint új jogintézmény megjelenésének célja, hogy a NAV-nál jól felkészített és nagyfokú hivatástudattal rendelkező szakemberek dolgozzanak, így az új életpályamodell részeként bevezetett tisztjelölti jogviszony ennek megfelelően magasabb követelményeket is támaszt a hallgatókkal szemben. Az új rendszer szerint a tisztjelöltek a felvételüket követő 6 hónapos próbaidő alatt rendészeti alapfelkészítésen vettek részt, majd tisztjelölt vizsgát és esküt tettek. A huszonkilenc I. éves hallgató az egyetemen már eredményesen abszolválta az első félévet.

Az eskütételt követő pillanatokat a NAV Pénzügyőr Zenekara Kodály Zoltán Toborzó című művének előadásával tette még ünnepélyesebbé. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatok ellátásáért felelős szakmai helyettese, dr. Sors László helyettes államtitkár is.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


Történelmi pillanat a felsőfokú rendőrtisztképzésben

    • 1 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 2 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 3 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 4 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 5 orfk tisztjelolt esku 680 1020 s
    • 6 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
    • 7 orfk tisztjelolt esku 680 453 s
  • Előző
  • Következő

„A mai esemény különleges alkalom az első éves hallgatók életében és történelmi jelentőségű pillanat a felsőfokú rendőr tisztképzésben, hiszen első alkalommal létesült tisztjelölti jogviszony a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán tanuló hallgatókkal”- hangsúlyozta Dr. Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok, személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes, a rendezvény elöljárója a 127 bűnügyi és rendészeti igazgatási szakirányú I. évfolyamos nappali tagozatos tisztjelölt ünnepélyes eskütételén a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében.

A hallgatók az elmúlt hetekben sikeres tisztjelölti vizsgát tettek és ezzel rendőr szakmai képzettséget is szereztek. A tisztjelöltek elsődleges szolgálati kötelezettsége – a tanulmányi kötelezettségek teljesítése mellett - a tiszti beosztásba történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

Pozsgai Zsolt elmondta, hogy ez az új jogviszony hosszú ideje meglévő problémákra adott választ és jelentősen javítja a rendőrtisztképzés feltételeit. A tábornok úgy véli, hogy a tiszti állomány felkészültsége, hivatástudata meghatározza a rendőri szervek teljesítményét és eredményeit.

„Ezzel olyan tagjaivá váltak a rendőrségnek, akik képzettségüknek megfelelő szolgálati feladatokat is elláthatnak, illetve a szakmai gyakorlatukon is végrehajthatnak, továbbá jelentős erőt képeznek váratlan, nagyobb létszámot igénylő feladatok végrehajtásához”- hangsúlyozta a dandártábornok, majd felidézte, hogy a rendőrség az utóbbi évek során egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A déli határokon megjelenő tömeges migráció jelentős erőösszpontosítást igényelt, amely nemcsak a meglévő állomány átcsoportosítását, hanem a rendőrség 3 000 fővel történő bővítését is igényelte. Az ősztől beindított toborzómunka eredményeként jelenleg 987 fő folytat tanulmányokat a határvadász képzés keretében és a felvételi eljárások tovább folytatódnak.

A személyügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt kérte a tisztjelöltektől, hogy kísérjék figyelemmel a közbiztonság terén bekövetkező változásokat és szakirányú tanulmányaik során sajátítsák el a tömeges migráció kezelésével összefüggésben újonnan megjelenő ismereteket is. Pozsgai Zsolt szerint a rendőri hivatás alázatot, a polgárok önzetlen szolgálatát is jelenti és elkötelezettséget követel a jogsértőkkel szembeni fellépés során.

„A testülethez tartozás azt is jelenti, hogy betartják a normákat, tisztelik a hagyományokat, szolidárisak az állománnyal és figyelemmel kísérik a rendőrség mindennapi tevékenységét”- fogalmazott a dandártábornok, majd felhívta a tisztjelöltek figyelmét arra, hogy olyan hivatásrend részei lehetnek, amelynek a tagjának lenni megtiszteltetés és büszkeség. „Legyenek hűek esküjükhöz és tartsák meg azt szolgálatuk során” – fejezte be ünnepi gondolatait az országos rendőrfőkapitány-helyettes.

Dr. Kovács Gábor rendőr dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese kiemelte a helytállás fontosságát, majd felsorolta a jó vezető ismérveit, ezek: szakmai hozzáértés, döntési képesség, jó munkaszervező készség. Végül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelmondatát idézte: „A haza szolgálatában”.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Megosztás a Facebook-on


„A megújulók kiegészítői, nem alternatívái az atomenergiának”

    • fokep
    •  dsc3248 2
    •  dsc3264 2
    •  dsc3274 2
    •  dsc3280 2
    •  dsc3290 2
    •  dsc3335 2
  • Előző
  • Következő

A villamos energia ellátás biztonságához csökkenteni kell a jövőben az ország importfüggőségét – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tudományos konferencián és kerekasztal-beszélgetésen. A Fenntarthatósági tanulmányok Kabinet által szervezett és az ágazat képviselői részvételével megtartott eseményen az atomenergia szükségessége kapcsán eltérő vélemények fogalmazódtak meg a szakemberek között. 

A rendezvényen két, nemrégiben megjelent tanulmányt ismertettek az előadók. Mindkét publikáció a villamos energia jövőjével foglalkozik, de eltérő javaslatokat fogalmaz meg. Az NKE szakemberei közreműködésével megszülető tanulmány három forgatókönyvvel számol 2035-ig. A publikáció egyik szerzője, Dr. Hetesi Zsolt, az egyetem tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a jelenlegi ellátási rendszer a fosszilis források és az atomenergia túlsúlyára épül és ezen mindenképpen érdemes változtatni a jövőben. Jelenleg az ország napi energiafogyasztásának csak mintegy 10 százaléka származik megújuló forrásokból, ezt mindenképpen növelni kell, miközben magát a fogyasztást érdemes ésszerű keretek között csökkenteni. A tanulmányban felvázolt mindhárom forgatókönyv számol az atomenergia és a földgáz használatával, de nagy hangsúlyt kapnak benne a „megújulók” is, így például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia, valamint a biomassza is. Hetesi Zsolt szólt a szivattyús-tározós erőművekről, amelyek kiválóan alkalmasak a vízenergia tárolására. A szakember szerint a többségében megújuló energiák használatára modellezett forgatókönyv sem jelentene jelentős költségtöbbletet az alapvetően a hagyományosabb energiaforrásokra építő elképzelésekhez képest. Hetesi Zsolt elmondta, hogy az energiaszektornak három fontos alappillére van, amelyekre mindig figyelni kell: az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a fenntarthatóság. 

Az Energiaklub által készített tanulmány több forgatókönyve már egyáltalán nem számol az atomenergia használatával 2050-ben. Sáfián Fanni, szervezet kutatója elmondta, hogy a megújuló energiaforrások használatával szinte teljes mértékben ki lehet váltani az atomenergiát, így szerintük nincs szükség újabb atomerőmű építésére Pakson. Az Energiaklub szakemberei szerint a háztartások tömeges energetikai korszerűsítésével jelentősen lehetne csökkenteni az energiaigényt is.

„A villamos energia ellátásban a megújuló energiák nem alternatívái, hanem kiegészítő elemei lehetnek a jelenlegi energiaforrásoknak, mint például az atomenergiának”- mondta el Prof. Dr. Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint 25 éven belül nagyon sok erőmű fog kikerülni a jelenlegi rendszerből, így azokat valamilyen módon pótolni kell. A szakember hozzátette, hogy jelenlegi paksi blokkok 2035 körül fognak leállni, így ha meg akarjuk tartani a mostani kapacitást, mindenképpen szükség van egy új erőmű építésére. Aszódi Attila egy nemrégiben megjelent OECD-tanulmányt is idézett, amely szerint a fosszilis energiahordózók használatának visszaszorítása mellett az atomenergia kapacitást meg kell tartani és a fennmaradó részt kell megújuló forrásokkal kell kiváltani. „Ha nem építjük meg Paks2-t, akkor az importfüggőség szempontjából még inkább sérülékeny energiahordozókat kellene beszereznünk” –tette hozzá a szakember. Aszódi Attila elmondta, hogy atomenergiára szükség lesz továbbra is, de ez csak egy eleme lesz annak a várhatóan megújuló energiamixnek, amely évtizedek múlva a jelenleginél hatékonyabban tudja majd szolgálni hazánk villamos energia ellátását.

A kormánybiztoshoz hasonló megállapításokat fogalmazott meg Dr. Gács Iván is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) energetikai gépek és rendszerek tanszék docense szerint a villamos energia ellátás biztonságának fenntartásához mindenképpen csökkenteni kell az ország importfüggőségét. A jelenlegi rendszerben ugyanis a felhasznált energia mintegy harmadát külföldről szerezzük be. Ez most is komoly kockázatot jelent a szakember szerint. Gács Iván hozzátette, hogy a jövőben érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a vízenergia hasznosítására is. Erre Ausztriát hozta fel példaként, ahol az áramellátás nagyobb részét már a vízerőművekből nyert energiából fedezik.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és a rendezvényen felszólalók között sem alakult ki végül konszenzus a villamos energia használatának jövőjét illetően, de abban mindenki egyetértett, hogy érdemes folytatni a most megkezdett párbeszédet a szakma, a kormányzat és a civil szféra között.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Habilitáltak dékánhelyetteseink

    • budai jobagy
    •  dsc2730 2
    •  dsc2749 2
    •  dsc2776 2
    •  dsc3190 2
    •  dsc3202 2
    •  dsc3220 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem két dékánhelyettese is sikeresen teljesítette a habilitációs eljárás nyilvános részének követelményeit. Ezzel Dr. Budai Balázs, az ÁKK mb. oktatási dékánhelyettese és Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a HHK nemzetközi és tudományos dékánhelyettese számára is megnyílt a lehetőség az egyetemi tanári cím megszerzésére.

"A közigazgatási reformok tanulságai"- ez volt a címe Budai Balázs hétfői habilitációs előadásának. Az Államtudományi és Közigazgatási Kar Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet egyetemi docensének az elektronikus közigazgatás, a közigazgatási modernizáció, a rugalmas foglalkoztatás a közigazgatásban és a csúcstechnológia a közigazgatásban a kutatási területe. Az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola témavezetőjének habilitációs vitája a digitális állam hivatali infrastruktúrájának kihívásairól szólt. A habilitációs bíráló bizottság elnöke Prof. Dr. Patyi András rektor volt.

Dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Összhaderőnemi Műveleti Tanszék egyetemi docense habilitációs előadásában a felkelés elleni műveletekről értekezett. Az NKE Hadtudományi Doktori Iskola témakiírójának kutatási területe a szövetségi összhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata. A dékánhelyettes habilitációs vitájának címe "Clausewitz és a nem-háromsági háború" volt.

A habilitáció, illetve a habilitálás a PhD-tudományos fokozatot követő cím megszerzését jelenti. Az a folyamat, amelynek során a doktori fokozattal rendelkező oktató nyilvános előadásokon tesz tanúbizonyságot oktatói rátermettségéről, szakmai és tudományos tevékenységéről és előadókészségéről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben, valamint az Egyetem Alapító Okiratában foglaltak alapján a társadalomtudományok, valamint a műszaki tudományok tudományterületeken ítél oda habilitált doktor (Dr. habil.) címet. A habilitált doktor cím az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökéhez benyújtott kérelem alapján lefolytatott habilitációs eljárás eredményeként nyerhető el. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXIX. törvény 28.§[1] szerint az egyetemi tanári kinevezés előfeltétele a habilitáció vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlat.

A habilitációval kapcsolatban további részletek az egyetem honlapján olvashatóak:

http://uni-nke.hu/kutatas/habilitacio

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: habilitáció, 2017

Mérföldkő a katasztrófavédelmi felsőoktatás történetében

    • 1 okf tisztjelolti esku 680 453 s

„A mai esemény mérföldkő a katasztrófavédelmi felsőoktatás történetében” – hangsúlyozta Dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az első húsz katasztrófavédelmi tisztjelölt ünnepélyes eskütétele után a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi épületében hozzátéve azt, hogy az új jogállás kötelezettségeket jelent és garanciát is nyújt az új életpálya elkezdéséhez.

„Kiemelt célunk az, hogy a hallgatói jogviszonyuk alapján erősítsük Önökben a szervezethez való tartozást és a hivatástudatot” – fogalmazott a főigazgató, majd az elismerés hangján szólt az NKE-n folyó magas szintű elméleti, szakmai és gyakorlati képzésről. Góra Zoltán emlékeztetett arra, hogy a társadalom elismeri a katasztrófavédelem tevékenységét. Ünnepi köszöntőjében gratulált Dr. habil. Vass Gyula tűzoltó ezredesnek, a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatójának az új, felelősségteljes beosztásához.

Magyarország első húsz rendvédelmi tisztjelöltjének Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is gratulált. „Önök az elsők az elsők között. Ennek a karriernek a vállalása ilyen fiatalon tiszteletet érdemel” – hangsúlyozta a rektor. Majd hozzátette: „A hűség megfogadása mellett életük kockáztatásával is vállalják, hogy eleget tesznek a szolgálati feladataiknak.” Patyi András egy régi tűzoltó jelmondattal zárta gondolatait: „Istennek dicsőség, egymásnak segítség.”

A rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tavaly szeptemberben tisztjelölti jogállásban kezdték meg tanulmányaikat. A rendvédelmi tisztjelöltek a velük szerződést kötő rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartoznak, de a szolgálatteljesítési helyük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata. A hivatásos pályára készülő hallgatók már a képzési időszakban is szorosabb kapcsolatban állnak az őket foglalkoztatni kívánó rendvédelmi szervekkel, már ekkor kialakul a hivatásos életpálya iránti elköteleződés, a hivatással együtt járó életviszonyok elfogadása és az azokkal való azonosulás.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének első éves hallgatói a tisztjelölti vizsga teljesítése és az eskütétel után tűzoltó alaptanfolyami képzettséget szereztek, így lehetőségük lesz arra, hogy a veszélyes áru szállításával kapcsolatos ellenőrzési, valamint a katasztrófavédelmi mobil laborokban teljesítsenek szolgálatot.

Szöveg: Dr. Tóth Nikolett Ágnes

Fotó: Jóri András- BM OKF

Megosztás a Facebook-on


Naphegyi Gábor: szélhámos vagy kalandor?

    • fokep
    •  dsc2893 2
    •  dsc2905 2
    •  dsc2909 2
    •  dsc2912 2
  • Előző
  • Következő

Naphegyi Gáborról, a 19. századi amerikai kontinens híres és hírhedt „magyarjáról” tartott előadást Dr. Szente-Varga Mónika a Ludovika Szabadegyetemen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar oktatási dékánhelyettese, Latin-Amerika szakértője Naphegyi kalandos életútját mutatta be a hallgatóság számára.

Szente-Varga Mónika felsőfokú tanulmányait az ELTE-n végezte, majd a SZTE Történettudományi Doktori Iskolájának programjában tanult. PhD fokozatát summa cum laude minősítéssel 2005-ben szerezte meg. Doktori disszertációját „Magyar kivándorlás Mexikóba 1901-1950” címmel spanyol nyelven készítette el, amely könyv formában 2007-ben Mexikóban és Magyarországon egyaránt megjelent. Tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, az Amerikanisták Magyarországi Társaságának, az Amerikanisták Európai Társaságának és az Európai Latinamerikanista Történészek Társaságának. Az NKE NETK karán működő Amerikai Tanulmányok Kutató Központ igazgatója.

Előadása elején Szente-Varga Mónika ismertette az amerikai kontinensen folyó jelenlegi kutatásokat. Kifejtette, hogy a 19. századi Naphegyi Gáborról igen nehéz megfelelő és hiteles forrást találni, a szélhámos általában kortársait is többször megtévesztette, számos alteregót öltött magára. 200 év távlatából digitalizált források alapján tudjuk megismerni a magát magyarként bemutató Naphegyi életét. Az első feljegyzés Naphegyiről 1849-ből származik, amikor az USA-ban megválasztották a Central Hungarian Society elnökének, amely egy magyar migránsokat tömörítő szervezet volt New Yorkban. Szente-Varga Mónika megemlítette, hogy Naphegyi ekkor adta ki első könyvét, a „Hungary: from her Rise to the Present Time, under the Guidance of LEWIS KOSSUTH, in the Years 1848 and 1849”, amely Magyarország és a szabadságharc történetét mutatja be angol nyelven.

Szente-Varga Mónika kifejtette, hogy Naphegyi Gábor mindig más szerepben mutatkozott: volt mikor befolyásos politikusokkal tárgyalt, majd orvosként mutatkozott be, vagy tudósként botanikai és asztronómiai előadásokat tartott. A The Sun magazin is „befolyásos magyar menekültként” mutatta be. A korképről elmondható, hogy az amerikai társadalom ekkor meglehetősen szimpatizált a magyar forradalom hőseivel, és szolidaritást vállaltak a menekültekkel. „Naphegyinek az a problémája keletkezett, hogy egy volt a sok közül, valahogy ki kellett tűnnie a tömegből, így idővel nem csak azt mondta magáról, hogy egy ’48-49-es emigráns, hanem hozzátette, hogy Kossuth személyi titkára volt” – mutatta be a kalandor jellemét Szente-Varga Mónika, majd kifejtette, hogy a titkári álca Kossuth megjelenésével fenntarthatatlan volt, így Naphegyinek menekülni kellett. Kanadába költözött, ahol a Torontói Egyetemen kívánt oktatni, azonban pályázatát elutasította az egyetem. Ez törést jelentett életében, ezért úgy gondolta, újfent tovább kell állni. A következő állomása Texas volt, ahol azonban Ujházy László (Kossuth egyik valódi megbízottja) a következőket nyilatkozta róla: „nem magyar és nem tud magyarul”.

„Naphegyi lába alatt hirtelen nagyon forró lett a talaj” – emelte ki Szente-Varga Mónika, majd kitért a szélhámos mexikói kalandjára. Megtudhattuk, hogy a 19. században Mexikó igen labilis állam volt, az országot sorozatos polgárháborúk, belső hatalmi harcok és külső intervenciók sújtották. Pont megfelelő hely arra, hogy egy európai életművész érvényesülni tudjon. Naphegyi gazdasági és politikai sikereket ért el ekkor, 1853 és 1854 közt a veracruzi kórház főigazgatója volt, továbbá ő felelt a Veracruz, majd a főváros közvilágításának a kiépítéséért is. Szente-Varga Mónika bemutatta a kalandor mexikói identitását is: „“Száműzött ember volt, akit szülőföldjéről az osztrák zsarnokság vetett ki, s kényszerítette arra, hogy Mexikóban keressen menedéket.” Azonban a mexikói káosz végül Naphegyit is utolérte, a Habsburg Miksa halálával újból az USA-ba menekült. Az Egyesült Államokban kezdetben újfent sikeres Mexikó-szakértői karriert futott be, még Santa Anna tábornok ügyét is sikerült „patronálnia”, de az amerikai közvélemény ekkor már kezdte felismerni, hogy egy svindlerrel van dolga. Kisebb csalásokba, komolyabb rendőrségi ügyekbe, pénzhamisítási botrányokba keveredett, végül Santa Anna tábornokot is kisemmizte, a pénzzel meg sem állt Venezueláig, ahol hasonló módon vámhivatali visszaéléseket követett el kormányzati csalásai révén. Végül el kellett hagynia az amerikai kontinenst. 1884-ben hunyt el Párizsban.

Szente-Varga Mónika előadása összegzésében felhívta a figyelmet, hogy Naphegyi Gábor kilétét a mai napig homály fedi. Számtalan újságcikk, feljegyzés, tudományos folyóirat hivatkozik a személyére. A NETK dékánhelyettese rávilágított, hogy Naphegyi nagyon is hihető identitásokkal rendelkezett: a legtöbbet használt Kossuth Lajos titkára László Károly volt, a másik hasonló identitás pedig Szenger Ede, aki Habsburg Miksa idején orvosként praktizált Mexikóban. Felvetődik a kérdés, hogy magyar volt-e egyáltalán, valamint az, hogy a Naphegyi is egy felvett név lehetett. „Ő egész amerikai életében magyarnak mutatta magát, ezt a kortársak elhitték. Éppen ezért a történelmi emlékezetben is magyarként szerepelt Mexikóban, Venezuelában, Kanadában, vagy az USA-ban. Teljesen függetlenül attól, hogy neki mi volt az anyanyelve, vagy milyen származású volt, a magyarságkutatásnál vele foglalkozni kell, mivel a külföldiek őt magyarként tartják számon”- zárta előadását Szente-Varga Mónika.


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. február 28-án kerül megrendezésre, ahol Dr. Darázs Lénárd tart előadást „Fogyasztói jogok és a fogyasztók magánjogi védelme” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Regisztráció: http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


A tudomány megújításához új gondolkodásmódra van szükség

    • fokep
    •  dsc2812 2
    •  dsc2816 2
    •  dsc2832 2
    •  dsc2843 2
    •  dsc2853 2
  • Előző
  • Következő

A tudomány szépsége abban rejlik, hogy új dolgokat ott fedezünk fel, ahol a legkevésbé várjuk – mondta el az NKE Közpénzügyi Akadémia legutóbbi, teltházas előadásán Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora szerint a hagyományos technológiák kimerülőben vannak, új ötletekre és friss gondolkodásmódra van szükség.

Az NKE ÁKK Közpénzügyi és Államháztartási Intézete és a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által szervezett programsorozat évnyitó rendezvényének vendégelőadóját Prof. Dr. Lentner Csaba intézetigazgató mutatta be. Elmondta, hogy Kroó Norbert az MTA rendes tagja, aki korábban főtitkára és alelnöke is volt a tudományos társaságnak. Az akadémikusnak több mint 1000 publikációja jelent meg külföldön, munkáját a többi között Prima Primissima-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel is elismerték.

„Mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományokban egészen páratlan, kvantumszerű ugráshoz hasonlítható fejlődés tapasztalható, ami a fiatal kutatók számára különösen nagy esélyt ad tehetségük kibontakoztatására”- mondta köszöntőjében Prof. Dr. Kiss György akadémikus. Az ÁKK dékánja szerint ma már a jogtudomány sem kötött csak országokhoz, a határok itt is megszűntek.

Kroó Norbert előadásában bemutatta az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését, és felvázolta a közeljövőben várható trendeket is. Az akadémikus szólt azokról a felfedezésekről, amelyek gyökeresen megváltoztatták az életünket, így például szó esett a gravitációról, az elektromágneses sugárzásról, és a kvantumvilágról. A professzor szerint a technológiai fejlődésével kapcsolatos korábbi „jóslások” sokszor pesszimistábbaknak bizonyultak a megvalósulásnál. Példaként említette a Microsoft alapítójának, Bill Gatesnek egy 1992-es mondatát, amely szerint a 640 kilobyte memória bárki számára elég lesz majd a jövőben.

Az akadémikus a technológiai fejlődés kapcsán példaértékűnek nevezte az Egyesült Államok hozzáállását, amelynek révén az USA-ban a második világháborút követően a világon elsőként jött létre tudáslapú gazdaság. „Ebben jelentős szerepet játszott a tudásimport is, hiszen jelenleg is mintegy háromezer magyar kutató dolgozik Amerikában” – tette hozzá Kroó Norbert. A professzor szerint ma a hasznosítható tudás századát éljük, amelyben kiemelt szerepe van a tudománynak és a tehetségeknek. Utóbbiakból egyre többre van szükség a világban, így az oktatásnak is nagy szerepe lehet majd a tehetségek kibontakoztatásában. Elhangzott, hogy amíg korábban a szellemi tőke vonult oda, ahol az anyagi lehetőségek megvannak, ma már éppen fordított folyamat zajlik. Kroó Norbert előadásában rávilágított arra is, hogy még a huszadik században is elsősorban azt tudtuk gyártani, amit meg tudtunk mérni, ma már azt, amit ki tudunk számolni.

A kutatóprofesszor szerint ez a század a nanotechnológia és a kvantumtechnológia forradalma lesz, amelyben olyan jelentős mérföldkövek lesznek, mint például az autonóm járművek elterjedése, a sokféle tulajdonságot ötvöző anyag, a grafén megjelenése, a személyre szabott gyógyszeres terápia vagy például a teljesen virtuális pénz. Emellett olyan „csemegékre” is számítani lehet a következő évtizedekben, mint például az „energiatermelő” akkumulátor, a testhűtő ruha, a fúziós reaktor vagy a teljesen tervezhető géntechnológia. Új anyagokat tudunk majd létrehozni például atomok „manipulálásával”, egyre gyakoribbá válik a nanorobotok használata a gyógyításban, és tovább fejlődnek majd a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eszközök. Az akadémikus szerint mindezek már nem az álom kategóriájába tartoznak, például amerikai klinikákon már használják a nanotechnológiát a rákterápiában. Kroó Norbert elmondta, hogy az USA fölénye továbbra is jelentős a tudományos technológiák területén. Ez szerinte három dolognak köszönhető, amiben a tengerentúliak jobbak, mint az európai társaik: mobilizáció, a kockázatvállalás képessége és a gyors döntéshozatal.

A Közpénzügyi Akadémia rendszeresen szervez olyan előadásokat, ahol az NKE hallgatói a legújabb tudományos ismeretekről a tudományterületek neves képviselőitől, első kézből szerezhetnek információkat. Korábban volt már vendég Matolcsy György jegybankelnök és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes




Megosztás a Facebook-on


Újra nagyköveti fórum a Ludovikán

    • fokep
    •  dsc2252 2
    •  dsc2264 2
    •  dsc2280 2
    •  dsc2283 2
    •  dsc2309 2
    •  dsc2310 2
    •  dsc2337 2
    •  dsc2341 2
    •  dsc2344 2
  • Előző
  • Következő

Liubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövetének előadásával vette kezdetét a Ludovika Nagyköveti Fórum idei rendezvénysorozata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

A Ludovika Főépület Kápolnájában tartott rendezvényen a nagykövet kitért a szomszédságpolitika fontosságára, az energia- és információs biztonságra, az Európai Unió Oroszország politikájára és a krími helyzetre. Liubov Nepop előadásában kiemelten foglalkozott az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatának jelenével és jövőjével. Szerinte egyelőre az is nagy kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye, Donald Trump színre lépése milyen hatással lesz majd az Ukrajnával kapcsolatos amerikai és európai álláspontra.

Liubov Nepop azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán állam önmagát európai értékek mentén definiálja, és ezeknek megfelelően kívánja jövőbeli politikáját és konfliktusainak rendezését megvalósítani. Az előadáson elhangzott, hogy a jelenlegi ukrán-orosz fegyveres konfliktus hatása nemcsak Ukrajna számára, hanem az egész európai kontinens stabilitására nézve kihívásokat jelent. A nagykövet úgy véli, hogy a probléma megoldásának lehetséges kulcsa a nemzetközi közösség egyetértésében és támogatásában rejlik.

A rendezvényen kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelyen Dr. Póti László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Anton Bendarzsevszkij, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány igazgatója és Dr. Bóka János, a NETK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese vett részt. Itt az egyik fő kérdés az volt, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet tekinthető-e befagyott konfliktusnak, illetve, hogy milyen kimenetele lehet a soron következő német és francia választásoknak az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájára, illetve válságkezelési mechanizmusaira.

A Ludovika Nagyköveti Fórum következő előadására március 22-én kerül sor, amikor José Ángel López Jorrin spanyol nagykövettel találkozhatnak az érdeklődők.


Szöveg: NKI

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Megérkeztek nemzetközi hallgatóink

    • fokep
    •  dsc2395 2
    •  dsc2400 2
    •  dsc2410 2
    •  dsc2430 2
    •  dsc2438 2
    •  dsc2449 2
    •  dsc2457 2
    •  dsc2476 2
    •  dsc2482 2
    •  dsc2537 2
    •  dsc2560 2
    •  dsc2569 2
    •  dsc2580 2
  • Előző
  • Következő

Az egyetem a második félévben is a Nemzetközi Welcome nap keretében köszöntötte újonnan érkezett nemzetközi hallgatóit az Nemzeti Közszolgálati Egyetem, akiknek a száma évről évre nő. Idén több mint hetvenen választották az NKE valamelyik karát az Erasmus+ ösztöndíjprogram keretében.

A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda munkatársai ajándékcsomaggal várták a világ különböző pontjairól érkezett hallgatókat. Idén Lengyelország, Csehország, Bulgária, Románia, Kína, Görögország Franciaország,  Lettország, Portugália, Olaszország, Belgium, Görögország, Oroszország, Izrael, Németország, Azerbajdzsán, Törökország, Szlovákia és Anglia is képviselteti magát. A Zrínyi-teremben tartott ünnepségen elsőként Prof. Dr. Kis Norbert továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes szólt a hallgatókhoz, aki amellett, hogy kiemelte az egyetem nemzetközi kapcsolatainak fontosságát, gratulációját is kifejezte a hallgatóknak, amiért a mi egyetemünket választották. Mint mondta, reméli, hogy a félév végén minden hallgató elégedetten fog hazatérni Budapestről.

A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kart Dr. Bóka János tudományos és nemzetközi dékánhelyettes mutatta be. Megemlítette, hogy a NETK munkatársainak ajtaja mindig nyitva áll a hallgatók felé, és hogy az órák mellett számos egyéb tudományos illetve szabadidős programot is szerveznek az érdeklődőknek.

Ezután Dr. Peres Zsuzsanna, az Államtudományi és Közigazgatási Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese részletezte a bővülő kar sajátosságait és a széles kurzuskínálatot. Végül Dr. Jobbágy Zoltán, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese üdvözölte az újonnan érkezőket, és kívánt nekik hasznos és élményekkel teli időtöltést nálunk.

A köszöntők után a az Erasmus Student Network mentorai által szervezett játékos feladatok segítségével ismerkedhettek egymással a magyar és nemzetközi hallgatók.

Szöveg: NKI

Fotó: Szilágyi Dénes 

Megosztás a Facebook-on


Új igazgató a KVI élén

    • vass gyula

Dr. habil Vass Gyula tűzoltó ezredes vezeti mostantól igazgatóként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetét- erről is döntött szerdai ülésén az intézmény szenátusa.

A januárban megjelent pályázati kiírásra egyetlen érvényes pályázat érkezett, amelyet a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) intézeti tanácsa korábban már támogatott, mint ahogy most egyhangúlag az NKE szenátusa is. Vass Gyula tűzvédelmi mérnök és okleveles építőmérnök végzettséggel rendelkezik, tudományos fokozatot 2006-ban szerzett a jogelőd Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Habilitált doktorrá tavaly avatták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelynek jelenleg is docense, a KVI Iparbiztonsági Tanszékén. Korábban oktatott a Szent István Egyetemen, valamint a szintén jogelőd Rendőrtiszti Főiskolán. 23 éve dolgozik országos hatáskörű szerveknél főosztályvezető pozícióban, emellett 15 éve vesz részt a felsőoktatásban oktatóként, vizsgáztatóként és oktatásszervezőként. Számos szakmai elismerésben részesült pályája során, így megkapta többek között a Szent Flórián Érdemjelet, a Honvédelemért kitüntető Címet, de a vörösiszap-katasztrófa során tanúsított helytállásért is kitüntették. Szakmai pályája során részt vett például az 1996-ban hatályba lépett tűzvédelmi törvény kidolgozásában, a 2001-es Tiszai-árvizet követő újjáépítési és helyreállítási munkák koordinációjában, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos uniós irányelvek (SEVESO) hazai megvalósításában. Irányította a katasztrófavédelem új rendszerének bevezetését szolgáló jogszabályoknak a veszélyes üzemekre és a veszélyes áruk vasúti, belvízi és légi szállítására vonatkozó szabályozásainak kidolgozását. Vass Gyula tavaly júniustól a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettesi Szervezet Megelőzési és Engedélyezési Szolgálatának vezetője. Itt a tűzmegelőzési és a vízügyi területen végzi a jogszabályi feladatok szakmai irányítását, de részt vesz a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos előkészítő munkákban is. Az új igazgató tagja az NKE katonai műszaki doktori iskolájának, jelenleg is több hallgatónak témavezetője. Rendszeresen publikál az egyetemi és más katasztrófavédelmi folyóiratokba, eddig összesen 113 publikációt jegyez. Részt vett számos szakmai kézikönyv, egyetemi tankönyv és jegyzet kidolgozásában.  

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: http://www.vedelem.hu

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: KVI, Vass Gyula, 2017

Ipari kockázatelemzés Magyarországon

    • fokep
    •  dsc1908 2
    •  dsc1915 2
    •  dsc1921 2
    •  dsc1925 2
    •  dsc1931 2
    •  dsc1934 2
    •  dsc1941 2
  • Előző
  • Következő

„Az ipar fejlődése és a veszélyes tevékenységek volumenének nagyságrendi növekedése maga után vonta a veszélyes technológiák által okozott, akár katasztrofális következményekkel járó kockázatok emelkedését. E folyamatszabályozásra - a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése területén - külföldön és hazánkban is egyaránt ipari kockázatkezelési eljárásokat, módszereket, eszközöket használnak” – mondta Kátai-Urbán Lajos a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán.

Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes egyetemi docens az NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszékének vezetője. Jogász, közgazdász, építő- és tűzvédelmi mérnök, katonai műszaki PhD fokozattal és habilitációs doktori címmel rendelkezik. Részt vett a veszélyes üzemekkel és szállítmányokkal kapcsolatos nemzetközi és EU szabályozás hazai implementációjában, az egységes katasztrófavédelmi szervezet részét képező iparbiztonsági jog- és intézményrendszer kiépítésében, továbbá a kapcsolódó 1. és 2. fokú hatósági jogalkalmazási és szakirányítási tevékenységben. 2004–2008. között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Ipari Baleseti Egyezmény Konferenciájának elnökhelyettese volt. Az NKE Katasztrófavédelmi Intézet megalakulását követően feladata volt az új Katasztrófavédelmi alap- és mesterképzés iparbiztonsági tanulmányai szakmai és oktatási megalapozása és a képzések beindítása.

„Miért van szükség az iparbiztonsági kockázatok kezelésére és elemzésére?” - tette fel a nyitókérdést Kátai-Urbán Lajos a Ludovika Főépületében tartott előadáson. Az iparbiztonság szerepének felértékelődését a 20. század második felének vegyipari, feldolgozóipari és szolgáltató szektori fejlődéséhez köti: „Ezen időszak alatt számos alkalommal történtek kisebb-nagyobb balesetek, amelyek akár már ipari katasztrófa méretűek is voltak-” mondta a tűzoltó ezredes, aki példákkal is illusztrálta ezeket. Ilyen események voltak az 1976-os sevesoi, vagy az 1984-es bhopali események, a 1986-os csernobili atomkatasztrófa, vagy a sandosi tűzvész, magyar vonatkozásban pedig a 2000-es nagybányai ciánszennyezés a Tiszán, illetve a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa. Az NKE tanszékvezető docense emellett bemutatta a vonatkozó jogi kereteket, valamint az iparbiztonság alapfogalmait is.

Kátai-Urbán Lajos ismertette a hétköznapi tevékenységek kockázati tényezőit és a civilizációs katasztrófaveszélyek kialakulásának okait egyaránt. Az előadó kitért a legegyszerűbb viszonyítási szempontokra a hétköznapi tevékenységek oldalán: a halál bekövetkezési valószínűségét 10-6 valószínűséggel növeli 1,4 cigaretta/nap (rák), 10 mérföld kerékpározás, 500 km autózás, 1000 mérföld repülés (baleset), 1 mellkasi röntgen (sugárzás okozta rák). Civilizációs katasztrófahelyzetek kialakulásánál a veszélyes anyagot gyártó, tároló, feldolgozó üzemeket, veszélyes hulladékkal foglalkozó gyárakat, sugárzó anyaggal foglalkozó ipari szereplőket, bányászati tevékenységeket, továbbá veszélyes áruk szállítását, valamint létfontosságú rendszereket és létesítményeket kell figyelembe venni.

Kátai-Urbán Lajos kiemelte, hogy európai szinten tízezer olyan telephely van, amelyet iparbiztonsági szempontból szabályozni kell, Magyarországon ebből 240-250 található. Az előadó kitért arra, hogy az említett létesítmények különböző szempontból károsíthatják a környezetet. Vízszennyezést, talajszennyezést, levegőszennyezést okozhatnak a működésük során, amellyel befolyásolják a környéken élő lakosság életét.

Az előadás végén a tűzoltó ezredes elhelyezte az iparbiztonságot a magyar katasztrófavédelem rendszerében, amely a polgári védelem és a tűzvédelem mellett foglal helyet. Az iparbiztonság feladata a veszélyes üzemek, veszélyes áru szállítmányok felügyelete, hatósági-jogi tevékenység ellátása. Végül Kátai-Urbán Lajos bemutatta az iparbiztonsági felsőoktatás rendszerét és a vonatkozó tananyagokat.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes


A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017. február 21-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Szente-Varga Mónika tart előadást Egy 19. századi kalandor és szélhámos az amerikai kontinensen. Miért lehetett “sikeres” Naphegyi Gábor? címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.


Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter

Megosztás a Facebook-on


„Az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban”

    • ov02 small
    • ov01 small
  • Előző
  • Következő

Ötéves fennállását ünnepli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Az évforduló kapcsán Orbán Viktor, hazánk miniszterelnöke tisztelte meg a Bonum Publicumot gondolataival. Az NKE sajátos küldetéséről, a közszolgálati életpályáról és az unió jövőjéről is kérdeztük, valamint arról, hogy miért is érdemes az állam szolgálatába állni.


Miniszterelnök úr, Ön három évvel ezelőtt, az egyetem Ludovika Főépületének átadási ünnepségén azt mondta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az átalakított felsőoktatás zászlóshajója. Tartja a véleményét?

Orbán Viktor: Mindig öröm, amikor az alapítói szándékot visszatükrözi a teljesítmény. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem – hasonlóan a szintén általunk létrehozott Andrássy Egyetemhez és az erdélyi Sapientiához – kivívta a megelőlegezett rangot, ezért kalapemelés jár. A közszolgálati egyetem megalakítása hosszú távú válasz az elmúlt húsz év, tágabb értelemben az elmúlt hatvan-hetven év problémáira. Ennek az intézménynek ráadásul van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet. Magyary Zoltánnal szólva: „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Erre készülnek az itt tanulók. A kormány 2010-ben azért határozta el az egyetem megalapítását, mert szükségesnek látta, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben képezzenek összhangban dolgozni tudó szakembereket. De nem szakbarbárokat! Teleki Pál miniszterelnöktől megtanultuk, hogy „minden köztisztviselő legyen egyben nemzetnevelő.” Az elmúlt évekre visszatekintve tehát elmondhatjuk, hogy az intézmény létrehozása jelentős lépésnek bizonyult a közigazgatás reformjában, mivel az egyetem olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket képez, akik az új generációját adhatják annak az államnak, amelynek a felépítésén megalakulása óta dolgozik a kormány. 2010-ben indult ugyanis az a folyamat, amelynek köszönhetően egy olyan erős államot építünk, amely egységesen, hatékonyan és gyorsan tud cselekedni a polgárai érdekében. Ahhoz, hogy magas elvárásaink lehessenek a közigazgatásban dolgozók felé, a feltételeket is meg kellett teremtenünk. Nemcsak arra gondolok, hogy a korábban az enyészeté lett Ludovika Campus teljesen megújult, hanem emellett elfogadtuk az állami tisztviselőkről szóló törvényt, létrehozva az állami tisztviselői kart. Ha a legmagasabb színvonalon dolgozókat alkalmazzuk, akkor egy tisztviselővel szemben három elvárás indokolt: legyen hozzáértő, elhivatott és mindenekelőtt hazaszerető magyar. Ezt az intézmény falai között biztosítják a leendő tisztségviselők számára.

Az NKE az elmúlt években a tudatos intézményfejlesztésnek köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül. Új karok alakultak, új képzések indultak. Elégedett az eredményekkel?

O. V.: Ha elégedettek lennénk, akkor máris tettünk volna egy lépést a kudarc irányába. Inkább úgy fogalmaznék, hogy jó úton járunk. Az új karok, képzések eszközök célunk eléréséhez, ahhoz, hogy művelt, felkészült, a modern kor kihívásaira válaszolni képes, versenyképes tudással rendelkező embereket, fiatalokat neveljünk. A közszolgálati egyetem úgy építkezik, hogy több legyen, mint egy egyetem a felsőoktatási intézmények közül. Sajátos küldetése van. A kormány forrást biztosított az egyetem felállításához, a Ludovika helyreállításához, és kialakított egy olyan életpályamodellt, amely tervezhető jövőképet ad minden közszolgálatot vállaló fiatal számára.

Az intézményfejlesztés egyik legfontosabb mérföldköve az államtudományi egyetemmé válás. Jövő szeptembertől, 70 év után, megújult formában lesz újra államtudományi képzés hazánkban. Hogyan látja az államtudományi mesterszak jelentőségét és jövőjét?

O. V.: Minden államnak szüksége van olyan elhivatott szakemberekre, akik az állam működéséről átfogó és részletes tudással rendelkeznek, képesek magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési, jogi és vezetői feladatok ellátására. Célunk az, hogy államtudományi képzésben valamennyi állami vezető részesüljön, legyen szó területi vagy központi szerv vezetőjéről. Az államtudományi képzés átalakításával a jövő számára olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képeznünk, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt. A szemünk előtt tehát egy olyan állam képe lebeg, amely erős, méltányos és tisztelhető, mert minden szegletében a közérdeket rendeli a magánérdek elé.

Az egyetem első tanévnyitó ünnepségén beszélt arról, hogy az NKE létrehozásának egyik célja a közszolgák kiszámítható, rugalmas életpályájának a megteremtése, amelyben az előrejutás az érdem függvénye. Néha úgy érezzük, hogy a kormányzati kommunikáció a közszférával kapcsolatban nem feltétlenül a kiszámítható életpálya képét erősíti. Most, a felvételi időszakban Ön mivel biztatná a fiatalokat, miért érdemes az állam szolgálatába állni?

O. V.: Olyan fiatalokat akarunk képezni az állam működtetésére, akik személyes példamutatásukkal, tudásukkal és teljesítményükkel, erkölcsi bátorságukkal és tartásukkal biztonságosabbá és erősebbé teszik Magyarországot. Akik elszántak és elkötelezettek ebben az irányban, azokat mindenképpen biztatnám, hogy dolgozzunk együtt, vegyenek részt a magyar állam megújításának munkájában. Másrészt 2010-ben a csőd széléről kellett visszarángatnunk és hihetetlen erőfeszítések árán sikerült talpra állítani az országot. Éveken keresztül azon dolgoztak a magyarok, hogy ne hitelfelvételek útján tartsuk a víz fölött hazánkat, hanem álljunk végre a saját lábunkra. Most már nem az a cél, hogy munkájuk legyen az embereknek, hanem az, hogy jobban megérje dolgozni, és mindenki lépjen egyet előre. Egy nehéz örökséget is le kellett bontanunk: nem volt presztízse a közszférában végzett munkának. Oda jutottunk, hogy a tanító, tanár, orvos, rendőr, kormányhivatalnok munkájának értéke megkérdőjeleződött. A kormány megteszi, amit kell, kidolgoztuk az életpályamodelleket. 2016. július 1-től elindítottuk a közszolgálati dolgozókét. Első lépésként a járási hivatalok tisztviselői számára új, sávos illetményrendszer kialakítására került sor. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők illetményét átlagosan 30 százalékkal emeltük. Az életpályamodell második üteme 2017. január 1-jén indult. Most a megyei szinten foglalkoztatottak kapnak 10–35 százalékos vagy esetenként még magasabb béremelést. Mindez egy átgondolt stratégia mentén történik. Tudunk bért emelni a rendőröknél, katonáknál, a pedagógusoknál, az egészségügyi dolgozóknál is.

A tömeges migráció napi szinten állít kihívásokat a magyar állam és így részben egyetemünk elé is. Honvédtisztjelölt hallgatóink részt is vesznek/vettek a határvédelemben. Ahogy most állnak a dolgok, lát-e esélyt a közeljövőben arra, hogy megfelelő intézkedések születnek európai szinten az illegális migráció megállítására?

O. V.: Brüsszel az eddigi tapasztalataink alapján képtelen megvédeni az európai polgárokat, ezért nekünk kell megvédenünk magunkat. Két dolog biztos: az illegális migráció utánpótlása beláthatatlan, sok száz milliós a hátország. Tömegek készülnek arra, hogy a biztonságos, jóléttel kecsegtető Európába jöjjenek. Nekünk tehát arra kell felkészülnünk, hogy a migrációs nyomás a határainkon továbbra sem fog csökkenni. Mi nem csupán hazánkat és a magyar családok biztonságát védjük, hanem az Európai Unió déli határát is. Úgy látszik, hogy ez a történelmi feladat jutott a magyarok számára osztályrészül, és ahogyan az évszázadok során annyiszor, most is állunk elébe. A magyar megoldásnak köszönhetően ma Magyarország az Európai Unió egyik legbiztonságosabb országa. Nálunk nincsenek robbantások, tömeges erőszak, teherautóval az ünneplő tömegbe hajtó gyilkosok, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem áll fenn a veszély.

Az intézményünkben immáron két éve működik a rendkívül népszerű Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amely elsősorban nemzetközi közszolgálatra készíti fel hallgatóinkat, többek között az uniós intézmények számára is. Hogyan látja az unió jövőjét? Milyen útravalót tudna adni ezeknek a fiataloknak?

O. V.: Az Európai Unió jövőjétől függetlenül az itt megszerzett tudás értékes. Nemzetközi politika mindig lesz, így szakemberek is kellenek. Azt, hogy milyen lesz az unió jövője, nem tudom, de azt igen, hogy mi milyennek szeretnénk megőrizni, megerősíteni: szabad európai nemzetek szövetségeként. Mi magyarokként vagyunk európaiak, a sokszínűséghez a magyarságunkat, kultúránkat, sajátos észjárásunkat, erényeinket adjuk. Ez a kiindulópont. Azok a brüsszeli bürokraták, akik a nemzeti identitás feladását várják el tőlünk, fordítva ülnek a lovon. Másfelől a magyar külpolitika alapvetésében is megváltozott. Számunkra egyetlen zsinórmérték létezik: a magyar érdek. Ahhoz, hogy az ország szuverenitása tartósan biztosított legyen, új külpolitikát kellett kezdenünk. Ma már nem elég csak a külpolitikai, diplomáciai kapcsolatokat ismerni és átlátni. Az új külpolitikánk fókusza a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a nemzetgazdasági érdekek képviselete is.

Egyetemünkön ma már számos kutatócsoport működik, amelyek a Jó Állam működését vizsgálják, kutatják. Már második alkalommal készült Jó Állam Jelentés, amelyet a kormány is megtárgyalt. Mit sikerült eddig ebből hasznosítani a kormánynak, és mennyire fognak támaszkodni rá a jövőben?

O. V.: A bürokrácia csökkentése a rendszerváltás óta folyamatosan napirenden lévő, rendre visszatérő célja az aktuális kormány politikájának. Olyan régi ügyről van szó, amely évtizedek óta megoldatlan Magyarországon, s amelyben hosszú időn keresztül nem történt érdemi előrelépés. Mivel a bürokratákat az adófizetők tartják el, a kormánynak az a kötelessége, hogy csak annyi bürokrata dolgozzon a magyar közigazgatásban, amennyire feltétlenül szükség van egy jó állam működtetéséhez. És bár jól hangzik, de a bürokráciacsökkentés önmagában nem old meg semmit. Mi itt is az alapvetést változtattuk meg: fölfogásunk szerint ugyanis nem a polgárok vannak az államért, hanem fordítva: az államnak kell kiszolgálnia polgárait, ugyanakkor szavatolnia kell a mindennapok biztonságát. Az állam attól tekinthető jónak, hogy az egyének, közösségek és vállalkozások igényeit a közjó érdekében és keretei között, a legmegfelelőbb módon szolgálja. Ebben, azt hiszem, mindenki egyetért. Az általános célok lebontásában, az elvégzendő feladatok listájának összeállításában, a különböző részstratégiák végiggondolásában kaptunk Önöktől értékes segítséget, ösztönző megállapításokat.

Milyen szerepet szán a kormány a jövőben az egyetemnek az államreformmal kapcsolatos elképzelések megvalósításában?

O. V.: Jó közszolgálati egyetem nélkül nincs jó államreform, jó államreform nélkül nincs jó állam, tehát ma már az NKE nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar közigazgatásban és felsőoktatásban. Az Államreform Bizottságban, amelynek elnöke nem véletlenül a közszolgálati egyetem rektora, az állami bürokráciát, a közigazgatást érintő előterjesztéseinket véleményezik, illetve esetenként javaslatot tesznek egy-egy intézkedés meghozatalára. Stratégiai partnerként számítunk Önökre.

Öt évvel ezelőtt az egyetem létrehozását számos, elsősorban politikailag motivált kritika kísérte, ezek a választási kampányban várhatóan újra felerősödnek, de most is sokszor utalnak ránk a „kormány kedvenc egyetemeként”. Mennyire állják meg a helyüket ezek a vélemények?

O. V.: Egy miniszterelnöknek nem lehet kedvenc egyeteme. Ez éppen olyan, mint amikor egy szülőtől azt kérdezik, melyik a kedvenc gyermeke. Ellenben az is kijelenthető, hogy csak a teljesítménnyel lehet lecsendesíteni a kritikákat. Ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érő kritikákat illeti, azok azért csitultak el, mert az egyetem jól végzi a rábízott feladatokat.

Miniszterelnök úr vezetésével az elmúlt hat évben rendkívüli mennyiségű munkát végzett el a kormány. Hamarosan újra indul a kampány. Melyek azok az eredmények, amelyekre a legbüszkébb, és van-e olyan, amivel úgy érzi, hogy adós maradt, akár önmagának is?

O. V.: Az ember óhatatlanul is kísértésbe esik, hogy sorolja az eredményeket. A verdiktet majd 2018-ban mondják ki a magyarok a választásokon, és higgyék el, ez a legszigorúbb ítélőszék. Addig egyetlen objektív szempontunk van: vessük össze a 2010 előtti Magyarországot a mostani állapotokkal. Azt nem állíthatom, hogy minden rendben lenne ahhoz képest, amit a szocialistáktól megörököltünk, rengeteg munka vár még ránk. De azt vállalom, hogy Magyarország jobb hely ma már, biztos jövőképpel, gazdagodó kultúrával. A magyar gazdaság erősebb, sokkal több embernek van munkája, a számunkra legfontosabb területeken, a bankszektorban, az energiaszektorban, de még a médiaiparban is külföldiek helyett a magyarok kerültek többségbe. A magyar családok jobb helyzetben vannak, gyereket vállalni és otthont teremteni egy magyar fiatalnak ma könnyebb, mint hét évvel ezelőtt. Mi, magyarok ma már a saját életünket éljük. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk megvédeni az életformánkat, megőrizni biztonságunkat, kultúránkat. Bebizonyítottuk, hogy tudunk élni a nehezen kivívott szabadságunkkal.


Fotó: Szecsődi Balázs

Megosztás a Facebook-on


Korszakváltást is hozhat Trump elnöksége

    • fokep
    •  dsc1871 2
    •  dsc1877 2
    •  dsc1881 2
    •  dsc1884 2
    •  dsc1896 2
    •  dsc1906 2
  • Előző
  • Következő

A nem túl távoli jövő dönti majd el, hogy korszakváltás történik-e az amerikai politikában Donald Trump színre lépésével, vagy csak egy erősebb irányváltás szemtanúi leszünk – hangzott el az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Amerika Tanulmányok Kutató Központja által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Dr. Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója szerint Trump szándéka az, hogy korszakváltás történjen, ez azonban „fenekestül forgatná fel” a II. világháború után kialakult világpolitikai rendet. A szakértő úgy látja, hogy ma még nem lehet tudni, milyen tartalma lesz ennek az új politikának, például milyen hatással lesz a NATO működésére. Elképzelhető hogy arányosabb teherviselés alakul ki a szövetség tagállamai között, de akár a közös védelemről szóló 5. cikkely is átértelmeződhet. Fellegi Tamás szerint, ha az USA ezeket a változásokat komolyan akarja és keresztül is viszi, akkor korszakváltásról beszélhetünk majd, ha nem, akkor egy erősebb irányváltásról. A szakértő szólt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben a globalizáció hatására a nemzetállamok „fölé nőttek” egyes nemzetközi szervezetek, amelyek jelentős súllyal bírtak a világpolitikában is. Kérdés az, hogy ezek az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, és milyen mértékben kötik meg az új amerikai elnök és kormányának kezét.

„Nagyon sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai társadalom és gazdaság egy jelentős része vesztese lett az elmúlt évek, évtizedek politikájának”- hangsúlyozta a stratégiai igazgató. Fellegi Tamás szerint a veszteseknek nevezhetőkkel szemben az amerikai multinacionális vállalatok nagyon jelentős profitra tettek szert a külföldre kiszervezett gyártási kapacitásukkal, ami viszont a munkanélküliséget növelte az USA-ban. Nagy kérdés most az, hogy ezeket a cégeket vissza lehet-e telepíteni az Egyesült Államok területére.

A szakértő a NATO kapcsán megjegyezte, hogy szerinte a mai formájában eljárt felette az idő, hiszen nem tudja betölteni korábbi szerepét, a hiteles elrettentést. „Bár az elmúlt napokban szimbolikus mértékben érkeztek amerikai katonák Lengyelországba és a balti államokba, de az amerikai katonai jelenlét lényegében megszűnt Európában”- tette hozzá Fellegi Tamás, aki szerint nagy kérdés, hogy ezt helyre lehet-e állítani. A stratégiai igazgató úgy véli, hogy az USA-nak mindenképpen válaszolnia kell az Oroszország által támasztott kihívásokra, de a dél-kínai tenger körüli konfliktusokra is.

Az USA esetleges elszigetelődésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az Közép-Európának kifejezetten rossz lenne és destabilizálná a jelentősebb konfliktuspontokat a világban. Emlékeztetett rá, hogy a NATO is csak amerikai szerepvállalással volt sikeres a különböző műveletekben.

Dr. Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a mostani elnökváltásnál sem lehet kizárni a külpolitikai folytonosságot, hiszen már az előző elnök idején is látszottak jelei bizonyos elszigetelődési törekvéseknek. „Obama is beszélt arról, igaz elég cizelláltan, hogy az USA bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni”- tette hozzá a szakértő. Magyarics Tamás szerint az Egyesült Államok egyfajta „jótékony hegemón” szerepet játszott a II. világháború óta, de ebből a jótékonyság lehet, hogy eltűnik majd Trump színre lépésével. „Az amerikaiak a NATO költségvetésébe mindig is többet fizettek be, mint a többi tagállam, erről már korában is elkezdődött a vita. Ugyanakkor az Egyesült Államok számára a szervezet nemcsak egy katonai szövetség, hanem komoly mértékben szolgálja az USA stratégiai érdekeit is”- hangsúlyozta a tudományos főmunkatárs.

Magyarics Tamás szerint az új elnök és adminisztrációja között még nincs tökéletes összhang, hiszen a legfőbb tanácsadók és Trump elképzelései között vannak komolyabb eltérések is, így nehéz bármi biztosat mondani az új amerikai politikai irányvonalairól.

A kerekasztal –beszélgetésen elhangzottakról és az Amerika Tanulmányok Kutató Központ működéséről további részleteket a Bonum Publicum márciusi számában olvashatnak.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Hallgatóink nyerték a nemzeti kiberversenyt

    • promoting innovative technologies and digital agendas the role of government gallerylarge

Az NKE Rendészettudományi Karának hallgatói diadalmaskodtak a közelmúltban rendezett nemzeti kiberversenyen, így ők utazhatnak tavasszal a genfi Cyber 9/12 nemzetközi vetélkedőre.

Az IT-biztonsági szakma egyik legjelentősebb rendezvényén, a ProDay konferencián tartott első nemzeti kiberversenyen négy csapat mérte össze tudását és kríziskezelő képességeit. Az NKE és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésével megszervezett vetélkedőn az RTK Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészet Tanszék hallgatóiból álló négyfős csapat szerezte meg az első helyet. A versenyen egy fiktív helyzetre, egy kialakult kiberkonfliktusra kellett megoldási lehetőségeket keresni a résztvevőknek. „A versenyre folyamatosan készültünk az elmúlt hónapokban, sokszor a munka és a tanulás mellett”- mondta el honlapunknak a csapat felkészítő tanára. Gyaraki Réka rendőr századosnak is ez a kutatási területe, ahogy fogalmaz, a „szerelme”, így könnyebben tudta a csapatot is összetartani és motiválni. Szerinte nagyon erős volt a mezőny, és tényleges küzdelem alakult ki a résztvevő csapatok között. A nyertes társaság már most megkezdi a felkészülést a tavaszi nemzetközi vetélkedőre, amelyet április 20. és 21. között tartanak Genfben. A Cyber 9/12 európai döntőjét az Atlanti Tanács a Genfi Biztonságpolitikai Központtal együttműködve rendezi meg. A hallgatók fiktív forgatókönyv alapján egy nagyszabású, az európai rendszerek ellen irányuló számítógépes támadásra reagálnak. Az lesz a feladatuk, hogy ajánlásokat tegyenek védekező intézkedésekre, valamint összehangolják a különböző szereplők eltérő érdekeit a közös fellépés megvalósításához. A versenyzők az ötleteikből és javaslataikból egy kollektív kiberbiztonsági válságkezelő tervet állítanak össze, amelyben számításba veszik a többi között a NATO, az EU és az érintett államok politikai és irányítási struktúráját.

Gyaraki Réka szerint a kibervédelemnek egyre nagyobb szerepet kellene kapnia az oktatásban is, hiszen az élet szinte minden területén használt információs rendszerek ellen irányuló támadásokat elsősorban oktatással, tudatosítással lehetne megelőzni, kivédeni.

A nyertes csapat tagjai: Margitics József, Bártfai Fanni, Molnár Tibor, Mészáros István. A genfi versenyen való részvételüket a nemzeti vetélkedő szervezői állják. A mostani győztesek mellett az NKE egy másik csapata is indul a tavaszi nemzetközi megmérettetésen, mivel korábban már ők is jogot nyertek a részvételre. 


Szöveg: Szöőr Ádám

Megosztás a Facebook-on


Oklevelet kaptak a rendvédelmi szóvivők

    • fokep
    •  dsc0954 2
    •  dsc0973 2
    •  dsc0981 2
    •  dsc1095 2
    •  dsc1097 2
    •  dsc1101 2
    •  dsc1117 2
  • Előző
  • Következő

Oklevelet vehettek át a rendvédelmi szóvivő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. „Önök nagyon fontos szereplői a rendvédelmi szektornak. Önök jelenítenek meg minket, adnak számot a rendvédelemről a nagyközönség érdeklődésére számon tartott eseményekről. Ezért az Önök megjelenése, hitelessége és meggyőző ereje rendkívül fontos számunkra” – mondta Dr. Janza Frigyes, nyá. r. vezérőrnagy az NKE Fenntartó Testületének tagja a végzett hallgatóknak.

Az NKE Vezető-és Továbbképzési Intézete (VTKI) szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt indította útjára a rendvédelmi szóvivő képzés első évfolyamát, amely intenzív, médiakurzusokon túlmutató, minőségjavulást eredményező felkészítést biztosít a rendvédelmi szóvivők számára. A szak fő célja, hogy a rendvédelmi területen dolgozók olyan felkészítést kapjanak, amellyel lehetővé válik az elmúlt évtizedekben átalakult hazai hírszolgáltatáshoz, a rendvédelmi szervezetek belső és külső nyilvánosságigényéhez, a média nyelvéhez alkalmazkodni képes, szakszerű és minőségi közszolgálati információközlés. Az egyéni fejlesztési igényeket figyelembe vevő képzés a hallgatókat alkalmassá teszi a szervezeten belüli és azon kívüli szóvivői feladatok magas színvonalú ellátására, a hagyományos és az új médiafelületek párhuzamos használatára. A két féléves kurzuson nagy hangsúllyal jelenik a hallgatók kiscsoportos médiakommunikációs hatékonyság-fejlesztése és személyes kompetenciafejlesztése.

Janza Frigyes az első ünnepi beszédében megemlítette, hogy direkt kérvényezte azt, hogy a továbbképzési szak vizsgabizottságának tagja lehessen, ahol a hallgatók sikeres záróvizsgát teljesítettek. Külön megköszönte a hallgatói észrevételeket, amelyet a képzésfejlesztéssel kapcsolatban adtak. Végül köszönetet mondott a képzés támogató oktatóknak, szakfelelősöknek, majd a hallgatókhoz fordult: „Kívánom Önöknek, hogy legyenek sikeresek a pályájukon, hogy tudják biztosítani a rendvédelmi szervek számára azt, hogy továbbra is jól dolgozzunk. Ebben segítsenek minket, hogy minél eredményesebb legyen a bűnmegelőzés.”

Prof. Dr. Kis Norbert egy évvel ezelőtt is már köszönthette a hallgatókat, amikor a kurzus elindult.  Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese mérlegelte az elmúlt évet. Véleménye szerint a rendvédelmi szervek kommunikációja egyre fontosabb lesz a jövőben, amely döntően azzal magyarázható, hogy a személyi biztonság kérdése folyamatosan felértékelődik. Kis Norbert kiemelte, hogy ez ma a politikában, valamint a médiában is egyre nagyobb szerepet kap. „Ebben a világban rendkívül fontos, hogy a rendvédelmi szervek kommunikációja korrekt legyen, hogy a szükségesnél jobban ne erősítse a félelmeket és az óvatosságot. Fontos, hogy próbálja meg egészséges szintre beállítani a biztonságérzetet, továbbá világos és közérthető legyen. Bízom abban, hogy ez a képzés hozzájárult ahhoz, hogy ezt a munkát így végezzék” – mondta.

Az ünnepségen 22 fő vehette át az oklevelét Kis Norbert rektorhelyettestől, amellyel közszolgálati életpályájukat rendvédelmi szóvivőként folytathatják.

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: RTK, oklevélátadó, 2017

Befogadta karai közé a Víztudományi Kart az NKE

    • fokep
    •  dsc0688 2
    •  dsc0734 2
    •  dsc0754 2
    •  dsc0773 2
    •  dsc0775 2
    •  dsc0824 2
    •  dsc0859 2
    •  dsc0871 2
    •  dsc00872 2
    •  dsc0881 2
    •  dsc0888 2
    •  dsc0904 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek között fogadta karai sorába a február elsején létrejött Víztudományi Kart (VTK) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Baján tartott ünnepi szenátusi ülésen dr. Bíró Tibor, a kar dékánja átvette a dékáni jelképeket és a kari zászlót. 

„A vízügyi ágazatban tapasztalható diplomás szakemberhiány miatt, az ágazat globális és nemzetgazdasági jelentőségére tekintettel a belügyminiszter kezdeményezte a vízügyi szakemberképzés kialakítását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen”- mondta el a rendezvényen a Szenátus elnöke. Prof. Dr. Patyi András rektor hangsúlyozta, hogy a Víztudományi Kar az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az NKE Szenátusának és Fenntartói Testületének támogatásával és jóváhagyásával az Eötvös József Főiskola (EJF) Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének az NKE-be történő beolvadásával jött létre február elsején. Hozzátette, hogy minderről egy külön fenntartói megállapodás is született tavaly decemberben, amelyet Balogh Zoltán, az EMMI minisztere és Janza Frigyes, az NKE Fenntartói Testület (FT) akkori ügyvivője látott el kézjegyével. Ennek végrehajtása érdekében idén egy minden részletre kiterjedő intézményi megállapodás megkötésére is sor került az NKE és az Eötvös József Főiskola között.

„A Fenntartói Testület összetétele jelzi azt a kormányzati szándékot, hogy a vízügy jövőjét a magyar kormány az eddigieknél is komolyabban kívánja kezelni, amelynek fontos része a minőségi szakember-utánpótlás képzése” – mondta ünnepi beszédében Dr. Janza Frigyes nyá. r. vezérőrnagy. Az FT tagja szerint a vízügy és az azt megalapozó képzés terén nem lehet kisebb a cél, mint a világszínvonal elérése. Hangsúlyozta, hogy mindebben nagy szerepet kap majd a továbbra is Baján zajló, eddig sokszor hányatott sorsú, de mostantól egyetemi szintű vízügyi képzés. „Minőségi előrelépés történt, a Víztudományi Kar létrehozásával Baja egyetemi város lett”- fogalmazott Janza Frigyes, aki szerint az egyetemi rang kötelezettséget is jelent, amihez a Fenntartói Testület minden segítséget megad majd az egyetemnek és a karnak is. „Bajának nem zárványa, hanem szerves része szeretnénk lenni” – fogalmazott a vezérőrnagy. Janza Frigyes hozzátette azt is, hogy az NKE az oktatás és a kutatás mellett nagy figyelmet fordít a nevelésre is, amely szemléletet szeretnének az új karon is meghonosítani. „Ettől nem kell megijedni, ez a feszesség egyfajta következetességet, a vállalt feladatok betartását és etikus magatartást jelent hűen az egyetem jelszavához, a haza szolgálatában” – mondta Janza Frigyes.   

„Megtisztelő, de egyben nagy felelősség is a Víztudományi Kar első dékánjának lenni – fogalmazott székfoglalójában Bíró Tibor. A VTK első embere elmondta, hogy a helynek szelleme van: Baja a vízügyi oktatás egyik szent helye. Az intézmény azonban új korszakba lép, hiszen a vízügyi képzéseket felkaroló Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek nem titkolt szándéka, hogy a vízügyi ágazatot szakemberekkel lássa el. „A hagyományokat meg kell tartani, de új perspektívákat is kell keresni a vízügyi képzésnek, immáron az egyetemi kar keretein belül”- hangsúlyozta Bíró Tibor. A dékán úgy fogalmazott, hogy az NKE stabilitást és jövőképet is ad a képzésekben résztvevő hallgatóknak, oktatóknak, kutatóknak egyaránt. Elhangzott, hogy hazánkban is egyre inkább felértékelődik majd a vízgazdálkodás jelentősége, amelyben mindenkinek nagy a felelőssége és sok a teendő is. „A gyors változások miatt nehéz megmondani, hogy milyen szakmákra lesz szükség a világban pár évtized múlva, de a vízgazdálkodási szakemberek ezek között lesznek majd”- hangsúlyozta Bíró Tibor.

„Mérföldkőhöz érkezett a magyar vízügyi ágazat a Víztudományi Kar létrehozásával”- mondta beszédében Hoffmann Imre. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára szerint a víz olyan mértékben vált stratégiai elemmé, hogy rossz esetben akár még háború is kitörhet országok között az édesvizek birtoklásáért. Elmondta, hogy a víz szinte minden tudományterülettel kapcsolatban van, ezért az nemcsak környezeti elem, hanem erőforrás, a gazdasági fejlődés hajtóereje is egyben. Elhangzott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a vízügyben dolgozók száma és a korösszetételük is kedvezőtlen a jövőre nézve. „Átfogó tudással és egyedi szakmai preferenciákkal rendelkező szakemberekre van szükségünk, amire hosszabb távon a minőségi, gyakorlatorientált képzés jelenthet megoldást.  A helyettes államtitkár elmondta, hogy létrehozták a Vízügyi Oktatási Tanácsot, amelynek feladata a teljes vízügyi ágazat oktatási-képzési igényeinek felmérése és az ezzel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása.

„Ma méltó külsőségek között ünnepelünk, de ezzel az ünneppel is szolgálunk”- fogalmazott Patyi András. A rektor elmondta, hogy az NKE megérkezett Bajára, és az egyetem számára az új karon folyó munka legalább olyan fontos, mint a többi négy kar tevékenysége. A Szenátus elnöke hozzátette, hogy a műszaki képzések területén is van már tapasztalata az egyetemnek, példaként hozta fel a Katonai Műszaki Doktori Iskolában és a Katasztrófavédelmi Intézetben végzett munkát. „Nem kevesebbre vállalkozhatunk, minthogy az általunk művelt tudomány egészével a magyar vízügy, a magyar vizek szolgálatába állunk. Legyen jelszavunk az, hogy Tudománnyal a magyar vízügyért!” – fogalmazott az NKE rektora.

Az ünnepi szenátusi ülést követő állófogadáson Fercsák Róbert mondott pohárköszöntőt. Baja polgármestere örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy városukban egyetemi képzés indul.


Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Aszimmetrikus csimpánzháború

    •  dsc0644 2
    •  dsc0630 2
    •  dsc0637 2
    •  dsc0639 2
    •  dsc0652 2
    •  dsc0658 2
  • Előző
  • Következő

Új szemeszter, újra Ludovika Szabadegyetem. A 2017-es tanév tantárgyi repertoárjából sem maradhatott ki az egyetem ismeretterjesztő kurzusa, ahol az NKE civil és hivatásos hallgatói mellett külsős érdeklődők hétről hétre betekintést nyerhetnek a közszolgálat különböző tudományterületéről származó különleges előadásokba. A szezonnyitó kurzust Dr. Jobbágy Zoltán ezredes tartotta „Háború és aszimmetria: a majmok bolygója másképp” címmel a Ludovikán.

Jobbágy Zoltán katonatiszti pályafutását 1990-ben kezdte hadnagyként. Az elmúlt két és fél évtizedben lehetősége volt mind itthon, mind külföldön különböző parancsnoki/vezetői, illetve törzsbeosztásokban szolgálni. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola befejezése után egyetemi tanulmányokat folytatott Németországban a Bundeswehr Hamburgban található Helmut Schmidt Egyetemén, valamint a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, továbbá lehetősége nyílt kutatásokban való részvételre a TNO Alkalmazott Tudományos Kutatások Intézetében és a Clingendael Stratégiai Tanulmányok Központba a hollandiai Leideni Egyetemen. Társadalom- és magatartástudományi doktori fokozatát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hadtudományi doktoriként honosította. Kutatási területe a szövetségi összhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata, amelyben előszeretettel ötvözi a hadtudomány hagyományos elméleteit más tudományterületek elméleteivel. Ilyen például az összetett alkalmazkodó rendszerek elmélete, az oksági összefüggések elmélete, a populáció genetika – populáció ökológia elméletei, valamint különböző antropológiai elméletek.

Az előadást Prof. Dr. Padányi József dandártábornok, az NKE tudományos rektorhelyettese nyitotta meg, aki ismertette a hallgatókkal a félév koncepcióját és a tanulmányi kötelezettségeket. Az idei Ludovika Szabadegyetem előadás-sorozat a tavalyitól eltérően minden héten új témát fog feldolgozni.

„Célunk azoknak a különböző határterületeknek a feltérképezése, amelyek lehetővé teszik a katonák számára, hogy új megközelítéssel, új szempontrendszer szerint tárgyalják a háborút és a hadviselést, így nyerve új ismereteket” – vezette be előadását Jobbágy Zoltán. Az ezredes kifejtette, hogy korunk aszimmetrikus fegyveres konfliktusai – amikor a harcoló felek közt egyértelmű erőfölény figyelhető meg – egyértelművé tették, hogy a háború hagyományos értelemben vett hadtudományi megközelítése csak szűk mozgásteret biztosít. Kiemelte, hogy az iraki és az afganisztáni katonai szerepvállalás arra mutatott rá, hogy érdemes a háborúval és a hadműveletekkel antropológiai megközelítésben foglalkozni.

A HHK kutatója rávilágított, hogy a hadtudomány a mai napig nehezen tudja kezelni az aszimmetrikus katonai konfliktusok kérdését. Az elmúlt 200 év háborúit vizsgálva megállapítható, hogy küzdelmek aszimmetrikusak voltak, azonban az elmúlt 20-25 év során az erőfölényét az erősebb fél már egyre kevésbé tudta érvényesíteni. Jobbágy Zoltán ennek a problémának a megértéséhez használja fel antropológia ismereteit. Az előadásából kiderült, hogy a szemben álló felek stratégiai elemzése elkerülhetetlen tényező. Nagy Sándor hadvezér fennmaradt írásaiból is kiderül, hogy a háború során tisztelni kell a másik nép kultúráját, meg kell érteni a szokásait, valamint ki kell használni a másságban rejlő lehetőségeket.

Az UNESCO 1986-os Sevillai Nyilatkozatában a világ számos tudósa kiállt amellett, hogy a tudomány eredményeit nem szabad a háború és az erőszak igazolására használni, Jobbágy Zoltán szerint háborúk megértéséhez elengedhetetlen más tudományterületek becsatornázása. A háborúkban tapasztalható emberi viselkedést Clausewitz és Konrad Lorenz elméletein keresztül mutatta be. Jobbágy Zoltán kifejtette, hogy antropológiai kutatások egyértelműsítették, hogy napjaink fegyveres konfliktusai számos vonásban hasonlítanak a történelem előtti idők primitív háborúihoz, valamint az állatvilágban folyó háborúkra is. A csimpánzok egyes csoportjai közt dúló territoriális háborúk hasonlóságai jellemzőek az emberi katonai konfliktusokra egyaránt. A csimpánzok gyakran alkalmaznak a területükön őrjáratokat, információt gyűjtenek az ellenségről, élnek a megfélemlítés és a meglepetésszerű támadás eszközével, amennyiben az adott csoport túlerőben van. A csimpánzok közti erőszakra is jellemző az alacsony intenzitás, az elhúzódó háború, az irreguralitás, valamint az aszimmetria. Területük megvédése mellett területszerzési ösztönei is vannak az csimpánz csoportoknak, amelyet Jobbágy Zoltán példával is illusztrált: egy kísérlet során megfigyelt csimpánz populáció 10 év alatt közel 20%-al növelte a területét az ellenséges csoportok kárára, ezzel is elősegítve a nőstények szaporodóképességének növekedését, valamint a bőségesebb táplálékforrás elérését.

„Az emberiség a háborúk megvívására vonatkozó hajlamát valószínűleg az állati őseitől örökölte” – összegezte gondolatait Jobbágy Zoltán. Hozzátette: „Az emberré válás során, a kiválasztásban szerepet játszott az erőszakos viselkedés, még ha az nem is volt mindig meghatározó. Az embereknek a jelleme nem erőszakmentes, így a múltja, jelene, jövője sem lesz az.”

A Ludovika Szabadegyetem következő programja 2017.február 14.-én kerül megrendezésre, ahol Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. ezredes tart előadást „Ipari kockázatelemzés Magyarországon” címmel. Minden érdeklődőt sok szeretettel vár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem!

Regisztráció:

http://regisztracio.uni-nke.hu/szabadegyetem/?modul=registration

További információ az előadásokról:

http://uni-nke.hu/szolgaltatasok/ludovika-szabadegyetem/ludovika-szabadegyetem-2016-2017-ii_-szemeszter


Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on


Ötéves az NKE, kétéves a NETK

    •  dsc0612 2
    •  dsc0530 2
    •  dsc0542 2
    •  dsc0544 2
    •  dsc0549 2
    •  dsc0559 2
    •  dsc0571 2
    •  dsc0597 2
    •  dsc0602 2
    •  dsc0609 2
    •  dsc0624 2
  • Előző
  • Következő

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január elsején kezdte meg a működését, amelyről az intézmény minden kara önálló rendezvény keretében emlékezik meg. A karok közül a NETK külön évfordulót is ünnepelhet, hiszen az egyetem negyedik karaként jött létre 2015 februárjában.

„Öt év általában nem olyan hosszú idő egy intézmény életében, mi mégis annak érezzük, hiszen rengeteg dolog történt velünk az elmúlt években, amikor gyorsan és sűrűn zajlottak az események”- fogalmazott köszöntőjében Prof. Dr. Kis Norbert. Az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese hozzátette, hogy nemcsak az egyetemen, de annak falain kívül is mozgalmas volt ez az időszak, hiszen a magyar belpolitikában és a gazdaságban, valamint a nemzetközi térben is jelentős ütemben zajlottak az események. Kis Norbert az elmúlt időszak kiemelkedő eredményének tartja a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar létrehozását, amelyet már egyértelműen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indított útjára, úgymond az NKE saját gyermekének tekinthető. A rektorhelyettes elmondta, hogy a NETK-nak az egykori Nemzetközi Intézet alapjain való létrehozásához – az egyetem alapításához hasonlóan – végig kellett járni a bizalomépítés útját is, amelynek fontos része volt az intézmény fenntartóinak és az akkori Külügyminisztériumnak a támogatása is. Kis Norbert szerint viszonylag rövid idő alatt sikerült felépíteni egy olyan rendszert a karon belül, amely hatékonyan segíti az egyetem nemzetköziesítésének folyamatát. Az eredményeket sorolva a többi között szólt a NETK-n elindított angol nyelvű mesterszakról, amelyen egyre több hallgató szeretne tanulni. A jövőt illetően megjegyezte, hogy egyre nagyobb kutatási versenyben kell helyt állnia a karnak, amelyben segítség lehet a NETK tevékenységéhez kapcsolódó doktori iskola tervezett létrehozása. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel egy olyan felsőoktatási modellt sikerült kiépítenünk, amely azzal kecsegtet, hogy időtálló lesz”- hangsúlyozta Kis Norbert.

„Mi két évet tudunk ünnepelni az egyetem 5 éves történetében, de ha az elődintézmények és a társkarok tevékenységét is nézzük, akkor már a NETK esetében sem lehet óvodás korról beszélni” – fogalmazott köszöntőjében Dr. habil. Koller Boglárka. A NETK dékánja szerint a kar „csapata” elég heterogén, hiszen vannak közöttük jogászok, közgazdászok, történészek és politológusok is, akik más-más aspektusból közelítik meg a témákat. A dékán elmondta, hogy céljuk és feladatuk a közigazgatási szervek diplomáciai és nemzetközi feladataihoz, megfelelő szakmai felkészültségű utánpótlást biztosítani. „A NETK-ra ráragadt a diplomataképző kifejezés, de mi nem csak azokat várjuk a képzéseinkre, akik diplomaták szeretnének lenni, mert nagyon színes a képzési kínálatunk” – tette hozzá Koller Boglárka, aki szerint a multidiszciplináris sokszínűség az egyik legnagyobb előnyük. Koller Boglárka elmondta, hogy fontos változások történtek a kar életében az utóbbi időben is: újraindították a nemzetközi tanulmányok mesterszakot és a szeptembertől induló államtudományi mesterszakképzésben is két modullal vesznek részt. Hozzátette, hogy szeretnék növelni a közgazdasági tárgyú tantárgyak szerepét és aktívabban részt vesznek a továbbképzésekben is. A dékán szerint jól állnak a minőségi oktatók arányát és a publikációk számát tekintve is és sokat léptek előre a tehetséggondozásban. „Terveik között szerepel a hallgatói létszám növelése és az Európai uniós-képzések erősítése, amelyben fontos partner a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkársága” – mondta el Koller Boglárka.

Dr. Molnár Balázs Péter szerint az EU az a terep, ahol a magyar érdekeket képviselni és megvédeni szükséges, hiszen az uniós ügyek belügyek. A Miniszterelnökség Európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy mindehhez felkészült szakemberekre van szükség. „Olyanokra, akik ki tudnak állni saját magukért és a társaikért, akik érvényesíteni tudják a haza érdekeit a visegrádi együttműködésben vagy a 27 uniós tagállam vonatkozásában is”- tette hozzá. Molnár Balázs Péter elmondta, hogy olyan rendszert szeretne a kormány kidolgozni, amelyben egyszerre tudják biztosítani a tárcák szakemberigényét és azt is, hogy az EU-s intézményekben a felkészült magyar szakemberek kulcspozícióba kerüljenek. „Mindebben nagyon fontos partner az egyetem és a kar is” -hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A magyar haderő új alapokra helyezett tartalékos rendszeréről és az idén létrejött Honvédelmi Sportszövetség céljairól beszélt előadásában Kun Szabó István vezérőrnagy. A Honvédelmi Minisztérium miniszteri biztosa szerint a megváltozott nemzetközi biztonsági környezet is arra késztette a szaktárcát, hogy egyfajta paradigmaváltás történjen a társadalom és a honvédelem kapcsolatában. A rendszerváltás óta- különösen a kötelező sorkatonaság felfüggesztésének köszönhetően – jelentősen csökkent a Magyar Honvédség létszáma, ami ma már 30 ezer alatt van. A vezérőrnagy beszélt a nemrég meghirdetett, „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi- és haderő-fejlesztési reformról. A tíz évre szóló program része az önkéntes tartalékos rendszer újraszervezése területi elven, amelyhez az év elején létrejött Honvédelmi Sportszövetség is nagyban hozzájárulhat tevékenységével.  A szervezet célja a honvédelemhez kapcsolódó sportágak felkarolása, a honvédelmi nevelés megerősítése, amelyhez az egyetemek is jó partnerek lehetnek a vezérőrnagy szerint. „Minél több fiatal szeretnénk a sporton keresztül a honvédelem ügye mellé állítani, nem titkolva azt a szándékot, hogy sokan közülük önkéntes vagy aktív katonai szolgálatot vállalnak majd”- tette hozzá Kun Szabó István.

A rendezvényen szakmai kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amelynek a kar oktatói és hallgatói vettek részt.

Szöveg: Szöőr Ádám

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, NKE, évforduló, 2017

Diplomaosztó ünnepség a NETK-n

    • fokep
    •  dsc9946 2
    •  dsc9953 2
    •  dsc9961 2
    •  dsc9973 2
    •  dsc9976 2
    •  dsc9979 2
    •  dsc9992 2
    •  dsc9995 2
  • Előző
  • Következő

Ünnepélyes keretek közt tartotta meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a 2016/2017. tanév keresztféléves oklevélátadóját a Ludovika főépület falai között. A rendezvényen diplomát vehettek át a kar Biztonság- és védelempolitikai alap- és mesterszakos, Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakos és International Public Service Relations mesterképzési szakos hallgatói. Mivel a kar képzésein magyar és külföldi hallgatók egyaránt részt vesznek, ezért az egyetemen formabontóan, a NETK magyar és angol nyelven tartotta meg az ünnepségét.

„Nagy örömmel tartok beszédet, azonban az örömbe egy kis szomorúság is vegyül, mivel elveszítjük Önöket, mint hallgatókat” – szólította meg a friss diplomásokat Dr. Koller Boglárka. A NETK dékánja két tanáccsal szolgált útravalóként számukra: „Ugyanolyan szorgalommal folytassák a munkájukat, mint ahogy a karon elvártuk Önöktől, emellett megfelelő alázat legyen a munkájukhoz. Kérdezzék meg saját maguktól, hogy mindent megtettek-e ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsák”. Koller Boglárka gratulált és sok sikert kívánt a hallgatóinak, majd a diplomák átadására került sor.

Az ünnepségen 9 fő végzett hallgató vehette át az oklevelét, mondta el ünnepi esküjét a Ludovikán:

Biztonság- és védelempolitikai alapszakon végzett hallgatók:

  • Takács Bence
  • Váradi Gréta Vanessza

Biztonság- és védelempolitikai mesterképzési szakon végzett hallgató:

  • Barkóczy Dávid Tamás

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterszakon végzett hallgatók:

  • Ajtai Ferenc
  • Dr. Bokros Attila
  • Boskov Marina
  • Máté Dóra
  • Pácz Laura

International Public Service Relations mesterképzési szakon végzett hallgatók:

  • Frederick Omoyoma Odorige

Szöveg: Podobni István

Fotó: Szilágyi Dénes

Megosztás a Facebook-on

Cimkék: NETK, diplomaosztó, 2017